Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-18 / 135. szám

1930 Junius 18. DE!,MAr»Y.\RORS?ÄG 7 Festékek, olajok, lakkok, zománcok, perkelt beeresztő és fényesítő seprő és kefeáruk, kékkő raffia, gyanta stb. mindenféle vegyi és háztartási cikkek CSSIántfí áe f**»éttereskedésllVhen, Dugonics tér 11. Telefon 107. legolcsóbban beszerelhetők 5» »S£«SMU K&Iviíi íér 2. Ref.-pa'oía. Te'efon 9-88. 39a Smoví KE4C—Bohn SC: vasárnap Szegeden A Délkerület futballbajnokságáért a két alosztálybajnok, a KEAC és a Bohn SC vasárnap fog megmérkőzni. Ez lesz az első összecsapás. Először a két klub megállapodása folytán Szegeden, a KEAC-pályán játszanak, a második meccset pedig a következő héten Békéscsabán. Birót a két klub közös megállapodás folytán együttesen kér, még pedig a BT-hez terjesztett javaslat szerint Majorszky, Kann és Klug közül valamelyiket. A két osztálybajnok találkozása nagyon érdekes sportot igér és ezért a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot. 4 Corinthián-dlgért Is hat évvel ezelőtt Szeged és Debrecen került a döntőbe Most, hogy a Magyar Kupáért a szegedi Bástya és a debreceni Bocskay került a döntőbe, visszaemlékszünk arra, hogy a régi amatőrvilágban a Magyar Kupához hasonló értékes dijért, a Corinthián dijért egyszer már szembekerült egymással a két város. Akkor a régi SzAK és a DVTK kerültek a döntőbe, előzőleg kiverve az összes fővárosi csapatokat. A CoriutTiián-dijat — mint tudjuk — akkor a SzAK nyerte meg, legyőzve a debrecenieket 2:0 arnáyban. Nagy siker volt ez akkor és a SzAK legértékesebb győzelmei közé tartozott Most hasonló az eset. A két város reprezentáns proficsapata szembekerül a legnagyobb magyar dijért, a Magyar Kupáért Az erőviszonyok ma talán kissé bizonytalanabbak, mert a két együttes nagy átalakuláson ment keresztül. Augusztusban lesz a döntő és addig a formák változhatnak. A két csapat egyforma erejű és a győzelem bármelyik részen legyen is, a vidék győzelme lesz ez. 4 középiskolák céllövő versenye A szegedi középiskolák céllövő csapat és bajnoki versenye vasárnap zajlott le. A szépen sikerült verseny a következő eredményekkel zárult: A) Csapatverseny: 1. Felsőkereskedelmi iskola 274 egységgel, 2. Tanitóképző 268 egységgel, 3. Tanitóképző b) csapata 267 egységgel, 4. Felsőfémipar b) csapata 262 egységgel, 5. Felsőreáliskola 260 egységgel. A győztes csapat sportköre a városi testnevelési felügyelőség vándordiját nyerte. B) Egyéni verseny: 1. Korzsényi László reálgimnázium 95 egységgel, 2. Sztik Gyula felsőfémipar 93 egységgel, 3. Pellonisz Ede felsőfémipar 92 egységgel, 4. Csurgai János tanitóképző 91 egységgel, 5. Szentpéteri László városi gimnázium 91 egységgel, 6. Dula Dénes tanitóképző 91 egységgel, 7. Batka Gyula tanitóképző 90 egységgel, 8. Sarlai György tanitóképző 90 egységgel, 9. Varga Imre főreál S9 egységgel, 10. Korzsényi Tibor reálgimnázium 89 egységgel. A győztes sportkör Pávai Mátyás OTT társelnök vándordiját nyerte. Országos vidéki bsrkozóbajnokságok: julius 6-án Minden évben megrendezi az MBOSz a vidékiek részére az országos vidéki birkozóbajnokságokat az egyes súlycsoportok részére. Ezévben Győrben tartják meg a evrsenyt julius 6-án. A versenyen Dél teljes birkozógárdájával vesz részt, hogy a vidéki hegemóniát ezévben is biztosítsa. A versenyt megelőzőleg junius 29-én válogató-versenyt rendez a déli kerület Szegeden az állami felsőkereskedelmi iskola tornatermében, ahol véglegesen dönteni fognak abban, hogy kik reprezentálják az országos versenyen a déli kerületet. A legkomolyabb jelöltek a déli birkózók közül azok, akik az eddigi tréningeredmények alapján a formájukat Igazolták. így légsulyban Zamberger (Ceglédi MOVE), pehelysúlyban Tóth (SzMTE), könynyüsulyban Lakó (Kecskeméti TE), kisközépsúly, bfla Dobá, .(S?AK)4 nagvközéDSul^ban Gál (SzAK), kisneliézsulyban Kurucz (SzMTE), és nehézsúlyban Bodó (SzAK) azok, akik ezidőszerint legméltóbban tudnák képviselni a Délkerüíet birkozósportját. Korányi elsg nagy debüje a Ferencváros csapatában Prágában a Kőzépeurópai Kupa-meccsen lesz, a Slávia ellen. Uj proficsapat alakul Diósgyőrött, amely a II. osztályban őszkor már játszani is fog. Wanie II. Julius 14-én parisban áll starthoz 100 méteren, ahol Páris város nagydijáért, — amely díjnak sokszoros védője Bárány — fog megküzdeni Tarissal és a védő Báránnyal. A Bástya transferer tett és vissz .tartott Játékosok névsorát junius 30-ig köteles bejelenteni a PLASz-nak. A PLASz aztán ezeknek a játékosoknak névsorát juüus 15-ig nyilvánosságra hozza, illetve megküldi az összes sportkluboknak. Ugy hírlik, hogy csak néhány változás lesz a szegedi klubban. 160 pengő ¿2£-a kerékpár DÉRY Gépáruház Hagy favltó mii&ely ^Ikairészek, gumik gyári árban, 25 A Oélmagyarország regénye STEFAN ZWEIG I A MENDŐIIMINISZTER FOUCHÉ ÉLETE Fordította\ SZINNAI TIVADAR 70 — Hát, ha igy áll a dolog, akkor redben van. De remélem, hogy II. Napoleon és a »francia nép« után a Bourbonokra kerül a sor. — Feltétlenül, kedves báró ur. De lehet, hogy az orleansi herceg is szóba kerülhet... Vitrolles báró csodálkozva felkapja a fejét, de Fouché mosolyából megért mindent. Tudomásul veszi, hogy Fouché kezében van a helyzet kulcsa. Fouché nem rajong II. Napóleonért, sem a francia népért, sem az orleansi hercegért, szívesen elárulja valamennyit XVIII. Lajos kedvéért, feltéve, ha... Egy pillantás, egy kézmozdulat, egy mosoly jelzi a feltételt. Vitrolles már tudja, mit akar Fouché. A báró hirtelen megváltoztatja a tervét és elhatározza, hogy nem utazik el Párisból. Maradását bizonyos feltételekhez köti. Szabadon akar levelezni a királlyal és ügynökei számára huszonöt útlevelet követel. — ötvenet, százat, amennyit csak akar, — feleli Fouché előzékenyen és vidáman. — És mindennap szeretnék beszélni Önnel... — Mindennap? Többször naponta, reggel és este, amikor csak kivánja! Kész a paktum Vitrolles báró Párisban marad és az ótrantoi herceg védelme alatt dolgozni kezd a király érdekében. Még aznap közli XVIII. Lajossal, hogy Páris kapui nemsokára nyitva állanak a számára, feltéve, hogy hajlandó az uj királyi kormányban Foucliénak is helyet adni. XVIII. Lajos felfortyan., amikor megtudja, hogy Fouché kinyitja számára Páris kapuit, de e szolgálat ellenében miniszteri tárcát kiván borravaló gyanánt. »Soha!« — rivall rá a sűrűvérű Bourbon arra a hivére, aki már hajlandó volna az otrantoi herceg gyűlölt nevét felvenni a miniszterek listájára. Nem, nem fogadja szolgálatába saját fivérének a gyilkosát Napoleon levitézlett lakáját, az atheistává vedlett szeminaristát, a hercegi rangra emelkedett népbujtogatót! »Soha!« — kiáltja a király mélységes megbotránkozással. De a »soha« szó nem veendő komolyan királyok, politikusok és generálisok száján. Pontnak látszik, amely befejezi a tárgyalást, holott igen gyakran az engedékenység hídja, a megalkuvás kezdete. Hiszen mindenki tudja, hogy Páris megér egy misét! IV. Henrik óta sok király hozott lelkiismeretbeli áldozatokat az uralom kedvéért. Udvarnokai és tisztjei rábeszélésére, Talleyrand és Wellington kívánságára XVIII. Lajos is leszáll a lóról. Mindenki azt hangoztatja, hogy Fouché támogatása nélkül nem lehet eljutni Párisba; nem lehet lemondani róla, minden trónigénylő kengyel tar tó jár ól; vérontás nélkül csak az ő segítségével helet elfoglalni a hatalmat És mi kifogása lehetne ellene? A vén jakobinus már régen konzervatív hitre tért, levezekeltc bűneit és példásan elárulta Napoleont. A király végre beleegyezik abba, hogy; Fouchét Neuillyben titkos audiencián fogadja, Nem szabad megtudnia senkinek. Az egyetlen ember, aki e furcsa találkozás tanuja: Talleyrand, aki püspök volt, de ledobta palástját és megnősült, elárulva, hogy az izlése nemt túlságosan kényes és elég tágas a lelkiismerete. Fantasztikus jelenet volt az, amely Neuillyis meg lehetett volna elégedve vele; XVIII, ben lejátszódott; egy Shakespeare, egy Aretino Lajos király, Szent Lajos leszármazottja kihallgatáson fogadta testvére gyilkosát és hűségesküt vett ettől a hétszeres esküszegőtől! Talleyrand, az egykori püspök, maga is tehetséges kaméleon, vezette be a királyhoz régi cinkostársát. A sánta diplomata Fouché vállára tette a karját, vagy miként Chateubriand mondta, a bün az árulásra támaszkodott — igy léptek ketten, a két atheista és opportunista, testvéri egyetértésben Szent Lajos örököse elé. Fouché sápadtabb, mint valaha, amikor letérdel a »zsarnok« elé és kezet csókol' neki; ebben a kézben ugyanaz a vér csörgedezik, amelynek kiontását a jakobinüsok szent kötelességüknek tartották; aztán elhangzott az eskü, ugyanannak az Istennek a nevében, akinek templomait a »mitrailleur de Lyon« hordái élén meggyalázta. Kellemetlen szituáció, még Fouché gyomrának is erős. Igen, az otrantoi herceg szédül kissé, amint elhagyja a király szobáját. A bicegő Talleyrand megint belekapaszkodik, de most nem támaszkodhatik rá, inkább ő támogatja. A cinikus püspök, aki ugy lapozta a misekönyvet, mint a kártyát, néhány gunvos megjegyzéssel fel akarja deríteni a hangulatot, de nem tudja felrázni Fouchét. Fouché rögtön visszautazik Párisba és útközben arra gondol, hogy zsebében a királyi kinevezéssel hogyan álljon holnap minisztertársai elé? Milyen arccal vegyen részt a tanácskozáson gyanútlan kollégái közt, akiket nemsokára börtönbe vet vagy száműzetésbe küld? Minek kellett ez neki? Tegnap még szabad volt, ma újra megalázkodott, lakája lett a királynak. Azt hiszi, hogy a történelem evezőit markolta meg, holott valóban csak aljas gályarabságra vállalkozott, önként, minden ok és minden kényszer nélkül. Viselni is fogja nemsokára a gályarabok bélyegét 'EolskJíöY.)