Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-07 / 101. szám

1930 májas 7. DÊLMAGYARORSZÂG 9 NAGY MÁJUSI RUHAVÁSÁR fe leszállított árakkal 5« F

X 1 H #> c 7 rk 1 # á n férfi és gyermekruha áruházában U t u «S 9 MA U 1 I cm A. BL Szeged, Híd ucca, a főportával szemben \ Jó szövetből . . . Pengó 30 srliies, kék TOST leket* > Kamgarnból lïZïJZ , 3ö Finom Legfin. 34 65 Mosó, bélés nélkül Pengő 3 Szövet „ 7 Szövet, bélelt . . „ 11 Felöltő Coverkot double Finom „ Legfinomabb „ Pengő 56 h 62 V» 72. t, Coverkot divatszinben P1Q Burett ..... M 16 Mosó ....... 11 Esőköpeny fe'l'sÖTd ?ö.Tet. Pengő 24 Llisf erkabát. . : ; Pengő Nadrág Mosó 4'—— Szövet S-30 Divaicsikos...... ÍO*—— Pepita sport ..... ÍO*—A Pélmagyaror»zAg regénye STEFAN ZWEIG: A RENDORMINISZTER FOUCHE ELETE Fordította » SZ1NNAI TIVADAR 46 A józanság és szenvedély közt örök idők óta fennálló különbség erősen kiéleződik Franciaország politikai életében, a századforduló utáni években. Napóleont a háború tette naggyá, tehát szereti a háborút és mindig ujabb harcot, ujabb ellenfeleket keres. Hadseregeinek létszáma fantasztikusan növekedik. Marengonál 1800-ban, harmincezer ka oaával vivta ki a diadalt, öt évvel később már háromszázezer kalonája van és ujabb öt év múlva tnillió katonát facsar ki az elcsigázott országból. Minden egyszerű paraszt érzi, hogy ez a nagyravágyó őrültség rosszul fog végződni. Fouché már öt évvel a moszkvai hadjárat előtt megmondta Metternichnek: »Nincs megállás. Ha a császár önökkel végzett, sor kerül még Oroszországra és Kinára is.c De Napoieon nem riad vissza semmitől. Aki átélte Austerlitz, Marengo és Eylan izgalmait, aki néhány órába sűrítette a világtörténelmet, nem érheti be azzal, hogy udvari bálokon cicomás lökfjlkókkal beszélgessen, az Opera díszpáholyában üljön vagy képviselők ostoba beszédeit hallgassa. Egy ilyen ember idegei csak akkor bizseregnek meg, ha csapatai élén legázolhat idegen országokat, ha egyetlen kézmozdulattal királyokat taszíthat le a trónjukról és másokat ültethet a helyükbe — ha az invalidusok dómját elboritják á tarka zászlók és a sok i'rtékes zsákmány majd szétveti a kincstár falait. Napoleon ezredekkel, hadtestekkel, seregekkel sakkozik, az egész világot a saját tulajdonának tekinti, Franciországot pedig tétnek, amelyet százszor megkockáztat, hogy még többet nyerjen. De a franciák egy r^sZe ugv gondolkodik, hogy a jó Isten nem erre a célra teremtelte őket. A francia nép nem arra való, hogy vérével a korzikai pereputty minden egyes tagját trónra segítse és a világot a Bonaparték családi hitbizományává legye. A francia lakosság rohamosan növekedő ellenszenvvel nézte az újoncozó lajstromokat, amelyeket évről-évre kiszögeztek a városok kapuira. Most már a tizennyolc-tizenkilencéves fiukra került a sor, körtyőrtelenül kitépték őket családjuk köréből, hogy a portugál határon, a lengyel hósiva agban, a o. osz pusztákon céltalanul, értelmetlenül elpusztuljanak. A csillagokba tekintő császár és józanabbul gondolkodó tanácsosai közt mély szakadék támadt. És minthogy a császár zsarnoki hajlandósága mind erősebb lett, miniszterei titokban már azon gondolkodtak, hogyan lehetne az őrülten száguldó kereket megállítani, még mielőtt mindenkit magával sodorna az örvénybe. A túlzásba vjtt háborús szenvedély "gyűlölete egy táborba terelte Napoieon miniszterei közül azokat is, akik egyébként halálos ellenségei voltak egymásnak. Megtörtént az a csoda, hogy Fouché és Talleyrand közeledni kezdtek egymáshoz. Napoleon e két legtehetségesebb miniszterében sok közős vonás volt — talán éppen azért nem szerették egymást. Mindkettő józan és reális gondolkodású, mindkeitő ejnikus, mindkettő Macchiavelli tanítványa. Mindketten kijárták az egyházi fegyelem iskoláját és a forradalom főiskoláját, pénz és becsület dolgában egyikük sem ismert skrupulust, a hüségük is egyforma: mindketten szolgálták már a köztársaságo!, a direktóriumot, a konzuli kormányt és a császárt egyaránt. Változó álruháikban folyton találkoznak egymással a politika színpadján, egymás veséjébe látnak és mindegyik vetélytársának tekinti a másikat. Mindketten «gyazon nmorális tipushoz tartoznak, de jelie-nbeli rokonságukat meglehetősen ellensúlyozza az a különbség,amelynek oka származásukban rejlik. Talleyrand ősi arisztokrata: Perigord hercege és autuni érsek. Égy francia megye lelki vedére volt és lila palástban járt már akkor, amidőn Joseph Fouché, a rongyos kis szatócs-gyerek néhány garasért, latinra és matematikára tanította a kis papi iskola nebulóit. Talleyrand a francia köztársaság londoni ügyvivője és a rendek vezérszónoka akkor, amidőn Fouché nagy erőlködéssel, hízelgéssel és ravaszkodással megszerzi magának a képviselői mandátumot. Fouché csak üggyel-bajjal tud felkapaszkodni a harmadik rendbe, míg Ta'leyrand felülről ereszkedik le a forradalom emberei közé. Xapoleon szolgálatában Talleyrand grandseigneur marad, aki inkább szórakozásból végzi a dolgát, míg Fouché felfelé törlető hivatalnok, aki buzgón dolgozik, mert reszket na állásáért. Mindketten szeretik a pénzt, de különböző módon. Talleyrandnak azért kell az arany, hogy elkártvázza és nőkre költse. Fouché, a szatócsfiti, nem költekezik, gyűjti a pénzt és gyümölcsözteti. Talleyrand a pénzt 5s, a hatalmat is csak eszköznek tekinti, amely! megszerzi számára a földi lét összes érzéki gyönyöreit — fényűzést, jó asztalt, finom pincét, szép asszonyokat, a művészet kincseit. Fouché sokszoros milliomos korában is spártai egyszerűségben él és fogához veri a garast^ Egyikük sem tudja levetkőzni származását. Talleyrand, Pérjgord hercege, a terror legvadabb nap jaiban sem tud egészen durva néptribunná válni és Fouché, Otranto hercege, legcsillogóbb díszruhájában sem alakul át igazi arisztokratává. (Folyt, köv.) Felelő« szerkesztő: PÁSZTOR .JÓZSEF. Nyomatott a kiadótulajdonos Oélmagyarország Hírlap- és Nyomdarállalat Rí. könyvnyomdájában. Külföldi képviseletek: AUSZTRIA: Bécsi szerkesztősig: Wien, II., TaborstrasM 7. (Wr. Anslandskorrespondenz). Telefon: R 10—3—22. Bécsi kiadóhivatal, olvasóterem és hirdetési képviselet Ausztria részére: Wien, /., Wildprctmarkl 1. fOsterr. Anzeirjen A-G). Telefon. Serie V 22- 5-95. JUGOSZLÁVIA: ínterreklam d. d. Zagreb, I. 78, Uarovska ulica 28. Telefon: 21-65. NEMETORSZAG: Ala Anzeigen /L-G, Berlin W 35, Potsdamét Strasse 27/A. Telefon: B1, Knrfürst 7865/67 és 78851X7. SVÁJC: Orell FOssIl Annoncen Mikszáth Kálmán u. 5 sz. ház udvarában nagy műhely egy szoháya! augusztus 1-rc kiadó. 761 Tudakozódni Fenyő Testvérek, Attila u 10. 100 pengő jutalom annak, akt Nitsovits Isko'.n uccai kereskedő k'rakalfosziogalóinak a nyoméra vezeti a rendőrséget 80 darab fértl inget, saokát. bőrpatkó erszényt, parfflmcl. nyakkendői, sétabotot vittek el. — Jelenlke/nt lehel a delekliveknél. 1.50 Tűzifa, koszén és faszén üzletemet Timár ucca 9. szám alól Kálvária ti. 15. sz. alá helyeztem Át. Kérem az i. I. vevőm és a n, é közönség o'^bhi skives oárffogásét. ™ Bsrtos Ármin«