Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-07 / 101. szám

SSEOED. SzcrUeízlöíéo: Somogyi ueca 12. L em. Teleion: 13-33.^Kladóhlvntnl, kölcídnkilnyviAr és legylroda Aradi ucca S. Telefon: 306 - Nyomda - lüw Llprtl ucca 19. Teleion : 16—34. TAvlratl É« levélcím: DélmagyarorszAg Szeged. Szerda, 1930 május 7 Ara 16 fillér VI. évfolyam, lOl. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3*20 vidéken és Budapesten 3-CO, icUltmdOn 6-40 pengő. * Egyes tzAm Ara hétk»*« nap 16, vmAr- és Ünnepnap 24 HU. Illír» detések (elvéiele tarifa szerint. Megjelenik nétl« kivételével naponta reggo 11 város a fogyasztók ellen A polgármester a maga tekintélyének legközvetlenebb harcbavetésével elérte, hogy a fogyasztási adóról egymásután két szabályrendeletet alkosson a törvényhatósági bizottság. A fogyasztási szabályrendelet Szegedet külön jogterületként szakította ki az ország testéből. Egyetlenegy városban hasonló szabályrendelet nincs. Szeged az egyetlen város, ahol fogyasztási adót szednek a makaróni, a piskóta, a tarhonya, a kétszersült után. Amikor ett^l a szabályrendelettől a kormány hatóság a jóváhagyást legutoljára megtagadta, azt mondotta leiratában a belügyminiszter, hogy a szabályrendelet tervszerűtlen, célszerűtlen s az adózó polgárokat ok nélkül terheli meg. Aki egy métermázsa perzsa szőnyeget hoz a városba, az nyolc fillért fizet a városnak, de aki egy negysdldló piskótát vesz beteg gyereke számára, az fogyasztási adót fizet. Aki száz üveg likőrt hoz be a városba, az a városnak nyolc fillért fizet, de aki csak citromos teát fogyaszt egy darab kétszersülttel vacsorára, az fogyasztási adót fizet a tea, a cukor, a citrom és a kétszersült után. Ilyen példák után kell-e még indokokra és argumentumokra hivatkozni a tegnap megszavazott adó okosságának, helyességének és célsze ü é'ének felmérésére? A városnak szüksége van pénzre, — hallottuk és halljuk az ellenvetést. A szükséges kiadásokról természetesen kell is gondoskodni, de az nem gondoskodás, ha drágábbá tesszük az életet, ha csökkentjük a fogyasztóképességet s ha az élet megdrágításával a polgárság adófizetőképességét is gyengitjűk, — komoly pénzügyi eredmények nélkül. Ha valóban őszinte az az indokolás, hogy a város terheiről fedezet teremtésével kell gondoskodnunk, akkor miért nem jón a polgármester és miért nem jön a kisgyűlés olyan javasla'.okkal, amelyek valóban alkalmasak a város jövedelmeinek fokozására? Miért nem terjesztenek elő javaslatot arról, hogy a haszonbérleti problémát oldjuk meg végre s keressünk olyan hasznosítási módot, amelyik gondoskodik a bérlőkről, gondoskodik a szociális követelmények megoldásáról s amelyik a város pénzügyi igényeit is kielégíti. A zárszámadás adataiból megállapítható, hogy kilencszázezer pengő a város haszonbéres követeléseinek hátraléka s ebből a kilencszázezer pengőből négyszázezer pengő behajthatatlan. Talán inkább azzal kellene törődni, hogy ilyen katasztrofálisan nagy s katasztrofálisan dubiózus követelése ne legyen a városnak, mint azzal, hogy fogyasztási adó alá vessük a vitamint. Ha a polgármester, vagy a kisgyűlés azzal foglalkoztatnák a közgyűlést, hogy a pótadórendszer helyett térjen át a város a községi adóztatásnak olyan rendszerére, mely nem bünteti a termelést, nem drágítja a megélhetést, nem sújtja a fogyasztót, nem kedvez a renyhe, a termelő munkától visszahúzódó tőkének, akkor is el kellene ismernünk, hogy a nagy feladatok nagykpncepcióju megoldásán fáradoznak. De nem jut eszükbe más, nincs más ötletük, nincs más gondolatuk, ilyen ijesztően fantáziátlan, ilyen szegényesen ötletnélküli a koncepciójuk, hogy a makarónit adóztatják meg s a piskótafogyasztásból akarják behozni a tanyai vasútnak, a színháznak és a köztisztasági üzemnek veszteségeit? Mit szólnának ahoz, ha követnék a pél(dát s a magyar városok fogyasztási adót vetnének ki, mondjuk, a paprikára? Mert Budapest és Győr épp olyan joggal állapithat meg városi fogyasztási adót a szegedi paprikára, mint amilyen joggal állapitolt meg fogyasztási adót Szeged város a győri kekszre, vagy a budapesti kétszersültre. Mit szólnak majd a szegedi papríkatermelők a piskótaadó elhatározóira, ha a magyar városok paprikaadóval torolnák meg Szeged város kihívó példáját. Mit fognak majd szólni a szegedi paprikatermelők a Külvárosi Párt közgyűlési szerepléséhez s mit szólnak általában a szegedi fogyasztók, amikor a szavazás alapján meg lehetett állapítani, hogy a Külvárosi Párt elhatározásától függött a javaslat sorsa. A Külvárosi Párt nem tagadhatja meg, hogy ez a fogyasztási szabályrendelet az ő alkotása, a London, május 6. Az Indiából érkező táviratok alapján ugy látszik, hogy a Gandhi letartóztatása alkalmából proklamált első gyásznap minden nagyobb rendzavarás nélkül telt el. A nagyobb városokban minden üzlet zárva volt s az iskolák nagyrészében is szünetelt a tanítás. > Poona városában a hatóságok a legmeszszebbmenő rendszabályokat foganatosították, hogy megakadályozzanak minden kísérletet, amely Gandhi esetleges kiszabadítására irányul. Poona város halárában áll, mint már jelentettük, a jorodai fogház, ahová Gandhit internálták. A fiatóságok bizonyosra veszik, hogy az elkeseredett tömeg meg fogja ostromolni a fogházat. A fogházépület körül gépfegyveres katonaság áll. Poonában Gandhi megérkezése után kihirdették az ostromállapotot. A városba vezető utvonalakat és a kormányépületeket megerősített katonai osztagok őrzik. Az indiai kormány ujabb utasításokat küldött a tartományi hatóságoknak és felszólította őket, hogy most már kímélet nélkül járjanak el a lázadókkal szemben. CBudapesti tudósítónk telefon jelentése.') Londonból jelentik: Gandhi letartóztatásának hire egész Indiát forrongásbs hozta. Az ország minden részéből súlyos zavargásokat jelentenek. A rendőrség már csak sortüzekkel tudja biztosítani a rendet. Az általános gyász második napján sokan haltak meg a rendőrök fegyverétől, rendkívül sok a súlyos sebesült is. Delhiben nagy felvonulás volt, a tömeg ellenállt a Budapest, május 6. A kormány ma benyújtotta a képviselőházban a párisi egyezményeket. Az első egyezmény azokat a pénzügyi természetű megállapodásokat tartalmazza, amelyeket Magyarország és a hitelező hatalmak kötöttek. Ennek első cikke kimondja, hogy Magyarország 1914 január 1-ig évenkint átlag 10 millió aranykorona jóvátételt fizet, mi-től pedig 1968-ig évi 13.5 millió aranykoronát. A fizetésekkel Magyarország a békeszerződésekből folyó minden fizefési kötelezettségének eleget Lett Külvárosi Párt legelső közgyűlési alkotása ez a fogyasztási szabályrendelet. A 132.167/923. számú belügyminiszteri rendelet megállapítja az 1923. évre azt, hogy a városnak fogyasztási adó cimén a bevétele 391.948 korona volt abban az évben, amikor a fogyasztási adó behajtása a városnak 1,188.240 koronájába került. Minden egyes korona tehát, ami ebben az évben a város pénztárába fogyasztási illeték cimén beíolyt, négy koronájába került a városnak. Ebből a belügyminisztérium által megállapított adatból következtetni lehet arra, hogy mennyi jövedelme lesz a városnak a fogyasztási adó bevételéből. Jövedelemhez jelentéktelen, vexaturához túlságosan jelentékeny tényező az uj fogyasztási szabályrendelet. rendőrségnek, ugy, hogy az végül is sortüzet adott. Két halott és harminc súlyos sebesült maradt az uQCai harc szinterén. Több sebesült haldoklik, Kalkuttában mintegy 3000 főnyi tömeg megtámadt9 a pályaudvart, hogy kifossza az európai árukat tartalmazó vagonokat A pályaudvar védelmére katonaság vonult ki, amely félórai harc után megtisztította a pályaudvart a támadóktól. Egy hindu meghalt és husz súlyosan megsebesült. Kalkutta uccáin páncélosautók cirkálnak. Bombayban válságosra fordult a helyzet A tűntető Hinduk megtámadtak egy fonógyárat, fel akarták gyújtani. A rendőrség csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudta a gyárat megvédeni. A munkások általános sztrájkba léptek és az összes fonógyárakat be kelleti zárni. Lahoréban a kedd délutáni órákban véres uccai harcok voltak. Poonában ahol Gandhit internálták, 3000 munkás be akart hatolni az egyik fonógyár épületébe és csak heves harc után lehetett a támadókat széjjelzavarni. Rongoonban ahol a földrengés « várost elpusztította, azt hirdetik a nacionalisták, hogy sa nagy elemi csapást Brahma isten küldte az országra«, mert Gandhit »India szent«-jét bezárták. A hatodik cikk szerint a trianoni békeszerződésben megállapított általános zálogjog Magyarország vagyonára és jövedelmeire megszűnik. " A második egyezmény az utódállamokban lefolyt agrárreform következtében felmerült kérdésekkel és a vegyes döntőbíróságokkal foglalkozik. A harmadik egyezmény az Agráralap (>A* alap) szervezetét és működését tárgyalja, A negyedik egyezmény a »Bt alapról szól E* Az égő India Gandhi letartóztatása után zavargások, sortUzek, uccal harcok, gyújtogatások, sztrájkok mindenütt A párisi egyezmény a parlament előtt