Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-04 / 99. szám

1930 máius 4. DíJ.V Szerdára összehívták a szinűgyi bizottságot Back Bernát nyilatkozata Kürthy György szerződéséről, a színtársulat szervezésé­ről és a megvont újságírói Jegyekről (A Délmagyarország. munkatársától.) Isme­retes az az interpelláció, amelyet Pásztor Jó­zsef intézett a színház ügyében Somogyi Szil­veszter polgármesterhez. Pásztor az igazgató­kérdés és a szervezkedés rendezetlensége, azonkívül az ujságirójegyek megvonása miatt interpellált. A polgármester válasza a színház tájékán mindent rendben talált, viszont Pász­tor nyomatékos érvekkel bizonyította, hogy a mai helyzet a házikezelés megbuktatásá­hoz vezet, jobban elkedvetleníti a közönséget a színháztól, mint amennyire az bármikor el volt kedvetlenedve, aminek a nyomában fog járni a deficit nagymérvű emelkedése. Fel­szólalása további során még arról beszélt Pásztor, hogy a szinűgyi bizottság sokat vi­tatott határozatában általános jegyreviziót ja­vasolt, mig a polgármester, nyilvánvalóan sajtóellenes magatartásból, csak az újságírók jegyeit korlátozta, ujabb károkat okozván ez­zel a színháznak. Az interpelláció nagy feltűnést keltett és még most is sokat beszélnek róla. Bizonyára nagy érdeklődéssel fogja tehát fogadni a város közönsége azt a hirt, hogy begavári Back Bernát felsőházi tag és a szinűgyi bizottságnak még hét tagja beadványt intézett a polgár­mesterhez, amelyben a bizottság mielőbbi ősz­szehivását kérik. A beadvány általánosságban jelöli meg az okokat, amelyek szükségessé teszik a szinűgyi bizottság összehívását, de már a beadvány rövid szövegéből is meg lehet állapítani, hogy a bizottság ülése, ha az összehívók gerincesen kitartanak közérdekű álláspontjuk mellett, szokatlanul érdekes és nagyfontosságú lesz. A Délmagyarország mun­katársa beszélgetést folytatott ebben az ügy­ben Back Bernáttal^ aki ezeket mondta: — Három ok miatt láttam szükségesnek a szinűgyi bizottság összehívását, és ezért tör­tént, hogy a szinűgyi bizottság hét más tag­jával együtt beadvannj'al fordultam a polgár­mester úrhoz. Rendezni kell a szabadjegyek kérdését és ezzel együtt ki kell igazítani a legutóbbi ülésről felvett jegyzőkönyvet, amely hiányos, ennélfogva nem teljes hűséggel adja vissza a bizottság ülésén történteket. A szinűgyi bizott­ságnak nem az volt a célja, hogy az ujságiró­jegyeket korlátozzák, a bizottság általános jegyreviziót ajánlott, megvonását illetőleg kor­látozását tehát mindazoknak a jegyeknek, amelyek a színház érdekeinek sérelme nélkül megvonhatók. A második ok Kürthy György szerződésének ügyi­ben való állásfoglalás. Leheteflennek tartom, hogy Kürthy bármilyen más jövedelmet húzzon, mint amit a köz­gyűlés elhatározott. Nem kell, hogy játszón Kürthy, ne játszón egész évben egyszer sem, akkor önként kikapcsolódik a külön színészi és rendezői fizetés kérdése. A harmadik ok, amely a szinűgyi bizottság összehívásának ké­relmezésére kényszeritett, a társulat szervezésének kérdése. Ugy vagyok értesülve, hogy az uj igazgató ál­landóan Pesten tartózkodik, mosjt, is és hogy a szervezkedés alig indult még meg. Még fontosabb talán, hogy a szervezkedésről el­terjedt hirek egyáltalán nem megnyugtatók. Azt beszélik, hogy az egyik tehetséges és ked­velt színésznő utódául az uj igazgató egy olyan színésznőt akar szerződtetni, akit sze­gedi szereplésének idejéből ismerünk, aki a szegedi mértéket egészen bizonyosan nem fogja megütni. — Kérésünkre a szinügyj bizottság ülésére, amely szerdán délután fej hétkor lesz, meg­hívták Kürthy Györgyöt is. Az, igazgatónak itt kell lenni ezen a tanácskozáson, mtjg kell hallania álláspontunkat az ő szerződéséről és kívánságainkat a szervezkedés ügyében. A 140 esztendős Bokor Páléknál (A Délmagyarország munkatársától.) Délceg, ke­ménytartásu, ruganyos-léptü ur sétál végig a sze­gedi belváros egyik uccáján. Valahogy kiválik a többi járó-kelő közül. Sokan köszönnek neki, né­hányan meg is állnak mellette és mindenki tisz­telettel, szeretettel fordul meg utána. Alakjáról a biztonság, a határozottság, a nyugodtság, a fér­fiasság" szobrát lehetne megmintázni. Az ember megszokásból irigykedő kíváncsiságból megkérdi önmag ától: »Hány esztendős lehet?« Amikor az­után szembe kerül vele, ráismer benue Bokor Pálra, Szeged nyugalmazott polgármesterhelyette­sére. A szegedi ucca a szeretet mosolygásával kiséri az elpusztíthatatlan fiatalságu öregurat. Akik megálla­nak mellette, sohasem mulasztják el megjegyezni: — Méltóságod ragyogó színben Van, napról­napra fiatalabb Valamennyien aggastyánokká öreg­szünk mellette. Vannak, akik megkérdik ezt is: — Ha nem vagyon índiszkrét, hány esztendős a polgármester ur? Mostanában így felel rá Bokor Pál: — Máius harmadikán, szombaton voltunk fele­ségemmel együtt száznegyven esztendősek. A csudálko^ónak azután m^TnonHia. hotv a vé­letlen egészen kivételes játéka következtében egy napon születtek mindketten. Május harmadikán. Csakhogy Bokor Pál tíz évvel korábban. <3 most a hetvenötödik, felesége pedig a hatvanötödik szüle­tésnapját üli meg csendes, családi körben, miaden ünnepiés, ünnepély nélkül. ^ emberek erre a felvilágosításra ismét csudál­kozva, hitetlenkedve néznek végig a népszerű »Pali bácsi- délceg alakján, amelyen nem lehet meglátni a hetvenöt esztendőt. A kikezdhetetlen életerő mo­so'yoS róla a tovaróppent évtizedeken, amelyek alig hagytak nyomot maga után. Frisseségét ruga­nvosságát erejét, fiatalsft^t -ck mai koravén, nelvárost Moxí Május 4-én, vasárnap A fehér ördög. Dumas világhírű regénye: E»y hírhedt kalander élettörténete Han* StVee éa Jtlftcű Abol főszereplésével Azonkívül: Burleszkek, előadások kezdete 5, 7 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor Korzó Moxl Májns 4~én, vasárnap A Maíiernőorn vértanúi. Dráma Uari>nl!a lllhani ^szereplésével. WdlCBIId HEUdlII Azonkívül. Burleszkek Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünrepnap 3, 5, 7, 9 órakor •JSVBnHKMI Belvárost Mozi Május 5, 6, 7, hétfőn, kedden, szerdán Ramon N »varró legújabb attrakciója: X M Regényes történet pofj aD y• Azonkívül a legkacagtatóbb vígjáték: Kamasz, agalegény. Atleen Vringleéa Cew C o á y főszereplésével Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap S, 5, 7, 9 órakor iri E Kor ió Mozi Május 5, 5-S-j, hétfőn és keddo: H4RRY LIEDTKE íŐ3zereplésévol: á1 vágyate városa Dal a szerelemről. — Azonkívül: Az őrők asszony dráma Otive Borden nc. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor a agyai fogak zománcánál és gyöngyfehérre csiszolja ezen nagy­értékúszervünk külső burkát, emeli fogaink természetes szépségét a jó fogkrém» SARG KAL0D0N? Szebb fogak m m •—I— . • elnyűtt testű javakorbeli megirigyelhetné. A város nyugalmazott polgármesterheiyettese Fe­ketesas uccai lakásán nagy szeretettel fogadja a bélmagyarország munkatársát Amikor azonban megtudja, hogy miről van szó, erősen, őszintén tiltakozik: — Nem szeretem én kérem ezt a jubilálást Nincs semmi értelme. Nem tartozik a nyilvánosságra. Csak nehezen melegedik bele azután mégis a beszélgetésbe. Kedves, régi történeteket emlékeket mesél el és melegen ragyog hozzá a tekintete. Apró, egyszerű dolgokat amelyek azonban nagyszerűen jellemzik Bokor Pál egyszerű, tiszta életét Elmondja, hogy 1924-ben felkereste egyik régi iskolatársa, Jónás Ferenc, a honvédelmi minisz­térium segédhivatalának igazgatója. Ö emlékeztette, rá, hogy abban az évben volt ötven éve, hogy a sze­gedi piaristák gimnáziumában lematuráltak — Azt mondotta, hogy rendezzük meg az ötven esztendős találkozót és engem kért a volt iskola­társak felkutatására. Én váltakoztam is a mun­kára. A szegedieket kinyomoztam. Kevés volt már belőlük. Balogh József nyugalmazott anyakönyv­vezető, Ringhoffer Lajos táblai tanácselnök és Kiricia Mihály adótiszt. De mind a hárman betegek voltak. Akkor megírtam Jónásnak, hogy nem le­het megrendezni a találkozót mert a betegek nem vehetnének részt rajta. Azt tanácsoltam, hogy halasszuk el az ünnepélyt a századik évfordulóra. Addigra majd meggyógyulnak a többiek és eljö­hetnek. Ebbe azután meg is állapodtunk Jónással. Ebből a százévés találkozóból pedig már nem igen lesz valami, mert közben a megmaradt-k nagy­része is elhalt Az egvik kedves, derűs emlék életre hivta a mási­kat és ezek lassan fölsorakoztak a Pokor-lakás nap­sugaras szobájában, amelynek falairól a Bokor fiuk arcképei büszkélkednek. — Kedves eset történt husz éwe! ezelőtt — mesélte Bokor Pál —, amikor feleségemmel együtt századik éuanket töltöttük be. 1-eleséaem akkor

Next

/
Thumbnails
Contents