Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-01 / 97. szám

T930 má|TK 1. №lM*GY ^OTTStf ÍG •waim» 49 Szobafestést «mázolást $; omlokzatfestést meglepő olcsó áron készít Cs!14muS Ae («ftlitM Dugonics tér 11. színi. Teletonl-OT. 3ZlE«3!«yB 65 K,áív!n tér 2 (Ref.-palota). Tel. 9-SA. A munkásság a KáJlay-ilgetben ünnepli meg május elsejét Szombatig teljes készültségben tartják a rendőrséget fit Bélmagyarország munkatársától.') A munkásság, bár gyűléseiket nem engedélyezték, az idén is hagyományosan megünnepli május elsejét. Szeged munkássága a KállayJigetbe vonul, ahol a Munkás Dalárda, a 'Munkászenekar és a Munkás Testedző fogják szórakoztatni a munkásokat. Szerdán olyan hírek terjedtek el a munkások körében, hogy fi szórakozásuk elé is akadályokat akarnak gördíteni, mert állítólag a hidat lezárnák és » munkásokat nem engednék át Újszegedre. A szociáldemokrata párt titkársága a leghatározottabban megcáfolja ezeket a híreszteléseket, amelyeknek célja az, hogy a munkásságot visszatartsák az ünnepléstől. A rendőrség egyébként teljes felkészültséggel várja május elsejét, de amint a múltban sem került sor semmiféle beavatkozásra, a jelek szerint az idén sem lesz szükség semmiféle rendőri közbelépésre. Lelkiismeretlen izgatók a munkásság körében igyekeztek bujtogatni, az elmúlt napokban röpcédulákat is osztogattak, ez azonban semminemű hatást nem ért el. A teljes rendőri permanenciát már a tegnapi napon elrendelték. A permanenciát szombatig tartják szolgálatban. Valamennyi rendőrtiszt szolgálatot teljesít és teljes készültségbe állították a rendőrlegénységet is. A katonaságnál is készenlétet rendeltek el. Május elsejére a rendőrség mindenféle felvonulást és gyűlést — mint ismeretes — betiltott. A világ legnagyobb nevetője — a nevetésről Irta: Lóránt Mihdlv — A rajzokat készitelte: Grock és Lóránt Grock ma kétségkívül a világ legkiválőbh és legjobban fizetett artistája. Nevét az őt világrész minden pontján egyformán jól ismerik és méltán nevezik: az ¡>artisták királyának«. London, Párizs, Newyork, Berlin, minden metropolis nagy varietéi mesebeli gázsikkal szérződíetik. Játszott már a világnak majdnem minden uralkodója e'őtt s szava az artistavilágban egyenlő a kinyilatkoztatással Londonban egyszer, egyizben tíz hónapig játszott egy és ugyanazon a helyen, de mé,g akkor sem akarták elengedni. Heti gázsija felülmúlja a 28.000 pengőtl Grock most mégis, ereje teljében, nyugalomba vonul. A nevettess nagymestere élete tapasztalatairól, amelyet a nevetés körül szerzett, a következő rendkívül érdekes interjút adta: — Nevetni és nevettctnil Higyje el, ez az élet legfontosabb kérdése. Csak széjjel kell nézni a pusztuló vagyonok és pusztuló idegzetek kőzött és akkor már magyarázat sem kell ahhoz, hogy micsoda nemzetmentő, sőt világmentő jelentősége van a mosolynak. A mosoly a legbiztosabb metnekülés a gondok elől, a legszebb, legnagyszerűbb valami, amiért érdemes élni, dolgozni, küzdeni és talán — meghalni is. — De a nevetés és a nevettetés nagyon komoly dologi Csak azok tudnak mosolyogni és mosolyt kicsalni az emberek lelkéből, akik tiszta szívvel szeretik az emberi jókedvet, az egészséges emberi humort Egyszer egy produkció után, amikor a nevetés félórákig nem akart elállni, megkérdezték tőlem : — Mondja, Grock ur, maga, aki már egy egész világot mecmevettetett, Szegény kisemberektől fel egészen a királyok!", maga, aki a soksok nevetés közben a színpadon mindig komoly tudott maradni, e<!y percre sem esett ki a szerepéből — tud-e egyáltalán nevetni?. .. — És én nevelni kezdtem ezen a kérdésen. Szívből, igazán. Ezzel is bizonyítottam, amit feleltem: — Hogy tudok-e nevetni?... Csak én tudok igazán nevettii! El sem hiszi, hogy milyen kis dolgokkal meg lehet nevettetni engemet Nemrég egy barátom egy egyszerű falusi viccet mesélt e! odahaza a kertemben, napsütéses tavaszidőben és mig a családom tagjai közömbösek maradtak, addig én hosszu-hosszu percekig nem tudtam abbahagyni a nevetést A barátom — 'fegy vidéki orvos — nem is tudta, legalább is nem tudta értékelni, hogy az előadásában mennyi egyszerű báj, közvetlenség, mély emberi humor volt Volt egy szava például, amely nem is tartozott szorosan a történethez, mégis olyan frappáns és találó volt, hogy nekem m'ég egy félóra multán is a fülembe csengett. És maga a barátom volt a legjobban meglepődve előadása hatásán: — Te nevetsz ennyire...? Te, aki százszor jobb vicceket, ezerszer jobb mókákat mondasz és produkálsz az életed minden pillanatában? Elkomolyodtam. — Én, bizony énl Nem Is hiszed, mennyi kincs van a szavadban és hogy mások nem nevettek annyira rajta, mint én, az azért van, mert az én humorérzékem a többiéhez viszonyítva olyan, mint az erősen nagyitó üveg az egyszerű ablaküveghez viszonyítva. Mondhatom: ha én utánozni tudnám azt az egy szavadat, olyan hatást érnék el, amilyent talán még sohasem értem el életemben. — A humor: ezerarcú, ezeroldala. A közönség nem Is tudja, hogy a komikus minden este mással nevetteti meg, annak ellenére, hogy egy és ugyanazzal a számmal lép fel hosszú hónapokon keresztül. A komikum elemei minden komikusnál mások és mások. Ha a komikus előad valamit, elsősorban azt figyeli, hogyan reagál rá a publikum. A publikum tapsa-' tükör, amelyben a komikus meglátja a sikerét, vagy — a bukását. Az egyik közönségnek a komikomnak ez az eleme, a másiknak amaz az eleme tetszik Van olyan vicc, humoros mozdulat, trükk, amely az egyik városban frenetikus sikert arat, a másik városban pedig meg sem mozdítják rá a tenyerüket az emberek. — És a komikusnak mindezt figyelni kell A színpadról kell figyelnie. A zenebohóc például, amikor hangszerén játszik, a közönség nem is tudja, hogy egy másik hangszeren is játszik: a közönség lelkének húrjain. És azt éppen ugy ismeri, mint a saját hangszerét Innen ered azután, hogy egyik este a vicceire, a másik este humoros mozdulataira, az egyik helyen trükkjeire, a másik helyen zenei tudására alapítja elsősorban számát és éppen azt hangsúlyozza, amit a publikum a },egnagyobb tapssal és megértéssel fogad. — Annak a megismerése azonban, hogy mi tetszik a kőzőnégnek, fenn a színpadon, a lejátszódó pillanatok alatt: külön nagy tudomány és hihetetlen gyakorlatot és tapasztalatot igényel. Me rem állítani, hogy a produkciónak mindig ez a legfontosabb része. Az, aki a publikumát az első pillanatban megismeri, tisztában van vele, igényeivel, szükségletével, ízlésével, biztos, hogy siBelvárosl Moxl Dáma« Májos 1, 2, 3, 4, csütörtöktől vasárnapig rii^hirfl regénye: A fehér ördög. Egy hírhedt kalandor élettörténete Hnm StUve és Alfrctl Abel főszereplésével. Azonkívül: Burleszk ele. Előadások kezdőt® 5, 7. 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor Korzó Mloxl Május 1-én, csütörtökön • A prerfk banditái Kon Mavnardd -1 — Azonkívül: *i«-p II«»i«»i< a «xprelmel Szatirikus vígjáték Korda Mér.a főszereplésével I Előadások kezdete 5, 7, 9. vasár- és ünnnnnap D, 5, 7, ? Arakor g wm$ kert ér el. Az, akit lehangol, ha valamilye* nagyszerű produkciója nem kap tapsot, elveszti a csatát. A közönség tetszését megnyerni neMt küzdelem és a csüqgedők inkább soha el se kezdjék, mert nem kecsegtetheti siker ők el. mi in I———0' Törvényszéki íárqyalás az aszíalosmühelyben (A Délmagyarország munkatársától.) A mnlt ér julius havában Kormányos János Zákány-uccal asztalosmester műhelyében súlyos kimenetelű szerencsétlenség tőrtént Az egyik segéd, Farkas Ferenc a marógépen dolgozott. A gép munkaközbp» elkapta bal karját és négy ujját tőből lemetszette. A szerencsétlenség ügyében megindított vizsgálat megállapította, hogy Kormányos elmulasztotta a marógépet védőléccel felszerelni és ezáltal okozójává lett a szerencsétlenségnek. De Farkas Ferenc különben sem értett a géphez, Kormányos mégis elnézte, hogy Farkas a géppel dolgozzon.Az ügyészség gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt vádiratot adott ki ellene. Az ügyet szerdán tárgyalta a szegedi törvényszék Hábermann-lanácsí, még pedig a helyszínen, * Zákány-uccai asztalosmühelyben• Kilenc órakor indult el a tanács az ügyész, a vádlott és a védő kíséretében. A műhelybe való megérkezés után Hábermann elnök megnyitotta a főtárgyalást és kihallgatta Kormányos Jánost. Az asztalosmester kijelentette, hogy nem érzi bűnősnek magát, mert a szerencsétlenség nem az ő gondatlansága következtében történt meg. A marógépen azonnal be is mutatta, hogy a védőléc sem akadályozhattá volna meg a szerencsétlenséget, ha történetesen fel is lett volna szerelve. A tanács is megszemlélte a gépet és konstatálta, hogy a védőléc ebben az esetben nem háríthatta volna el a balesetet. bíróság ezután tóbb tanút hallgatott ki, akik azt igazolták, hogy Farkas Ferenc értett a gép kezeléséhez és többszőr dolgozott a géppel. A bíróság a helyszínen meghozta ezután ítéletét, amely szerint Kormányos Jánost az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmenti. Május 1-től kezdve üzletem ótüeíuezCse alkalmából raktáramat árleszállítással csak készpénzfizetés mellett 626 Fein Lajos Klauzál tér 3. /vésse meg kirateaiaimaíi