Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-11 / 129. szám

1930 junius 11 OÉLMAGYARORSZAG 3 R szegedi egyetem százezerpengős Rotiiermere-adomáeiyának alapító oklevelét a kultuszminiszter nem hagyta jóvá — Iz egyetem a Rothermere-alapitvány kölcsönéből és a kultuszminiszter támogatásával rákbetegek gyógyítására rádiumot vásárol — fA Délmagyarország munkatársától.) Emlékezetes, hogy amikor két évvel ezelőtt Rothermere lord fia, Edmond Harmsworth Szegeden járt, magával hozta a szegedi egyetem céljára édesapjának 100.000 pengős" ajándékát Ezt a 100.000 pengős ajándékot Rothermere lord az őt díszdoktorrá avató szegedi egyetemnek juttatta. Két évvel ezelőtt dr. Dézsi Lajos volt a 'szegedi egyetem rektora és rektori minőségében természetesen ő vette át a fejedelmi ajándékot és az ajándékozó levél is, mint rektornak, neki szólott. Dézsi Lajos elkészítette a 100.000 pengős alapítvány oklevelét s azt jóváhagyás végett a kultuszminisztériumhoz terjesztette fel. A kultuszminisztérium azonban az alapítványi okirat jóváhagyását megtagadta. Az alapítványi oklevélben ugyanis dr. Dézsi az alapítvány jövedelmének kezelését a maga számára tartotta volna fenn, abból indulva ki, hogy Rothermere lord a nevére címzett levélben értesítette az alapítványról az egyetemet és a 100.000 pengőt is az ő kezéhez fizették le. Az alapítványi oklevél egyéb tartalma szerint a szegedi egyetemnek adományozott 100.000 pengő kamataiból a szegedi egyetemi tanárok könyveit adták volna ki. A* alapítványi okirat tartalmának ezek a rendelkezései is aggodalmat keltettek, mert az a belátás kerekedett felül, hogy az egyetemnek juttatott 100.000 pengő jövedelméből talán juttatni kell valamit az egyetemi hallgatóknak is és talán nem lehet az alapítvány jövedelmét kizárólag az egyetemi tanároknak a könyvkiadók érdeklődését fel nem keltett dolgozatai kiadására fordítani. A kultuszminisztérium uj alapítványi oklevél készítésére hívta fel a szegedi egyetem tanári karát. Mindaddig azonban, amig ez az alapítványi oklevél el nem készül és a szükséges megerősítésben nem részesül, beleegyezését adta a kultuszminisztérium abba, hogy az a 100 ezer pengő felét, 50 ezer pengőt az egyetem orvosi fakultásának kölcsön adja rádiumbeszerzésre. Kilátásba helyezte a kultuszminiszter azt is, hogy a rádiumbeszerzési kölcsönhöz % a kultuszminisztérium részéről 30—40 ezer pengővel hozzá fog járulni. A vásárlandó rádium rákbetegek gyógyítására szolgálna és az orvosi fakultás a rákbetegek által fizetendő honoráriumból térítené vissza az alapítványnak az 50.000 pengős kölcsönt. „Szeged szegényebb néposztályának összes gyermeke tbc-vel van fertőzve!" Megdöbbentő adatok a tuberkulózis specialisták kongresszusán Szegedről Érdekes előadások a Calmette-oltásokról (A Délmagyarország munkatársától.) Pünkösd két napján tartották meg Szegeden a Magyar Tüdőbeteggondozó és Gyógyintézeti Orvosok Egyesülete II. nagygyűlését Szegeden, amelyet a külföldi tudományos világ is nagy érdeklődéssel várt, amennyiben az előadások programjába felvették a Calmette-oltással kapcsolatos magyarországi megbetegedések ismertetését is. A nagygyűlésre közel kétszáz orvos érkezett Szegedre. A megnyitó ülést vasárnap délelőtt tartották meg a városháza közgyűlési termében, ahol a megjelenteket a város nevében dr. Somogyi Szilveszter polgármester üdvözölte. Megjelent a nagygyűlésen dr. Fáy Aladár, a tuberkulózis elleni küzdelem kormánybiztosa, a népjóléti és honvédelmi miniszter, valamint az egyetem képviselője is. Dr. Jankovich László professzor, orvoskari dékán feltünéstkeltő beszédben vázolta a tbc. szegedi pusztításait, mondván, hogy a város szegényebb néposztályának összes gyermeke fertőzve van. Három év alatt a keze alá kerülő boncanyagból egyetlenegy gyermekhulláról állapíthatta meg, hogy az nincsen tbc.-vel fertőzve! Dr. Parassin József, az egyesület elnöke mondotta el ezután megnyitó beszédét, amelyben röviden vázolta azt a nagy küzdelmet amit az orvosoknak kell végezni a tbc. ellen. Rámutatott arra, hogy a tbc. elleni küzdelem egyben a leghatásosabb gyermekvédelem. A megnyitó ülés után megkezdődtek az előadások, amelyeket a bőrgyógyászati és a belgyógyászati klinikákon tartottak meg. ötvenhat előadásban számoltak be a nagygyűlés résztvevői a tuberkulózis elleni legmodernebb küzdelemről, a legteljesebb érdeklődés mellett. A tantermek mindkét napon megteltek érdeklődőkkel, nagy számban jelentek meg az előadásokon a szegedi orvosi kar tagjai is, de az előadók között is szép számban i szerepeltek szegediek. Az első napon dr. Darányi Gyula, Waltner Károly, Móritz Dénes előadásai után dr. Bed fi Imre, az OTI tüdőbeteggondozójának főorvosa a tbc.-és gyermekek sorsárol tartott előadást és a munkáspénztár beteganyagában előfordult tbc.-és beteg gyermekek sorsáról számolt be. Beteganyagának sorsa rosszabb, mint általában más statisztikusoké, de ennek az a magyarázata, hogy betegei mind gümökóros környezetben éltek s folyton uj fertőzéseknek voltak kitéve. De még ezen a legszomorúbb beteganyagon is kimutatható, hogy a gyermekkor tuberkulózsia általában jóindulatú. Végeredményben arra a következtetésre jutott, hogy az ország jelenlegi szegénysége mellett nem luxusintézményekre van szükség, hanem mniden megteremthető anyagi erő arra fordítandó, hogy a meglévő szanatóriumok üres ágyai az arra szoruló szegénysorsu súlyos betegekkel legyenek betölthetők. Dr. Herzsenyák Mihály Szeged tuberkulózis halandóságáról számolt be 1879—1928-ig. Szomorú adatokkal vázolta az ország második városának helyzetét, amely ma is nagy tuberkulózis halandóságával tűnik fel. Sajnos, mig a többi városok mind igyekeztek részint már a háború előtt és után is gátat vetni a tuberkulózis pusztításainak, addig Szegeden még ma si mindössze 24 ágy áll rendelkezésére a súlyos tbc.-és bete. geknek. Annál inkább súlyos Szeged helyzete, mert sehol a világon nincsenek olyan rossz lakások, mint Szegeden, az 1927-es kimutatás szerint 3170 nedves lakás van, melybeD több, mnit tízezer ember él, ezekben lakik a legszegényebb nép, akik k5zül legtöbb a tüdővészes. Különösen a háború alatt, de azután is oly magas a halálozás Szegeden, hogy most már igazán halaszthatatlan a tuberkulútikus kórház fölépítése. Mig a külföldi államok városaiban meghal 10.000 emberből 8—10, addig Szegeden 32—40. A tanyákon valamivel jobb ugyan a helyzet, azonban ott is állandóan emelkedik a halálozás. Érdekes volt az a térkép, amely 1919—1928-ig mutatja be a halálozást, különösen Rókus-, Móra és Felsőváros adózik leginkább a tuberkulózisnak. Ha Szeged annakidején óriási anyagi áldozatokat hozott, hogy ujabb árvíztől megmentse Szegedet, meg kell hozFlit gyorsabban 011 Sirga kanna — fekete sávval! nia azt az áldozatot is, hogy az állandó magas tbc,halálozásnak gátat vessen. Mire * J a Calmette-oltásokról tartandó előadás ideje elérkezett, egyetlen hely sem maradt üresen a bőrgyógyászati klinika hatalmas előadótermében . Az oltásokról dr. Dvorschák Rudolf, a Calmette-szerrel oltott csecsemők gümőkórjáról pedig dr. Gárdi Jenő tartotta meg a nagy érdeklődéssel kisért előadást Dr. Dvorschák és dr. Kultsár Újpesten 500 csecsemőt oltottak be Calmette-szérummal. A csecsemők között előfordul, tak gümőkór-halálozások is, ezek a csecsemők azonban fertőző környezetükből nem voltak kiemelhetők, hanem továbbra is fertőző hozzátartozóikkal egy fedél alatt maradtak. Dvorschák előadásából kiderült, hogy arra nézve alapot nem talált, miszerint a szer okozott volna gümős megbetegedést. Garádi Jenő három, az újpest! Szülőnő Otthon áltat Calmette-szérummal oltott és később gümőkórban elpusztult csecsemő részletes megfigyelése alapján kijelentette, hogy ez a három eset az ártalmas voltát bizonyítja. Véleménye szerint az oltóanyag bizonyos körülmények összejátszása esetén gümökóros megbetegedést okozhat. A vitában először dr. Hainiss Elemér egyetemi tanár szólalt fel, aki mindenekelőtt arról beszSt, hogy a Calmette-oltásokkal foglalkozók nem csecsemőorvosok. Szernite a kérdés nem dönthető el még. Calmette álláspontja szélsőséges, de az is, amelyik a negació álláspontjára helyezkedik. A várakozás álláspontjára kell tehát helyezkedni Nem tör pálcát a zseniális tanár eljárása felett^ de az óvatosságot szükségesnek tartja. Dr. Kovács Ferenc egyetemi magántanár és dr. Micsky Dezső, aki Calmette mellett dolgozott kilenc évig, az eljárás alkalmas voltáról beszéltek. Végül is az a vélemény alakult ki, hogy a fenti esetek nem bizonyitóak a Calmette-oltóanyag ellen és ártalmas volta mellett. További exakt megfigyelésekre és kutatásokra van szükség. A fenti esetek nem hasonlithatók a lübecki tömegkatasztrófához. A további szegedi előadók Xftag Gyula, Crmössy Erzsébet, lvanovits György és Péterffg Gusztáv, Radványi Géza, Vidákovits Kamill, vitéz Berde Károly, Kübacher Ferenc és Filep Aladár voltak. A hétfői előadásokon a szegedi dr. Egan Ernő az axialis tengelyű röntgenogrammok diagnostikus jelentőségéről beszélt érdekes előadásában. Dr. Kovács Ferenc magántanár egészen speciális előadás keietébep számolt be a szegedi paprikahasitókon észlelt tüdőcsucshurutos megbetegedésekről. A szegedi előadók sorozatát dr. Lukács József előadása zárta be. A hétfői napon megtartották az egyesület évi rendes közgyűlését, amelyen elhatározták, hogy az 1931. évi nagygyűlést Sopronban tartják megw Korzó Mozi .JnniüB 11., 12-én szerda, csütörtökön Ossle Oswalda és Beregi Oszkár főszereplésével Az Orient Express tolvafa Azonkívül: Burleszkek és TermésselI felvételeit. Előadások kezdete 5, 7. 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 őrakpr Sok pénzt takarit meg, ha Tábith Jenő képkeretezönél kereteztet és vásárolja szentképeit. ~ Széchenyi lér 8. Korzó Mozival szembe«.