Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-13 / 131. szám

1930 junius 13. DÉLMAGYARORSZAG 5 „A kisvasút Európa legjövedelmezőbb vasútja Az üzletvitel megvizsgálására kiküldött bizottság beszüntette működését fifi (A Délmagyarország munkatársától.) A polgár mester, mint ismeretes, a belügyminiszter rendelete alapján bizottságot küldött ki a tanyai vasút üzletvitelének megvizsgálására. A belügyminisz­ter ugyanis a város költségvetéséből megállapí­totta, hogy a kisvasút túlságosan nagg megterhe­lést jelent a város pénztárára, évente közel három­százezer pengőt és a mai súlyos pénzügyi viszonyok között indokoltnak tartotta a deficitnek a lefara­gását A kisvasúti bizottság összeállítása óta már több­ször tartott ülést, amelyen Scultéty Sándor főszám­vevő bemutatta a kisvasút forgalmára és jövedel­mezőségére vonatkozó statisztikai kimutatásokat A legutóbbi ülésen azután igen érdekes fordulat következett be. A bizottság megállapította, hogy — a kisvasút Európa legjövedelmezőbb, legrentá. bOisabb vasutvállalata és igy minden további vizs­gálódás teljesen feleslegesnek látszik. Ez a megállapítás azzal kezdődött, hogy Kiss Ferenc nyugalmazott miniszteri tanácsos felszó­lalásában a kisvasút nemlétező törzsrészvényeinek kérdésével foglalkozott Elmondotta,' hogy minden magyarországi vasutvállalat kibocsájtott ilyen törzs­részvényeket a befektetendő tőke fele értékében és ezeket a törzskötvényeket azoknak a földbirto­kosoknak kellett lejegyezniük és átvenniük, akik­nek a birtokán keresztülment az uj vasútvonal, így a vasutvállalat kamatmentesen megkapta a va­sútépítés költségeinek felét A kisvasút vá­rosi tulajdonban lévő földterületeken halad keresztül, tehát ezeket a törzskötvényeket más­félmillió pengő értékben, mert a vasútépítés kere­ken hárommillió pengőbe került, a városnak kellett I volna lejegyeznie és beváltania. A város ezt a vasutvonalmenti őrökföldek tulajdonosaira kivetett kisvasúti hozzájárulással kívánta pótolni, azon­ban ezeket a hozzájárulásokat sem hajtotta be. így a vasid vagyonából hiányzik ez a másfélmillió pengős kamatmentes tőke, ami a kamatterheket, éppen azért, mert a város a drága Speyer-kől­csönből építette fel a vasutat, százötvenezer pengő­vel emeli éven kint Felszólalt az ülésen dr. Veress Gábor Máv. üz­letigazgató is és megállapította, hogy a kisvasút igen jó üzeme a városnak. Hivatkozott arra, hogy a békebeli Európában csak a legjobb vasutak jövedelmezték a befektetett tőke 3—5 százalékát, a kisvasút pedig még az 1930. évi igen rossz for­galmi viszonyok között is meghozta befektetett tőkéjének három százalékát. A mai viszonyok kö­zött még a leggazdaságosabban vezetett vasutak üzemvilele is felemészti a bevételek kilencven szá­zalékát Ezzel szemben a kisvasút csak 62—65 százalékos üzemi koefficienssel dolgozik. Többek hozzászólása után dr. Veress azt indít­ványozta, hogy a bizottság mondja ki, hogy a kisvasút üzletkezelése és üzemvitele a mai viszo­nyok között kielégítőnek látszik és a bizottság, a maga részéről, nem lát olyan okot, amely szük­ségessé tenné a kisvasút igazgatásának alapos és minden részletre kiterjedő mcgbirálását. A bizottság az indítványt elfogadta és határozatát bemutatta a polgármesternek. Kimondotta a bi­zottság azt is, hogy a polgármester elhatározása szerint beszünteti működését vagy pedig folytatja megkezdett munkáját ha a polgármester ezt szük­ségesnek tartja Küríhy György a színház! házikezelésről, a magánkezelésről, az infrikákról és az antiszemitizmusról (A Délmagyarország munkatársától.) Kürthy György csütörtökön este nyilatkozatot küldött be hozzánk, amit alább egész terjedelmében közlünk. A nyilatkozat tartalmánál, szövege­zésénél és hangjának indokolatlan agresszivi­tásánál fogva végtelenül szerencsétlen. Nem ismerünk a házikezelés sok bajjal és vihar­ral gazdag kaosszában egyetlen aktust, amely annyit ártott volna a szegedi színház ügyé­nek, mint ez a nyilatkozat Kürthy György olyan erőshangu bírálatot mond Tarnay Ér­nőről, aminő a mi tudomásunk szerint igaz­gatóról még nem hangzott el. Egészen szokat­lanná teszi ezt a bírálatot, hogy szinész szí­nészről mondja, ahogy a támadásnak ezen a példátlanul erős hangján a szegedi színház uj igazgatója beszél a régi igazgatóról, aki a házikezelést Szegeden* megalapozta és aki a házikezeléses színházat vezette. Érdekes, milyen ellentétes hangon beszél Kürthy a színészek fizetéséről. Az első be­kezdésben nekimegy a magánvállalkozási színházi rendszernek, az utolsó bekezdésben pedig, a legnagyobb meglepetésre, kijelenti, hogy szívesen veszi át a színházat, mint ma­gánvállalkozó is, ha a feltételekre vonatkozó­lag meg tud egyezni a várossal. A szinházügy sokat hányattatott hajóját az ellentmondásokban gazdag nyilatkozat — meg­győződésünk szerint — sietteti a révbejutás­ba. A nyilatkozat a következő: "Nyilatkozat Huzamosabb idő óta tapasztalom, hogy színigaz­gatóvá történt megválasztásom óta ismeretlen em­berek ismeretlen céllal és indokból ellenem ked­vezőtlen közhangulatot kísérelnek megteremteni. Ugy hiszem, minden tisztes szegedi polgár tisztá­ban van azzal, hogy ez a hajsza nem annyira sze­mélyem ellen, mint azért folyik, hogy újból magán­kézbe kerüljön a színház, mert nagy szubvenció­val igen sok vállalkozó üzletember akadna, akk Szeged polgárainak verejtékesen fizetett adófillérjeiből' a magyar színészeknek morzsákat, maguknak pedig Szeged pénzé­ből busás jövedelmet és anyagi hasznot biztosítani szeretnének. Az ellenem folyó hajsza nem közérdekből folyik, mert bizonyos és kétségtelenül megállapítható tény a városi színház könyveiből, hogy a házikezelés a gyakorlatban kitűnően bevált. Hogy a harmadik év súlyos deficittel végződött azt nem szabad sem a gazdasági dekonjunktúra, sem a rádió konku­renciájának számlájára irni, ennek egyedüli és kizárólagos oka, amint ezt Pálfy József helyettes polgármester tegnapi memorandumában kifejtette: a határtalanul megnőtt müvészfizetések, a fővá­rosban és az országban mindenütt megbukott és leépített sztárrendszernek Szegeden megdöbbentő mértékben kiépített és kitenyésztett terhe, a dologi kiadásokban kimutatható példátlan pazarlás és a színpadi kiállítás szakértelem nélküli túlzásba vi­tele. A tavalyi év szinházi mérlegéből világosan bi­zonyítható, hogy egy szolid, havi 38—40.000 pen­gős kiadás mellett a színház életképes, csupán azt a követelményt kell szigorúan szem előtt tartani, hogy a költségvetési irányzatot tul ne lépjük. Nekem kizárólagos feladatom és célom megmu­fa'ni hogv okos és helyes gazdálkodással a müvész­szinvonal esése nélkül a szegcdi szinház feladatát hivatásához méltóan teljesíteni tudja. Ehez azonban az szükséges, hogy a rám bizott munkámban senki ne zavarjon, a részletkérdé­sekben ne akarjon befolyásolni, hogy szervezkedé­sem mentes legyen mindennemű protekciótól — amit a vezető urak nekem mindjárt megválasztatá­som után igen előzékenyen meg is ígértek. így tel­jes mértékben felelős lehetek a jó és gazdaságos üzemmenetért másként azonban nem. Vádlóim, rágalmazóim, ellenségeim minden el­képzelhető és elképzelhetetlen eszközzel igyekeztek kedvemet elvenni, lemondásra birni. Megvádoltak antiszemitizmussal is. Ez az ellenem folyó had­járat legmegdöbbentőbb tünete. A felelőtlen rágal­mazás felekezeti Kérdést igyekszik a kizárólag mű­vészi ügyből ková'-solni és ba nem sebezhet sehol, ugy belegázol a becsületembe, tisztelt zsidó polgár­társaim szivébe orvul és hazugul igyekszik elle­nem a gyűlölet tüskéjét mártani, holott éppen én voltam és vagyok az a magyar színészetben, aki a felekezeti békét és türelmet mindenkor hirdet­tem és jövendő munkásságomban is szolgálni kí­vánom. Ennek legbeszédesebb bizonyitéka már jó­részben megszervezett uj társulatom névsora, mely­ből minden elfogulatlan zsidó polgártársam megál­lapíthatja majd, hogy mennyire igaztalanul és hazugul vádol engem felekezeti elfogultsággal az ellenem folyó rágalmazó hadjárat Aki a jövendő­ben és a nyilatkozatom után engem antiszemitiz­mussal, vagy felekezeti türelmetlenséggel vádot azt­aljas, hazug rágalmazónak nyilvánitom. Szememre vetették és bűnömül rójja fel az elle­nem folyó intrika, hogy a jelenlegi társulat né­hány tulfizetett és nagyigényű sztárjával nem egyez, tem" meg. Ez igaz. De engem Szeged város ható­sága legszigorúbb takarékosságra utasított és első­sorban azt a kívánságát nyilvánította, hogy a vá­rossal szemben túlzott igényekkel fellépő tagokkal, csakis szigorú gázsircdukció esetén kössrk szerző­dést a iövő évadra. Mintegy három hete, hogy Pálfy intendáns ur és két szinügyi bizottsági tag jelenlétében sikertelenül tárgyaltam ezekkel a vá­ros közpénzeiből túlzott igényeket támasztó mű­vészekkel Legtöbbje az országos átlagnál példát­lanul magasabb havifizetésének további emelését kérte és dacára a nekik adott gondolkodási időnek, igényeiből nem engedett Felhozták ellenem támadóim, hogy játszani sze­retnék és fizetést kérek. Ez egy nemzeti szinházi tag részéről érthető kívánság, azonban ha kifogá­solja a kritika, a játékról s a fizetésről egyaránt lemondok a »magasabb cél« érdekében. És azután jöttek és jönnek nap-nap mellett a hamis hírek, az elferdített nyilatkozatok, a sze­menszedett vádak és rágalmak. Agyonidegesitik a polgármestert és az intendánst, hintik a konkolyt városszerte, bojkottmozgalom hírét igyekeznek ter­jeszteni csak azért, hogy nekem munkámban ked­vemet szegjék és a város kedvét magánvállalkozói üzleti célok érdekébe hangolják. _ Kijelentem, engem az intrika nem kedvetlenit el a munkától, én nem hagyom el helyemet, azt a megtisztelő és felelősségteljes pozíciót, ahová a város közönségének bizalma állított Én nem mon­dok le, állok minden támadást csakis azért, hogy megmutassam Szeged közönségének, hogy becsü­letes szándékkal és tisztes eszközökkel a költség­vetés keretein belül igen is lehet jó színházat csinálni Szegeden. Nagyon sajnálnám, ha a város hatósága most igyekeznék a házikezelést megszüntetni, agy vé­lem azonban, hogy ez csak egyes emberek óhaja, de nem Szeged közvéleményének óhaja. Ha azonban a város vezetősége mégis ngy látná helyesnek — bár komoly okot erre nem tudok —, hogy a jövő esztendőre magánkézbe adja a szín­házat én örömmel «(venném a szinház bérletét, , ha feltételeinket összetudnék egyeztetni. Egyelőre az a tény, minden intrikával és ellenem folyó rá­galomhadjárattal szemben: hogy Szeged színházá­nak megválasztott igazgatója vagyok és a jövő év szeptemberétől a szegedi színházat én laaom ve­zetni. Kürthy Gy«i*r. Belvdrosl Mozi Janin« 18., 14., 15., péntektől vasárnapig | NOÉ BÁRKÁM 11 felvonásos magyar beszédes dráma. Főszereplők: George O'Brten, Dolores Coslelló, Azonkívül: NoaK HerTy A legpazarabb hangos kiférő műsor Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 6, 7, 9 órakor Korzó Mozi Jnnlns 18., 14., 16-én péntektől vasárnapig ROD LA ROQtlE főszereplésével DAMASZKUSZ HERCEGE napkeleti szerelmi történet. Azonkívül: BURLESZKEK Előadások kezdete 5, 7. 9, vasár- és ünnepnap S, 5, 7, 9 Arakor Uoriknárnll oaak eleSraním kfll­ItBÍCltlIdlUlt földi gyártmánynak ujak és használtak 100-tő], csak k. p.-ért KECCER írógép és kerékpár raktárában. Gummlk ét teIsxe­relést cikkek meglepő olcsón. Javító műhely Széchenyi tér 8.100 YERGfl MIHÁLY Aradi ucca 4 SZEGED kötél­gyárosnál Telefon 469. Mlndennemll kHIélAru, zsineg, zsak, ponyva, lótakaró, halósz és lenni* hóló, gyermek hintók, tornaszerek 10 gyári áron kaphatók. Hozománnyal rendelkező komoly iérjhsi­menési szándékkal bíró hölgyeknek a legdiszkrétebb bemutatkozásra készek: középkora intelligens, vagyonos földbirtokosok, magánzó, nagybérlő, tisztviselők, vagyo­nos fiatal Iparosok, kereskedők, — benöstllést óhajtanak jóosalidok tanult gysrmekel, stb. stb. — Ismeretség, mód Hiányá­ban Polczner és Tsa „B tZ/JtOM" irodája (Szöged, Attila u, 3. sz. a. lépcsőház) utján. Tények, lelltllsmereiesség. csa­Iddi keret, diszkréció, összeköttetés I w

Next

/
Thumbnails
Contents