Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-01 / 122. szám

SZEGED. SzerHe»IOs6n: Somogyi ucca 22. L cm. Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, Itölcsönkönyviar és legylroda : Aradi ucca 8. Telefon: 30Ö. — Nyomda : I8w LIpAl ucca l'J. Teleion s 16-34. TAvlratl és levélcím : DélmaqyaroruAg Szeged. Vasárnap, 1930 junlus 1 Ara 24 fillér VI. évfolyam, 122. szám Motalkókenyér Kőszönthetjük-e még a virágos, kalászos, gyümölcsérlelő juniust? A napsugár még hü maradt hozzánk s nem tagadta meg kegyét a jóságos, áldást­hozó májusi eső sem. A napsugár ragyogva táncol s hétszin ruháját csereberélve fürdeti meg az esőcsóppben, a fü zsendül, a rügy fakad, minden jó, minden hü, minden ra­gaszkodó; csak a föld, a föld lett hütelen. Búzát vetettünk és életet arattunk s most éle­tet vetünk s alig-alig aratunk búzát. A buza volt a magyar áldás s a buza lett a magyar gond. Áldás volt és jólét, szegénység és meg­oldhatatlanul nehéz probléma lett. Ezer éven keresztül kitartott, az Alföld kincseskamrájá­ban ő volt a kincs, mintha a történelem előtti idők vizei azért gazdagították volna ezt a te­levényt, hogy valamikor évmilliók múlva meg­érkezhessen a magyar buza. A búzából eddig csak kenyér lett s most politika és gazdasági krízis lesz belőle. És boletta. A kenyérjegy után jön a buzajegy. A buzajegy a kenyér fogyasztási adója lesz. Teremtő Isten, elérkeztünk oda, hogy fogyasz­tási adót kell kivetnünk a kenyérre. Föld­adó és jövedelmi adó, kereseti adó és for­galmi adó, útadó és betegápolási adó szegé­lyezik két oldalt azt az utat, amelyik a bú­zától a kenyérig vezet el. S már az adóknak ez a kettős sorfala is kevés. »Kettőzni kell az őrt.« Jön a boletta s vele a kenyérre ki­vetett fogyasztási adó. Ez az adó szellemben és korszerűségben visszatérés a dézsmához. Add meg nekünk a mi mindennapi kenye­rünket, — sóhajtott fel az áhitat a szoron­gattatásos időkben. A mindennapi kenyérrel jön a mindennapi kenyéradó. Ha egy karéj kenyeret adsz a koldusnak, fogyasztási adót fogsz lerónni. A gazdag ember jövedelme egy ezredrészét költi kenyérre, a szegény ember a jövedelme felét. A kenyér fogyasztási adója csak a szegénység adója lesz. Minden fo­gyasztási adó igazságtalan, de a kenyér fo­gyasztási adója az igazságtalanság trónusán ülhetne. Búzaválságról, kenyérválságről, agrárvál­ságról hallunk, beszélünk, olvasunk. A válsá­gok mindig megsarkantyúzzák a fantáziát s termelésre késztetik a gondolatot. Mit termelt ki nálnuk a válság iszapjával megtrágyázott talaj? Talán többtermelést, talán jobbterme­lést, talán okosabb értékesítési módot, talán racionálisabb feldolgozási eljárásokat, talán észszerűbb termelést, talán szervezettebb fo­gyasztást? öh nem, ne fárasszuk magunkat a hiábavaló kérdésekkel. Kitermelte a boletta­rendszert, kitermelte a kenyér fogyasztási adóját, kitermelt miniszteri pályázatot: ho­gyan lehetne a bort megkedveltetni a gyere­kekkel, hogyan lehetne a gyerekeket rendes borfogyasztókká tenni. Bacchusi koncepció, ganymedesi ötlet. S majd jön a kevert kenyér. Hogyan lehet megoldani azt a feladatot, hogy a kenyér fo­gyasztási adója ne drágítsa a kenyeret? A megoldás kézenfek\ő: amennyi fogyasztási adó terheli a kenyeret, annyival legyen silányabb a mindennapi kenyerünk. A búzalisztet tehát keverni kell s miután a kukorica kell azok­nak, akik állami hizlalási kölcsönnel hizlalják — magukat, mivel a kukoricát drágítani en­nél fogva nem szabad, elrendelik tehát a búzalisztnek rozsliszttel való keverését. Ez lesz a kenyérmotalkó, vagy a motalkókenyér. A búzalisztnek is épp ugy kell a keverés, mint ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-23 vidéken és Budapesten T-«»o. KUlldldUn ö*40 pengő. — ügyes szAm Ara hétUöz— nap 16, vasár- és Unnepnao ¿4 illl. Hlr­detések felvétele tarifa szerint. Megfe. Ien!!< "><étfrt klvélelével nnn-.nfn reggel a benzinnek. Valahol jól keverik a kártyát és jól keverik a benzint s talán ezután jól fog­ják majd keverni a búzalisztet is. Belügyi pagoda, freskóinfláció, tyukkőltészettani ösz­töndijak és — fogyasztási adó a Miatyánk mindennapi kenyerén. Nehéz szatirát nem irni, de szatirát írni még nehezebb ebben a világban, melyben Eskütt Lajos is hamarabb szabadult ki a Markóból, mint az esküdt­szék a kivételes rendszabályok bilincseiből. Az az egy bizonyos, hogy a termelőkön segíteni kell. De ne a fogyasztókat dobják oda áldozatul. Az baj volt mindig, ha egy társadalmi osztályt, vagy egy foglalkozási ágat a másik rovására akartak támogatni, a másik társadalmi osztállyal, vagy a másik foglalko­zási ággal akarták eltartatni. A trafikokba lehetett kényszertársat behelyezni, de a fo­gyasztóhoz nem lehet kényszertársként behe­lyezni a termelőt. Rombolják le azokat a politikai, ha ugy tetszik: gazdaságpolitikai rendszabályokat, melyek drágítják a termelést, megnehezítik az értékesítést s megmerevítik a gazdasági élet szabadságát. Ha drágább lesz, vagy Íztelenebb lesz a kenyér, a fogyasztó még kevesebbet fog fogyasztani. S mit hasz­nál majd a termelőknek, ha adókban veszik' vissza a bolettákon keresztül nyújtott támo­gatást? A fogyasztók holttesteivel nem lehet eltartani a termelőket. Szabadság kell, poli­tikai és gazdasági, több egyenlőség és ke­vesebb közteher s nem kenyérgond, nem liszt­jegy és nem motalkókenyér lesz a mi min­dennapi kenyerünk. Bllntársa, Czinóber József Budapesten bujkál — Reg« gelre elfogják ? Budapest, május 31. A Leszámítoló Bank rablóját szombaton elfogta a rendőrség. A rablás után megkezdődött nyomozás szálai már az első pillanatban Czinóber Józsefhez, a bankgyakornokhoz vezettek, akit a rendőr­ség kihallgatása után elbocsájtott, de csak azért, mert meg akarták tudni, Jiogy hová és merre fog menni. Czinóbert a rendőrség Kispestig követte, ott elt unt az őt figyelő detek­tívek szemei elől és azóta nem került elő. Czinóber konokul tagadott, mégis sikerült a tettest néhány óra izgalmas munkája után egy újságíró segítségével kézrekeriteni. A si­keresen nyomozó riporter Révész György volt. Czinóber egy Kovács János nevü barátjával évek óta együtt volt. A nyo­mozás során az is kiderült, hogy amikor ke­reskedelmibe jártak, betörtek az iskolába, hogy a bizonyít« ványokat kijavítsák és azokból a sze­kundákat kivakarják. Czinóber nem tudta a bizonyítványokat ki­javítani, mert az őrszemes rendőr észrevette, hogy a magas iskola kerítésén átmásztak és megzavarta Czinóberéket a munkában. Miután ez a nyom megvolt, a rendőrség Kovács János keresésére indult, akit Remete-uccai lakásán sikerült elfogni. Kovács János rövid vallatás után megtört és bevallotta, hogy a rablást ő követte el. A detektíveket elvezette a ház padlására, ahol a küszöb alatt egy bőrtáskában! • pénzkötegek között az eldugott Front' ' megtalálták a 160.000 pengőt és a mer-pisztohjt. Bevallotta azt is, hogy Czinóber volt a bűntársa. Kovács Jánost bevitték a rendőrségre, ahol részletesen elmondotta, hogy mint készültek Czinóberrel együtt a bankrablásra. Régóta tervezték már, hogy kifosszák a bankot és egy héttel ezelőtt Czinóber lelkendezve ro­hant hozzá, hogy itt az alakalom a régi terv valóra váltására. Alaposan megbeszéltek min­dent és amikor a végrehajtásra került a sor, Czinóber odáig maszkírozta az ijedtséget, hogy, a bankókat előzékenyen beledobálta Kovács táskájába. A taxin, amelyen a rablás után elrobogott, azért ment a keleti pályaudvarra, hogy a gyanút elterelje magáról. Az fáj neki legjobban, hogy elvették uj ruháját, uj cipő­jét és most mezítláb kell neki járkálni, mert a régi cipőjét eldobta. A rendőrség most Czinóbert keresi. Éjszaka jelenti budapesti tudósítónk: A rendőrség és az újságírók Czinóber útját szinte félóráról-félórára ismerik. Megállapították, hogy a fiatalember szombaton különböző he­lyeken fordult meg. Reggel bement a bankba és a portástól néhánypengős kölcsönt kért, majd elvitte felöltőjét. Délután a Boráros­téren látták, este egy Ferenc-köruti vendég­lőben vacsorázott, de mire a rendőrséget ér­tesítették, eltűnt. Remélik, hogy reggelre Czi­nóber is a főkapitányságon lesz. 2 és 5 pengős ezüstérméket hoznak forgalomba junius végén Budapest, május 31. A pénzügyminiszternek a hivatalos lap legközelebbi számában közzé­tett rendelete a kiverhető 5 pengős ezüstérmék mennyiségét 2,000.000 darabban, a 2 pengős ezüstérmék mennyiségét pedig 5,000.000 da­rabban állapítja meg, ugy, hogy mindkét érme egyenként 10,000.000 pengő névértékben lesz kiverhető. Ugyancsak a hivatalos lapban je­lenik meg az 5 és 2 pengős ezüstérmék kül­alakját szabályozó rendelet is. Az 5 pengős egyik oldalán párkányszerű talapzaton álló angyalok tartják a magyar cimert, a másik lapján a kormányzó mell­képe van tábornagyi egyenruhában. A lap körirata: »Vitéz nagybányai Ilorthy Miklós kormányzóságának tizedik éviordulójára«. A.

Next

/
Thumbnails
Contents