Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)
1930-05-09 / 103. szám
j Dama, regénye: A Rfr^lyilCl HydkéRC | DIANA KARENNA-?al hétfő, kedd a Belvárosiban | ¡Milton Sllls é, Beíly Compson megrázó drámája: I | Könnyek és komédiák ¿s „ Submarme hétfő, kedd * Koriéban | Simóka Sándor, a Bástya öngyilkosságot követett el Félegy&ázán a reggeli személyvonat elé vetette magát — A kerekeit összeroncsolták és kettévágták testét — A tragikus sorsú futballista-főpincér holttestét haza&ozatfák Szegedre fit Délmagyarország munkatársától.) Megdöbbentő öngyilkosság történt csütörtökön hajnalban a kiskunfélegyházai vasútállomás mellett Simóka Sándor 32 éves főpincér, az ismert kiváló fiás/í/a-játékos, a Szeged felé baladó budapesti személyvonat elé vetette magát Simóka Sándort a vonat kerekei derékban kettészelték és összeroncsolták. Sem a vonatvezető, sem a vonat utasai nem vettek észre semmit a borzalmas öngyilkosságból. A vonat a hajnali szürkületben elrobogott Szeged felé. Az öngyilkosság hire a délelőtti órákban érkezett Szegedre és percek alatt elterjedt a városban. Mindenütt de különösen sportkö. rökben, ahol a legjobban ismerték és becsülték Simóka Sándort, mély megdöbbenést és részvétet keltett. Senki, még legjobb barátai sem tudták határozottan megállapítani, hogy mi késztette arra, hogy igy eldobia magától az életet. - ~ " " ^^^^ 'A kiskunfélegyházai rendőrségtől Ernszt rendőrkapitány délelőtt 10 órakor jelentette a szegedi rendőrkapitányságnak, hogy a félegyházai felső állomás mellett, a hajnali órákban egy derékban kettészelt holttestet találtak. A fiatal, 30-32 évesnek látszó férfi zsebeit átkutatták és az egyik belső zsebében apró cédulát találtak, amelyen ennyi állott: „Simóka Sándor, Szeged". A' férfi ruházata, különösen a jellegzetes kis fekete csokornyakkendő arra enged következtetni, hogy a férfi pincér volt A félegyházai rendőrség megállapította, hogy az öngyilkos a Budapestről Szeged felé jövő személyvonat elé vetette magát. A szegedi rendőrségen azonnal tudták, hogy a holttest azonos a szegedi Simókával, akit mint eltüntet, már este óta keresett is a rendőrség. Simóka Sándor felesége ugyanis kedden este megjelent a rendőrségen és bejelentette, hogy férje egy nappal előbb eltávozott hazulról és azóta nyoma veszett. Kérte a rendőrséget, hogy kutassák ki hollétét mert attól tart, hogy férje öngyilkosságot fog elkövetni. Már napokkal az eltűnése előtt olyan kijelentéseket tett, hogy öngyilkos lesz, nem akar tovább élni. A rendőrség megindította Simóka után a nyomozást, de nem sikerült nyomára akadni. A szerencsétlen Simóka Sándor 1921-ben került Szegedre. Szombathelyről jött — ahol szülei élnek —, főpincére lett előbb az Emkéneb, majd a Tiszának és tagja a híres, amatőr SzAK bajnokcsapatnak. Rövidesen ugy a kávéházban, mint a pályán megkedvelték a jókedvű, törekvő fiatalembert aki egyre szebb eredményeket ért el a futballban. Ideköltözne után azonnal válogatott Játékosa lett a déli kerületnek. Nemsokára országos válogatott lett a belgák ellen. Közben, 1925ben Olaszországban, az FC Alexandria csapatában játszott. Alig egyévi olaszországi tartózkodása után visszajött Szegedre, ahol azután a professzionista futball szétválasztásakor a Bástyához szerződtették le. Itt játszott hosszú időn keresztül. Nemrégiben azután kikerült az állandó csapatból és azóta mint tartalék szerepelt .</•<»%.• Simóka, mint a Bástya standard tagja, sportszerű életet élt. Amióta azonban tartalékba került, megváltozott és ez a változás okozta halálát Inni kezdett. Egyre többet és többet éjszakázott Gyakran lehetett látni a hajnali órákban, amint egyik kávéházból a másikba vándorolt. Szenvedélye mindig jobban és jobban elhatalmasodott rajta. Hiába akarta kivonni magát ebből az életből, sehogysem sikerült neki. Voltak periódusai, amikor ugy IáUzott, hogy, végleg szakit az itallal. Ez azonban csak egy-két napig tartott, aztán u)ra visszaesett Klubtársainak nem egyszer panaszkodott hogy nem szereti az életét A kávéházban azonban ezekben az időkben is hibátlanul látta el föladatát. A vendégek kivétel nélkül szerették az örökké jókedvűnek látszó főpincért, akinek minden vendég számára volt egy mondása. Egy-két héttel ezelőtt az ivásszenvedélye még jobban hatalmába kerítette. Majdnem minden éjjel kimaradt. Barátainak, akik szemére vetették,hogy milyen életet él, azt felelte: — Nemsokára fogjátok olvasni az újságban, hogy öngyilkos lelt Simóka Sándor, — de okát elhatározásának nem adta. Felesége, akivel harmonikus életet élt, szintén gyakran tett szemrehányást életmódjáért. Ilyenkor mindig azt válaszolta, hogy ugy sem tart már sokáig. Mindenki tudta, hogy nagyon elkeserítette őt az^ hogy már nem futballozhat állandóan. Simóka Sándor kedden azzal ment el hazulról, hogy öngyilkos lesz. Felesége ezt a fenyegetőzést nem vette komolyan, mert Simóka az utóbbi időben gyakran hangoztatott öngyilkosságot. Ezen az éjszakán több helyen látták. Igen jó kedve volt és semmi jel nem mutatott arra, hogy milyen terveket forgat az agyában. Kedden éjszaka látták utoljára. EtMH kezdve nyomaveszett és csak a félegyházai "rendőrség jelentése derített világosságot eltűnésére. Simóka Sándor holttestét felboncolják. A SzAK és a Bástya a holttestet hazahozatfa Szegedre és itt temetteti el, ahol annyiszor szerepelt sikeresen a futballpályán. A szombati közgyűlés jegyzőkönyvben örökíti meg Aigner főispán tevékenységét és nevére 20.000 pengős alapítványt létesít A kisgyűlés dr. Berecz Jánost és dr Pap Róbertet kérte fel az (ldvözlö beszéd elmondására (A Délmagyarorszdg munkatársától.') Csü- ! törtökön délben dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökletével összeült a kisgyűlés, hogy letárgyal ja a szombatra összehívott rendkívüli közgyűlés napirendjének egyetlen pontját, a jubiláló dr. Aigner Károly főispán ünneplését. A polgármester javaslatát dr. Tóth Béla terjesztette elő. A favaslat, amelyet a kisgyűlés elfogadott a következő: »Több, mint tiz év óta emelkedett szellemmel magas látókörrel, hatalmas közigazgatási és gyakorlati tudással, a népnek nagy szeretetével, szinmagyar érzéssel, az önkormányzati jogoknak mindenkori tiszteletben tartásával munkálkodik dr. Aigner Károly főispán. A közéletben különböző irányban működő, néha ellentétes erőket kiváló tapintattal tudta a legmagasabb cél: a haza és a város szeretetében, ezek szolgálatára egyesíteni. Tiz év alatt nem volt városunk közéletében mozzanat mely zavarólag hatott volna a törvényhatóság és annak vezetője között kezdettől fogva fennálló szívélyes viszonyra; nem volt pillanat melyben városunk közönségének éreznie kellett volna a hatalom súlyát melyet a kormányzói kegy és az orS^ág kormányának bizalma dr. Aigner Károlyra ruházott Örömmel kell elismernünk, amit hálásan tapasztalunk, hogy városunknak fejlődését közügyeinek előbbre vitelét előmozdítani teindig kész volt Polgártársaink szellemi & anyagi jólétének elősegítésében fáradhatatlanul tevékenykedett; részréhajlatlan igazságszeretetéoek és bölcs tapintatáoak sikerült a városi polgárság között * jó egyetértést fentartani és megszilárdítani. Üdvös tevékenységgel városunk társadalmi színvonalának emelésén fáradozott A kulturális intézdfények és egyesületek egész sorozatát kelt^Jte életre és a szellemi tevékenység irányának kijelölésén munkálkodott, miáltal a jövő nemzedék számára hosszú időre megmutatja a haladás útját Dr. Aigner Károly főispán közéleti érdemeit abban lehet összefoglalni, hogy hitet ébresztett, képességeket hozott felszínre és állított munkába, erélyeket fejlesztett s nemzeti öntudatban összekovácsolta a szegedieket Nekünk szegedieknek, mint különös 'ércemét fel kell jegyeznünk azt hogy a főispán ur a nemzeti megújhodás emlékmüvét sok fáradsággal elkészíttette s ezáltal nemcsak művészi alkotással gyarapította szülővárosát, hanem az utókor számára megörökítette azt a tényt hogy Trianon után a nemzeti megújhodás Szegedről indult ki. A vallásosság, nak, a hitéletnek, a városnak nagy szolgálatot tett a fogadalmi templom továbbépítése érdekében kifejtett SZÍVÓS 'és meggyőző közreműködésével. A tudományosságnak, a hazának és a városnak felbecsülhetetlen értéket adott az egyetem idehelyezése 'és az állandósítása érdekében kifejtett tevékenységével. A szegények támogatására, istápolására, felruházására immár "tiz éve működő »Kis rongyos« akciójával, amely ma már mintegy ezer szegény gyermeket ruház fel, az egész város háláját érdemelte ki. Dr. Aigner Károly főispán ur működésének tízéves fordulóján városunk közönségének meg kell ragadnia az alkalmat ahoz, hogy a főispán ur iránti tiszteletének és nagyrabecsülésének illő kifejezést adjon, miért is azt javasolja "a"kisgyü!és a közgyűlésnek, hogy dr. Aigner Károly kiváló közéleti érdemeit, tizéves főispáni tevékenységének elismerését a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg én mondja ki, hogy a város elismerő hálájának kifejezéseként dr. Aigner Károly nevére egg VO.ODO pengős alapítványt tesz, annak 6 százalékos kamatát a háztartási költségvetésben évenkint előirányozni, azt az alapítványi pénztárnak évenkint átadni s az alapítvány évi 120Ö pengős kamatjövedelmét szegedi szegény elemi iskolai tanulók felruházására forditani rendeli.*' A kisgyűlés tagjai a polgármester javaslatának előterjesztése és elfogadása után a közgyűlés külsőségeit tárgyalták meg. A közgyűlésen a polgármester elnököl és az ülés megnyitása után öttagn küldöttséggel hivatja meg dr. Aigner Károly főispánt az ülésre. A főispánt a várOs hatósága nevében először a polgármester üdvözli, majd a főjegyző előterjeszti a kisgyűlés által is elfogadott polgármesteri javaslatot. Ezután a törvényhatósági bizottság nevében dr. Be