Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-29 / 120. szám

BHBÉBHDDBH SZEUEU. Szerkeszlóséq: Somogyi ucca 22. I. rm, Teletpn: 13-33.^Kladöhlvaíal, kOlcttinkHnyv/Ar 61 Jegyiroda t Aradi sicco 8. Telefon: 30ö. - Nyomda ; tOw Llprtl ucca 1». Telefon - 16-34. Távirati é» levélcím: DélmagyaronzAg Sseeged. Csütörtök, 1930 május 29 Ara 24 fillér VI. évfolyam, 120. sz&m ELOFIZETES: Havonta helyben 3-20 vldéuen 6* Budapesten 3-00. nUllMldön 6-40 pengő. — egyes azAro Ara hélkör. nan lb, vasár- 6» Ünnepnap ¿4 HU. Hlr­detések (elvétele tarifa szerint. Megje» len'k ->étm kivitelével nantnla reggek Polgármesteri autokratizmus A polgármester bizottságot küldött ki a kis­vasút számadásainak, gazdálkodásának s üz­letpolitikájának ellenőrzésére s azoknak a ja­vaslatoknak megtételére, melyek alkalmasak lennének rentábilissá tenni a városnak ezt a jelentékeny áldozattal megszervezett s jelenté­keny áldozattal fentartott üzemét. Van a vá­rosnak bizottsága, mely a gázgyári szerződés, vagy a város háramlásának előkészítésével foglalkozik, érdemleges tárgyalásokat folytat a gázgyári s a gázgyári érdekeltség képviselői­vel, átveszi és letárgyalja a gázgyár ajánlatait s körvonalazza a város álláspontját. Ez a bi­zottság a szükséghez képest jön össze tár­gyalásra. Ezt a bizottságot is a polgármester állította össze. A legnagyobb tisztelettel adózva e bizottsá­gok s e bizottságok tagjainak munkásságá­gával szemben ugyancsak a legnagyobb tisz­telettel szólalunk fel a bizottságok alakításá­nak törvényessége ellen. Kénytelenek vagyunk, a törvény rendelkezéseire támaszkodva kije­lenteni, hogy a polgármesternek nincs joga ílg bizottságokat alakítani s ezeknek a bizott­ságoknak ily körülmények között nincs joguk a rájuk bízott jogkörben eljárni. E bizott­ságoknak még arra sincs joguk, hogy vélemé­nyüket, vagy javaslatukat a közgyűlés elé ter­jesszék. A közigazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. t.-c. 27. §-nak első bekezdése szerint a köz­gyűlés állandó, vagy egyes ügyekre szorítkozó szakbizottságokat alakithat. Ugy a tanyai vasút gazdálkodásának ellenőrzésére, mint a gázgyárral folyó tárgyalások előkészítésére ki­küldött bizottságok-szakbizottságok, még pedig nem állandó, hanem egyes ügyekre szorítkozó szakbizottságok. Nem lehet kétséges az sem, hogy ugy a tanyai vasút gazdálkodásának, mint a gázgyári szerződés megkötésének ügye a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Nyilván­való tehát, hogy ezeket az egyes ügyeknek le­tárgyalására, előkészítésére s javaslattételre szorítkozó szakbizottságokat csak a közgyűlés alakíthatta meg, nyilvánvaló tehát az is, hogy a polgármester túllépte hatáskörét, amikor maga alakította meg ezeket a szakbizottsá­gokat s éppen ilyen kétségtelen az is, hogy a polgármester által megalakított szakbizott­ságok is túllépik törvényes hatáskörüket, ha a közgyűlés által alakított szakbizottságok munkakörében járnak el. Semmi kifogás nem emelhető az ellen, ha a polgármester a maga hatáskörébe tartozó ügyek felől kikéri egyik, vagy másik törvény­hatósági bizottsági tagnak, vagy szakértőnek véleményét. Csak helyeselni lehetne, ha a döntéshez, vagy intézkedéshez szükséges spe­ciális szakértelmet ily módon biztosítaná az intézkedésre és döntésre hivatott közigazga­tási hatóság. Ha azonban az ügy intézése nem tartozik a polgármester hatáskörébe, akkor már a törvény erejénél fogva a közgyűlésnek kell kiküldenie azt a szakbizottságot, mely javaslatát, vagy véleményét a közgyűlés elé terjeszteni lesz hivatott. Ha a határozás joga a közgyűlést illeti meg, akkor a közgyűlésnek van joga kijelölni azokat is, akiknek vélemé­nyét és javaslatát meg akarja hallgatni. Oly nagy horderejű s annyi különleges szaktu­dást igénylő kérdésben, mint amilyen a kis­vasút üzletpolitikája s gazdálkodási módja, vagy a gázgyári szerződés meghosszabbításá­nak kérdése, a határozat legtöbb esetben a javaslattól függ, az intézkedés á szakértők vé­leményétől. A közgyűlésnek nemcsak a tör­vénynél fogva joga, de a ránehezedő morális felelősségnél kifolyóan kötelessége is, hogy maga állítsa össze a javaslattételre és véle­ménynyilvánításra jogosult szakbizottságot. A közgyűlésnek joga van megszabni azt, hogy kit tart véleménynyilvánításra illetékesnek" s kinek szaktudását ismeri el tekintélyül. A közgyűlésnek ezt a törvényes hatáskörét nem sajátíthatja ki a polgármester s nem teheti a saját tetszésétől függővé azt, hogy kinek szakértelme adjon tanácsot s tegyen javas­latot a közgyűlésnek. A gázgyári bizottság összeállításánál még lehetett az mentség, hogy a közgyűlés megala­kulása előtt szükség volt ily szakbizottság ki­küldésére. Ennek a polgármester által ala­kított szakbizottságnak működése azonban a közgyűlés megalakulásával a törvény erejénél fogva véget ért. A közgyűlés megalakulása után már csak a közgyűlés alakithatta volna meg ezt a szakbizottságot s csak a közgyűlés által választott, vagy kiküldött bizottságnak volna joga a polgármester által kiküldött gáz­gyári szakbizottság hatáskörében eljárni. Sok minden hiánya miatt panaszkodhatunk ebben a városban, de az ellen nem lehet pa­nasz, hogy a polgármester jogköre szűkre van szabva. A törvényhozó nem »fukar kezek­kel mért«, amikor a polgármester hatáskörét megszabta. Semmi szükség nincs arra, hogy önkényes intézkedésekkel s törvényellenes rendelkezésekkel tágítsák az amúgy is túlon­túl bő polgármesteri hatáskört s szűkítsék a közgyűlés amúgy is túlontúl szűk jogkörét Asz alsó£)ázz, biszalmai sszavasz a Macüonaldí kormánynak A liberális párt támofjalfa a munkáskormányt a munkanélkü­liség leküzdésében (Budapesti tudósítónk telefonjelentése,'} Londonból jelentik: Az alsöóház szerdán meg­kezdte a munkanélküliség kérdésének izgatott érdeklődéssel várt vitáját. Az első szónok Baldwin volt, aki élesen kritizálta a MazDo­nald-kormány belpolitikáját és bizalmatlan­sági indítványt nyújtott be a konservativ párt nevében a kormány ellen. MacDonald másfélórás beszédben védelmez­te a munkáskormány politikáját, részletesen ismertette azokat a terveket, amelyeket a kor­mány a munkanélküliség leküzdésére készí­tett Arra kérte a pártokat, emelkedjenek a pártszempontokon felül és oldják meg közösen a nehéz problémát Lloyd George szólalt ezután fel és pártja nevében kijelentette, hogy hozzájárul Mac­Donald tervezetéhez és a konzervatív párt által benyújtott bizalmatlansági indítványnál tartózkodni fog a szavazástól. Szavazásra csak a késő éjszakai órákban ke­rül sor, amikor is biztosra veszik, hogy Bald­win indítványát az alsóház minimális többség­gel elveti. A Habsburg restauráció veszélyéről beszéltek a cseh képviselőházban A párisi és hágai egyezmény nem cseh siker — mondotta Kramarz CBudapesti tudósilónk telefonjelcntése.'j Prágából jelentik: A képviselő! áz megszavazta a párisi és hágai egyezményekről szóló tör­vényjavaslatot. Kramarz a javaslat vitájában élesen bírálta a két egyezményt és óva intette a közvéleményt, hogy abban cseh sikert lás­son. Támadta a magyar arisztokráciát, majd a magyar királykérdéssel foglalkozva kijelen­tette, hogy a Habsburg-restauráció Európa bé­kéjét veszélyeztelné, mert Ottónak esküt kel­lene lenni Magyarország integritására. A gabonaértékesítés a földmivelésügyi tárca költségvetésének vitájába Mayer János a kormány gazdasági programjáról Budapest, május 28. A képviselőház szerdai ülé­sén először Mayer János földmivelésügyi miniszter állott fel szólásra. A nagy nyilvánosságot az ér­dekli, hogy mit szándékozik tenni a kormány, hogg ezekből a mostani nagy nehézségekből kivezessí az országot. — Csak annak a kijelentésére szorítkozom, hogy a nagy külföldi kölcsön legnagyobb része a mező­gazdaság céljait fogja szolgálni. A termésértékesi­tés elősegítésére. (Helyeslés.) A gabonaértfkesi­tési akciót nem a kereskedelem kizárásával, hanem annak bevonásával akarom lebonyolítani. A tőzs­dei gabonahatári lőiiztet megrcndszabálgozása meg fog történni. Nagy terveim vannak a rozsnak ipari feldolgozása terén is. Az ipari sütödék a kenyér­lisztbe 20 százalék rozst kötelesek keverni. Nem fogunk mi sem kitérni az elől, hogy a fogyasztást megterheljük a termelés rentabiilása érdekében. Malasits Géza: Szóval megdrágítják a kenvér árát Mayer János: A kenyér árát nem fogjuk emelni. Lázár Miklóssal teljesen egyetért a bortermelés nehézségei kérdésében és kijelenti, hogy a költ­ségvetés tárgyalásának befejezése ulán azonnal ér­tekezletei hív össze szakemberek és szőlőbirtokosok részvételével, hogy megbeszéljék a szőlő- és bor­értékesítés részleteit. A termény értékesítés meg­oldását nem a kereskedők kikapcsolásával akarjuk megoldani. Szünet után három órakor nyitotta meg njra az ülést Czettler alelnök. Simon András ntán

Next

/
Thumbnails
Contents