Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-15 / 133. szám

0 OÉLMAGTARORSZAG BUTOR leçjfr t»b » legszebb legolcsóbb Cimmah I butorgyárosná! Címre figyelni! LdSZlO Feketesas u. 15. Részletfizetésre Ké-zpénzárhan' Junius 22-én kezdjük közölni a réfi szegedi családok történetét örömmel éi fülünk roia, hogy Szeged vá­rosa régi családjainak múltját tárgyaló nagy munkájában dr. Szabó László egyetemi ma­gántanár már annyira 'őrehaladt, hogy a közlést junius 22-én, vasárnap meg jzdhet­jük. í, ez a magyar irodalomban a a, mely Szeged múltjával monyára nagyon kevés az mü is, mely szerzőjétől na­tőbb fáradságot követelt Méreteire né? legnagyobb m foglalkozik és olyan irodalmi gyobb odaadást volna. | Alkalmunk volt betekinteni dr. Szabó tanár műhelyébe: több, mint százezer cédula*. melyen valamely szegedi családra vonatkozó tőbbé-kévésbé fontos adat van feljegyezve, — egy egész nagy irattár, löbb, mini húsz évi gyűjtés ered­ménye várta a feldolgozást. Ilyen óriási anyag felett úrrá lenni csak az képes, akinek nemcsak tehetsége, hanem hallatlanul nagy gyakorlata >s van az ilyen munkához. — Ezt az anyagot összeszedni bizony nem volt könnyű dolog, mondotta Szabó tanár, de még soha egy munkámban sem telt annyi örömem, mint ebben. A munkám tuladon­képen érintkezés és társalgás több ezer olyan szegedi polgárral, aki már rég meghalt. — Oly szerencsés vagyok, hogy ezt a hal­latlanul érdekes társaságot igy, együtt, én ismertem meg legelőször. Nagy mulatságom az is, hogy a régi Szeged városában mafdnem mindenki rokonságbrn volt az egész várossal. — Sok család bámulni fog, amikor majd látja, hogy minő rokoni kapcsok fűzik azok­hoz, akiket nem ismer, sőt akiknek még a nevét sem hallotta. Magam is rengeteg atyám­fiát fedeztem fel. — Persze, vannak olyan »szórós szivü« em­berek is, akiket már nem érdekelnek az elő­dei, mert már nem várhatnak tőlük semmi örökséget. Azonban én nem nekik dolgoztam, nem az elfásult lelkeknek és kulturátlan em­bereknek, hanem azoknak, akik még becsü­lik valamire önmagukat, a családjukat és an­nak múltját s akikre nézve még más is létezik a világon és nem csupán az a gondolat, hogy miből lehetne még valami kis hasznot húzni? — Ha azonban végignézek azoknak a hosszú során, akik törekvésemnek jelentősé­gét megérezték és a fáradságot nem kiméivé, tájékoztattak engem a saját tudomásukról, — akkor én a szülővárosomra büszke vagyok. Vannak ott még Hnomabb lelkö, Ideális gondolkodású emberek szép számmal, akik azt gondolták, hogy ebben a nagy család­történeti munkában miért ne tennők le a szeretetteljes megemlékezés egy hervadhatat­lan virágszálát oly elődeinknek sírjára is, melyet már hiába keresnénk a temetőben? — Persze, én is ismerem azt a régi viccet, amely szerint »a szegedi társadalom olyan, mint a krumpli: a java része a földben van.« Én azonban tudom, hotjy ez a vicc nem az igazságot fejezi ki, rr azok, akik megemlékeznek elő­deikről, — méltók hozzájuk! — Ma nehezebb és komplikáltabb az élet, mint volt hajdan a gondtalan it ^bi rzérf nem tudjuk elérni a régiek jólé'ét, de - "szont vannak családok, melyek a kuliurának magas fokára emelkedtek, ha tekintetbe vesszük sze­rény elődeiket. Beszélgetésünk végén megkérdeztük SzabŐ tanár úrtól, hogy mikor látogat el Szegedre? — Soha! válaszolt. Teljes lehetetlen.1 , hogy én látogatóba menjek Szegedre, hiszen én Szegeden otthon vagyokl Törv. védve A n. é. közönséget ezúton vagyok bátor fij-yelmez­SboM munkát nem he&zttch. A nem közvetlenül tőlem átvett munkák csak az esetben tőlem való!:, ha véd • Jegyemmel vannak ellátva, — Az általam átvett mérték utáni munkák után teljes felelősséget If/]/9'm/fi;Pl' férfi fehérnemű kéejitő vállalok, g Tisztelettel 0 Fekeiesas u. 21. Itt látható a Brazíliai Csodapók ! . (A Délmagyarország munkatársától.) Méltóztat­nak ismerni a Brazíliai Csodapókott A hölgyet, aki leplezetlenül és őszintén megmond mindent, aki a vesékbe lát és aki most érkezett meg világkörüli Htjáról? Állítólag egyenesen Braziliából jött és útba ejtette a nagy világvárosokat. így került Sze­gedre is... A Mikszáth Kálmán-ucca egyik üz­lethelyiségében teritette szét hálóját és ott trónol erősen kifestett arccal és gyöngydiadémmel a hajában. Az üzletben olyan meleg van, mfnt egy forró katlanban. Misztikum azonban sehol. Egy hölgy kézimunkázik a sarokban. Előtte egy asztalon belé­pőjegyek. A fal mellett támlás pad áll. Rajta egy egyszerűen öltözött, áhítatos arcú asszony ül. A tarka függöny mögül halk hangok surrannak ki a várószobába: a Csodapók munkában van. A kézi­munkázó hölgy ásítva szakítja le a jegyeket és ásitva veszi el az értük járó pengőt — Az egyik jegy — magyarázza — arra szolgál, hogy a Csodapókot megláthassa. A másik jegy a külön beszélgetésre való.« A fügt ív szétlebben, egy napszámoslány jön ki vihogva. Biztos azt mondta neki a Csódapók, hogy férjhez fog menni. Most bemegy az áhí­tatos asszony, aztán ránk kerül a sor... Pár perc múlva lebben is a kék függöny: — Ne tessék majd megijedni, — mondja a kézimunkázó hölgy. A nagy függöny után még egy függöny jön. Ez takarja a brazíliait. A függöny előtt egy kövér hölgy áll: az impresszárió. — Pszt — mondja súgva es szemét az ég felé fordítva —, a pók alszik... Aztán óvatosan kiveszi a függöny két szárnyát ő'szefogó biztositótüt és széthúzza a függönyt A Brazíliai Csodapók lehunyt szemmel piheg. Teste nem látszik, csak gyöngydiadémos feje egy pamutból készült pók közepén. A fej kiábrándí­tóan hat Braziliából messze idáig az ut. Nem csoda, ha a pók is megöregedik... Az impresszárió elragadtatással szemléli az alvó pókot akinek az arcáról kényelmes lassúsággal potyognak az izzad­ságcseppek. •. Egy légy az orrára száll és nyu­godtan sétálgat egyáltalán nem respektálva a hölgy póki mivoltát — Alszót Csodapókt — kérdezi szeretetteljes hangon. — Igen — válaszol nagy meglepetésre, vékony hangon a pók. — Hát akkor keljen feli A pók kinyitja a szemét. Felkelt. — Na — mondja az impresszárió hölgy —, hány gomb van ennek az urnák a kabátján 1 A pók ránéz a kérdéses kabátra és nyugodtan, szinte fensőbbséges hangon kinyilatkoztatja: — Három... — Na és mit fogok most ezen az uron? Megint az előbbi jelenet — A nyakkendőjét. Az impresszárió diadalmasan néz: — Amint tetszik látni, a Csodavök mindent tud... Most meg fogja mondani az ön múltját és jövfl­jét. Tessék minden félelem nélkül közelebb lépni... Es a Csodapók megmondja: nagy utazás, sok pénz, fó házasság, boldog, hosszú élet.*. A jókívánságokat halk hangon darálja le, rgintha unná a dolgot — Most aztán lehet kérdést Intézni a Csoda-' pókhoz. -..• 4 Mit lehet kérdezni egy ilyen hölgytől? — Mondja, hogy érzi magát? — Erre nem szabad válaszolnia — vág közbe az impresszárió. — Mást tessék kérdezni.., — Melege van? Az impresszárió beleegyezően bólint: válaszol­hat — Nagyon meleg van. Debrecenben, ahol utoljára voltam, nem volt ilyen meleg... ' ' — Hát nem Braziliából jöttek? — Kérem, az mindegy — szól közbe haragosan ' az impresszárió. Azzal összerántja a függönyt és beleszúrja, a halványkék rongyba a biztositótüt (K. Gg.) , LICHTMAN CÍPőK BALLY CIPÓK Beivárotl Cipóüzlet 10 Sieged, Széchenyi t»rl I.VAfoni bérház írógépen Keller irógép szaküzlet, m. leírásokat, másoláso­kat soronklvOl Is rend- 1 klvfll olcsón vállal Az uf angol ROYAL ENFIELD motorkerékpárok megérkeztek az uj vezérképviselethez JOHN FOWLER & COMP. Budapest, Andrássy ut 28. Telefon 183—20. Vld£kl kUrzetképvlselOket keresünk. «.52 SflláVRTORFORKHS a vese, , rheuma gjít gvize fiÄ^-^SS^^Ä £ 'SCÄÄTr^Sioá, Üzletvezetőé* : Budapp IrzsöbeMtr 1. Kapható minden üzletbe^. .».a

Next

/
Thumbnails
Contents