Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-09 / 103. szám

j Dama, regénye: A Rfr^lyilCl HydkéRC | DIANA KARENNA-?al hétfő, kedd a Belvárosiban | ¡Milton Sllls é, Beíly Compson megrázó drámája: I | Könnyek és komédiák ¿s „ Submarme hétfő, kedd * Koriéban | Simóka Sándor, a Bástya öngyilkosságot követett el Félegy&ázán a reggeli személyvonat elé vetette magát — A kerekeit összeroncsolták és kettévágták testét — A tragikus sorsú futballista-főpincér holttestét haza&ozatfák Szegedre fit Délmagyarország munkatársától.) Meg­döbbentő öngyilkosság történt csütörtökön hajnalban a kiskunfélegyházai vasútállomás mellett Simóka Sándor 32 éves főpincér, az ismert kiváló fiás/í/a-játékos, a Szeged felé baladó budapesti személyvonat elé vetette magát Simóka Sándort a vonat kerekei derékban ketté­szelték és összeroncsolták. Sem a vonatvezető, sem a vonat utasai nem vettek észre semmit a borzalmas öngyilkosságból. A vonat a hajnali szürkületben elrobogott Szeged felé. Az öngyilkosság hire a délelőtti órákban érkezett Szegedre és percek alatt elterjedt a városban. Mindenütt de különösen sportkö. rökben, ahol a legjobban ismerték és becsül­ték Simóka Sándort, mély megdöbbenést és részvétet keltett. Senki, még legjobb barátai sem tudták határozottan megállapítani, hogy mi késztette arra, hogy igy eldobia magától az életet. - ~ " " ^^^^ 'A kiskunfélegyházai rendőrségtől Ernszt rendőrkapitány délelőtt 10 órakor jelentette a szegedi rendőrkapitányságnak, hogy a fél­egyházai felső állomás mellett, a hajnali órák­ban egy derékban kettészelt holttestet találtak. A fiatal, 30-32 évesnek látszó férfi zsebeit átkutatták és az egyik belső zsebében apró cédulát találtak, amelyen ennyi állott: „Simóka Sándor, Szeged". A' férfi ruházata, különösen a jellegzetes kis fekete csokornyakkendő arra enged következ­tetni, hogy a férfi pincér volt A félegyházai rendőrség megállapította, hogy az öngyilkos a Budapestről Szeged felé jövő személyvonat elé vetette magát. A szegedi rendőrségen azonnal tudták, hogy a holttest azonos a szegedi Simókával, akit mint eltüntet, már este óta keresett is a rend­őrség. Simóka Sándor felesége ugyanis ked­den este megjelent a rendőrségen és bejelen­tette, hogy férje egy nappal előbb eltávozott hazulról és azóta nyoma veszett. Kérte a rendőrséget, hogy kutassák ki hollétét mert attól tart, hogy férje öngyilkosságot fog el­követni. Már napokkal az eltűnése előtt olyan kijelentéseket tett, hogy öngyilkos lesz, nem akar tovább élni. A rendőrség megindí­totta Simóka után a nyomozást, de nem sike­rült nyomára akadni. A szerencsétlen Simóka Sándor 1921-ben került Szegedre. Szombathelyről jött — ahol szülei élnek —, főpincére lett előbb az Emké­neb, majd a Tiszának és tagja a híres, amatőr SzAK bajnokcsapatnak. Rövidesen ugy a ká­véházban, mint a pályán megkedvelték a jó­kedvű, törekvő fiatalembert aki egyre szebb eredményeket ért el a futballban. Ideköltözne után azonnal válogatott Játékosa lett a déli kerületnek. Nemsokára országos válogatott lett a belgák ellen. Közben, 1925­ben Olaszországban, az FC Alexandria csa­patában játszott. Alig egyévi olaszországi tar­tózkodása után visszajött Szegedre, ahol az­után a professzionista futball szétválasztása­kor a Bástyához szerződtették le. Itt játszott hosszú időn keresztül. Nemrégiben azután ki­került az állandó csapatból és azóta mint tartalék szerepelt .</•<»%.• Simóka, mint a Bástya standard tagja, sport­szerű életet élt. Amióta azonban tartalékba került, megváltozott és ez a változás okozta halálát Inni kezdett. Egyre többet és többet éjszakázott Gyakran lehetett látni a hajnali órákban, amint egyik kávéházból a másikba vándorolt. Szenvedélye mindig jobban és jobban elhatalmasodott rajta. Hiába akarta kivonni magát ebből az életből, sehogysem sikerült neki. Voltak pe­riódusai, amikor ugy IáUzott, hogy, végleg szakit az itallal. Ez azonban csak egy-két napig tartott, aztán u)ra visszaesett Klubtársainak nem egyszer panaszkodott hogy nem szereti az életét A kávéházban azonban ezekben az időkben is hibátlanul látta el föladatát. A vendégek kivétel nélkül szeret­ték az örökké jókedvűnek látszó főpincért, akinek minden vendég számára volt egy mon­dása. Egy-két héttel ezelőtt az ivásszenvedélye még jobban hatalmába kerítette. Majdnem minden éjjel kimaradt. Barátainak, akik sze­mére vetették,hogy milyen életet él, azt felelte: — Nemsokára fogjátok olvasni az újságban, hogy öngyilkos lelt Simóka Sándor, — de okát elhatározásának nem adta. Felesége, akivel harmonikus életet élt, szin­tén gyakran tett szemrehányást életmódjáért. Ilyenkor mindig azt válaszolta, hogy ugy sem tart már sokáig. Mindenki tudta, hogy nagyon elkeserítette őt az^ hogy már nem futballozhat állandóan. Simóka Sándor kedden azzal ment el ha­zulról, hogy öngyilkos lesz. Felesége ezt a fenyegetőzést nem vette komolyan, mert Si­móka az utóbbi időben gyakran hangoztatott öngyilkosságot. Ezen az éjszakán több helyen látták. Igen jó kedve volt és semmi jel nem mutatott arra, hogy milyen terveket forgat az agyában. Kedden éjszaka látták utoljára. Et­MH kezdve nyomaveszett és csak a félegyházai "rendőrség jelentése derített világosságot eltű­nésére. Simóka Sándor holttestét felboncolják. A SzAK és a Bástya a holttestet hazahozatfa Szegedre és itt temetteti el, ahol annyiszor szerepelt sikeresen a futballpályán. A szombati közgyűlés jegyzőkönyvben örökíti meg Aigner főispán tevékenységét és nevére 20.000 pengős alapítványt létesít A kisgyűlés dr. Berecz Jánost és dr Pap Róbertet kérte fel az (ldvözlö beszéd elmondására (A Délmagyarorszdg munkatársától.') Csü- ! törtökön délben dr. Somogyi Szilveszter pol­gármester elnökletével összeült a kisgyűlés, hogy letárgyal ja a szombatra összehívott rend­kívüli közgyűlés napirendjének egyetlen pont­ját, a jubiláló dr. Aigner Károly főispán ün­neplését. A polgármester javaslatát dr. Tóth Béla terjesztette elő. A favaslat, amelyet a kisgyűlés elfogadott a következő: »Több, mint tiz év óta emelkedett szellemmel ma­gas látókörrel, hatalmas közigazgatási és gyakorlati tudással, a népnek nagy szeretetével, szinmagyar érzéssel, az önkormányzati jogoknak mindenkori tiszteletben tartásával munkálkodik dr. Aigner Ká­roly főispán. A közéletben különböző irányban működő, néha ellentétes erőket kiváló tapintattal tudta a leg­magasabb cél: a haza és a város szeretetében, ezek szolgálatára egyesíteni. Tiz év alatt nem volt városunk közéletében mozzanat mely zavarólag hatott volna a törvényhatóság és annak vezetője között kezdettől fogva fennálló szívélyes viszony­ra; nem volt pillanat melyben városunk közönsé­gének éreznie kellett volna a hatalom súlyát melyet a kormányzói kegy és az orS^ág kormányának bi­zalma dr. Aigner Károlyra ruházott Örömmel kell elismernünk, amit hálásan tapasz­talunk, hogy városunknak fejlődését közügyeinek előbbre vitelét előmozdítani teindig kész volt Pol­gártársaink szellemi & anyagi jólétének elősegí­tésében fáradhatatlanul tevékenykedett; részréhaj­latlan igazságszeretetéoek és bölcs tapintatáoak sikerült a városi polgárság között * jó egyetértést fentartani és megszilárdítani. Üdvös tevékenységgel városunk társadalmi színvonalának emelésén fára­dozott A kulturális intézdfények és egyesületek egész sorozatát kelt^Jte életre és a szellemi tevé­kenység irányának kijelölésén munkálkodott, miál­tal a jövő nemzedék számára hosszú időre meg­mutatja a haladás útját Dr. Aigner Károly főispán közéleti érdemeit abban lehet összefoglalni, hogy hitet ébresztett, képességeket hozott felszínre és állított munkába, erélyeket fejlesztett s nemzeti öntudatban össze­kovácsolta a szegedieket Nekünk szegedieknek, mint különös 'ércemét fel kell jegyeznünk azt hogy a főispán ur a nemzeti megújhodás emlékmüvét sok fáradsággal elkészít­tette s ezáltal nemcsak művészi alkotással gyarapí­totta szülővárosát, hanem az utókor számára meg­örökítette azt a tényt hogy Trianon után a nem­zeti megújhodás Szegedről indult ki. A vallásosság, nak, a hitéletnek, a városnak nagy szolgálatot tett a fogadalmi templom továbbépítése érdekében ki­fejtett SZÍVÓS 'és meggyőző közreműködésével. A tudományosságnak, a hazának és a városnak fel­becsülhetetlen értéket adott az egyetem idehelyezé­se 'és az állandósítása érdekében kifejtett tevékeny­ségével. A szegények támogatására, istápolására, felruházására immár "tiz éve működő »Kis ron­gyos« akciójával, amely ma már mintegy ezer szegény gyermeket ruház fel, az egész város hálá­ját érdemelte ki. Dr. Aigner Károly főispán ur működésének tíz­éves fordulóján városunk közönségének meg kell ragadnia az alkalmat ahoz, hogy a főispán ur iránti tiszteletének és nagyrabecsülésének illő kifejezést adjon, miért is azt javasolja "a"kisgyü!és a közgyű­lésnek, hogy dr. Aigner Károly kiváló közéleti érdemeit, tizéves főispáni tevékenységének elismeré­sét a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg én mondja ki, hogy a város elismerő hálájának ki­fejezéseként dr. Aigner Károly nevére egg VO.ODO pengős alapítványt tesz, annak 6 százalékos kama­tát a háztartási költségvetésben évenkint előirá­nyozni, azt az alapítványi pénztárnak évenkint átadni s az alapítvány évi 120Ö pengős kamatjövedelmét szegedi szegény elemi iskolai tanulók felruházá­sára forditani rendeli.*' A kisgyűlés tagjai a polgármester javas­latának előterjesztése és elfogadása után a közgyűlés külsőségeit tárgyalták meg. A közgyűlésen a polgármester elnököl és az ülés megnyitása után öttagn küldöttséggel hivatja meg dr. Aigner Károly főispánt az ülésre. A főispánt a várOs ható­sága nevében először a polgármester üdvözli, majd a főjegyző előterjeszti a kisgyűlés által is elfogadott polgármesteri javaslatot. Ezután a törvényhatósági bizottság nevében dr. Be

Next

/
Thumbnails
Contents