Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-08 / 102. szám

— SZEGED. sseruetztOMg: Somogyi acco 32. L em. Telefon: 13—33. — Kiadóhivatal, SölcaönkönyviAr és Jegyiroda Aradi occa S. Telefon: 30Ö. ^ Nyomda » L9w ' lpól ucca 19. Telefon ; 16-34. Tévlrníl és levélcím: Délmagyaromág Szeged. Csütörtök, 1930 május S Ara 16 fillér VI. évfolyam, 102. szám w 1 WBWWBMggBJgMMIBBBWBHBHlWJ! JIUIJIII ••Jim.iwm. I «——I. I1MMIMM ELŐFIZETÉS : Havonta Helyben 3-20 vidéken é» Budapesten 3-ÖO, UUlfifldOn 6-40 pengfi. — Egyes szám Ara hélköz« nap 18, vosór- és Ünnepnap 24 >111. Hlr— detések felvétele tarifa szerint. Megje» lenfk *>étfö kivételével naponta regge A polgármester sikere Nem lenne hálátlan feladat egyszer végigkísérni közigazgatási utján a polgármesteri előterjesztést, amig közgyűlési határozattá válik. S nem lenne hálátlan feladat kísérletet — ha ugy tetszik: essag-t — irni a polgármester dialektikájáról, mert ez a tulajdonsága a polgármesternek majdnem egyetlen tényezője legtöbb közgyűlési sikerének. Ne lásson ebben senki dicséretet A város polgárságára mégis csak az lenne az üdvösebb, ha a polgármesteri előterjesztésekből azért válnának közgyűlési határozatok, mert a közgyűlés többsége meg van arról győződve, hogy az előterjesztés a közérdeket szolgálja. De hány olyan határozat van, melyet ezért fogad el a közgyűlés? Éhez az arányszámhoz a statisztika nem szolgáltat adatokat s így csak arra lehetünk utalva, hogy impressziók útmutatásai nyomán keressük a cseppet sem vigasztaló igazságot. Szeged város polgármestere igen sokiránya igen jelentékeny képességekkel van megáldva, a mi polgármesterünk sok mindenhez ért: még a demagógiához is. Érdemes lenne tanulpiányt irni arról a módszerről, amivel a polgármester a közgyűlés többségét kézbentartja. Ha keressük a jelenségekben a törvényszerűséget s vizsgáljuk azt, hogy a polgármester közgyűlési felszólalásait mi jellemzi, legkíéöieikedöbb, legjellegzetesebb tulajdonságként nem azt fogjuk találni, hogy komoly, objektív, szakszerű adatok eszközével igyekszik a közgyűlést a maga álláspontja számára megnyerni. Minden jó szónok egyben izgató s a szónak hatalma felett a morál normái akként ítélkeznek, hogy mire izgat a szónak mestere? A sző erejével nemcsak rombolásra és pusztításra, lehet hazafiságra, lehet végső ellenállásra, lehet áldozatkészségre is izgatni. A polgármester is mindig izgat, a közgyűlés egyik felét izgatja fel azzal a javaslattal, vagy indítvánnyal szemben, amelyik akar rata ellen szegül. A polgármester nem azt nézi beszédeiben, hogy melyik a legigazabb érv, a legdöntőbb argumentum, a legobjektivebb igazság, hanem azt, hogy melyik a legtetszetősebb, melyik a leghatásosabb. Az igazság szempontjai sokszor háttérbe szorulnak a hatástényezők mögött. Példa: a hétfői közgyűlésen a szociáldemokrata bizottsági tagok azt kívánták, hqgy a fogyasztási adóról szóló szabályrendeletet módosítsák s hagyják ki a fogyasztási adóval terhelt cikkek közül a piskótát, kétszersültet és a citromot Mit válaszolt erre a kívánságra a polgármester? Körülbelül a következőket: »nap-nap után megtöltik a munkanélküliek a városháza folyosóit és munkát követelnek tőlem. A szocialisták küldik hozzám a munkanélkülieket, hogy én adjak nekik munkát. Hát majd ha legközelebb jönnek, azt fogom nekik mondani: nincs pénz munkára, mert a szocialista bizottsági tagok tiltakoztak a datolya és a malaga fogyasztási adója ellen«. Ebben a válaszban természetesen nem volt egy szemernyi igazság sem, de telitalálat volt. A közgyűlés kritikátlan tagjai megtapsolták a polgármestert, a küzdelem eldőlt. Hallatlan, — zajongott a felháborodás, — a szocialisták a datolyát és a malagát akarják mentesíteni az adók alól. Mire a polgármester felszólalt, addigra már elfelejtették, hogy a szocialisták indítványa egészen más volt Az igazság azonban a polgármestert nem feszélyezi, amikor a maga akaratát akarja érvényesíteni. Ugyanezen a közgyűlésen a polgármester a felháborodás megvesztegetően őszinte hangján UL takozott a szódavíz fogyasztási adójának leszállítása ellen, »nem tudunk kövezni, ha leszállítjuk ezt az adót<, — mondotta felszólalásában. Ennek az argumentumnak is átütő hatása volt hisz a polgármester ugy tudja elmondani a valósággal ellentétes tényeket is, hogy az őszinte átérzés s az igazság nemes heve izzik ki szavaiból. Hogy a mult évben a színházi deficitre a városrendezésre rendelkezésre álló összegeket használták fel, azt a polgármester nem juttatta senkinek sem az eszébe. A szikvizesek kövezzék ki a várost de a kövezésre megszavazott összeget a város a színházi deficit fedezetére használja el. Ez a polgármesteri dialektika metodikája, ez a polgármester közgyűlési sikereinek keresztmetszete. Mi nem sajnáljuk a polgármestertől a sikert, mi csak azt fájlaljuk, hogy a polgármester sikere nem sikere a városnak. Mi azt szeretnénk, ha nem közgyűlési határozatok, hanem alkotások, intézmények, a haladás és fejlődés eredményei mutatnák meg a polgármester sikerét A demagógia eszközei s a dialektikai kiválóság sikert hozhatnak a polgármesternek, de nem szereznek sikert a városnak. Bethlen a külügyi bizottságban beszélt a hágai és párisi egyezményekről „Ha még éveken ál folytattuk volna a küzdelmet, esetleg sikerüli volna leszoriíanl a terheket" Budapest, május 7. A képviselőház külügyi bizottsága szerdán délután ülést "tartott, amelyen gróf Bethlen István miniszterelnök nagyobb beszédet mondott A különböző párisi és hágai konferenciák menetének ismertetése után rámutatott arra a súlyos felelősségre, amelyet Magyarország magára vállalt volna, ha a békeszerződés végleges felszámolását mindenáron akadályozta volna. Tudatában volt annak, hogy veszedelmes hslyzetben vagyunk, mert a kishatatmak minden' eszközt még fognak ragadni arra, hogy ezen az utolsó kínálkozó alkalmon Magyarországgal szemben mindennemű követelést felvessenek, amire a trianoni béke a legkisebb lehetőséget is nyújtja. Kezdettől fogva elhatározta, hogy sem abba nem egyezik bele, hogy az 1944-ig terjedő időszakban a már megállapított jóvátételi fizetéseket felemeljék, sem pedig nem fogadja el azt, hogy 1944 után a magyar államot további jóvátételekkel terheljék meg. Nem kicsingli a terheket, amelyeket a magyar állam 1943-tól kezdve magára vállalt és nem tagadja, hogy ha még éveken keresztül folytatjuk a küzdélmety esetleg sikerült Volna azt bizonyos mértékben leszorítani, mindazáltal a politikai bölcsesség követelménye volt, hogy amikor alkarom nyílik a trianoni szerződés pénzügyi részeinek likvidálására, ne akadályozzuk meg a kibontakozást akkor, amikor másik oldalon a pénzügyi szuverénitis és a nemzetek közti nagyobb egyenrangúság volt a megegyezés ellenszolgáltatása. Amikor minden nemzet hozott áldozatot a megegyezés érdeké, ben, csakis kompromisszumos megoldásról tehetett szó. Minden kompromisszumban vannak támadható részletek, mert hiszen egyik-másik kérdésben engedni is kell. Mindamellett legjobb lelkiismerettel kijelentheti, hogy az egyezmények több hasznot hoznak Magyarországnak, mint ha azok létrejöttét akadályozták volna. — A magyar kormány teljes erejével arra törekedett, — mondotta —, hogy a jóvátételt és a 250. cikk alapján "megindított pőrök kérdését ne engedje összekapcsolni. Ez a kapcsolat nem is jött létre. A tárgyalások súlyosak, nehezek és felelősségteljesek voltak. Minden szóért, minden mondatért tij és uj harcot kellett megvívni. Meg van győződve, hogy kiküldötteink mindent elkövettek, ami emberi szellemtől és emberi fizikumtól kitelik. Az egyezmény részleteivel szemben szívesen elfogad minden kritikát de kéri a bizottságot ne felejtse el a nagy horderejű politikai momentumokat akkor, ami]#or ezt az egyezményt amelyet a bizottságnak legjobb lelkiismerettel elfogadásra, ajánl, elbirálja. Ezután megindult a vita a javaslat felett Az első szónok Kállay Tibor volt majd Nagy Emil annak a nézetének adott kifejezést, hogy az 1943 után fizetendő 13,500.000 aranykoronát kizárólag az oplánsok Javára fordítják. Kéri a kormánytól, hogy az optánsoknak fizetett összegekre 25 száraiékos vagyondézsmát vessen ki s az igy befolyó összeget a hadlkölcs&ntulajdonosok és rokkantak segélyezésére fordítsa. Ebben az esetben hajlandó elfogadni az egyezményt Peyer Károly kérte, hogy a kormány sürgősen bocsásson az együttes bizottság rendelkezésére további okmányokat A vitát csütörtökön folytatják. Vad fiarcolc Indiában Halottak, sebesültek Jelzik a nacionalisták és a katonaság összeütközéseit CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.') Londonból jelentik: Az Indiából érkező szerdai táviratok ismét súlyos zavargásokról számolnak be. Indiaszerte nagy nyugtalanság mutatkozik és ezek a jelenségek egyre szaporodnak. Minden jel arra mutat, hogy a vezérétől megfosztott tömegek ösztöneiket fogják követni. Chillagongból jelentik, hogy az ottani katonai arzenált tóbbszáz főnyi nacionalista tömeg igyekezett birtokába venni. Erős harc fejlődött ki ennek során a katonaság és a nacionalisták között Az ütközet végül is a nacionalisták megfutamodásával ért véget. Az ütközetnek őt halottja volt, akik közül négy a nacionalisták soraiból került ki, egy pedig egy járókelő volt A' rendőrség és katonaság részéről csak sebesülések történtek. A rendőrség két nacionalista vezért letartóztatott Kalkuttától 60 kilométernyire fekvő Ranagahat városából is zavargásokat jelentenek. A nacionalista tömeg megtámadta a rendőrség palotáját. Megostromolták a fogházépületet is, ahonnan a letartóztatott nacionalistákat akarták kiszabadítani, A helybeli rendőrség megerősítésére segítséget kértek a közeli városokból és csak ezeknek a rendrőrosztagoknak a segítségével tudták szétszórni a tömeget. 15 tüntetőt letartóztattak, A keddi delhii zavargásokról hivatalos kommünikét adtak ki, mely, szerint ezek a zavar-