Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-28 / 119. szám

SZCGEU. üzerKetztOsóg: Somogyi ucca 22. L em. Teleion: 13—33. - Kladóhlvatel, kHlcíönkilnyvíör és tegylroda : Aradi ucca 8. Telefon: 306. ^ Nyomda : LBw LIpól ucca 19. Telefon s 16-34. TAvlrníl étlevélclm: DélmagyaroniAg Szeged. Szerda, 1930 május 28 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 119. szám fl hercegi vacsora s az ujszegedi közvilágítás A Délmagyarország keddi számának első hire arról szól, hogy a belvárosi plébánia hivatal ezerötszázpengős harmónium beszerzését kérte a polgármestertől: amikor egy harmónium teljesitménye is elegendő, ne kelljen a kényes szerkezetű nagy orgonát megszólaltatni. A polgármester a kérelem teljesítését megtagadta: nincs pénz. A Délmagyarország keddi számának második híre arról szól, hogy Újszeged lakossága már évek óta kéri a főfasori lámpák felgyujtását. A mérnöki hivatal szerint a lámpák felgyújtására márcsak azért is szükség van, mert a sötétség leple alatt rendszeresen lopkodják a liget virágait és virágtőkéit. Közbiztonsági szempontok is sürgetik a kérelem teljesítését, nem lehet eredményes a »Nyaraljunk Újszegeden« ötletes és okos propagandája, ha az éjszakai vaksötétben a legbátrabb ember is csak keresztvetések között mer nekivágni az njszegedi liget sötétjének. A polgármester a kérelem teljesítését azzal az indokolással tagadta meg, hogy nincs pénz. Az elmúlt héten egy-két német birodalmi exherceg pajtásaival együtt keresztülutazott Szegeden. A mezőhegyesi ménest látogatták meg, Szeged útba esett, egy estét itt töltöttek. Nem a várost jöttek meglátogatni, a város mégis vendégül tekintette az átutazókat s pazarfényü, lukszuriózus, valódi »háborulelőtti hercegi* estebédet adott tiszteletükre. Ezüsttálak súlya alatt nyögött a fejedelmi asztal s »mi szem, szájnak ingere«, az mind felkővetkezett a dus lakomán. »Halat, vadat s mi jó falat« s ha szabad a nagy költőt kiegészíteni: »mi jő ital«, azt mind láttak a herceg urak s kísérőik. Ugyanazon a napon — s ez a rettentő szimultanizmus — kardlappal oszlatták szét a szegedi munkanélküliek egy csoportját, akik munkát akartak kérni a szegedi városházán. A szegedi munkanélkülieket kardlappal oszlatták szét azon a napon, amikor a német herceg és kísérői ezüsttálakon és kristálypoharakban fogyasztották Szeged város közvagyonát. A szegedi munkanélküliek nem kaptak munkát és nem kaphattak munkanélküli segélyt akkor, amikor a német birodalmi herceg ur kíséretével együtt pazarul bőséges vacsorán volt a város vendége. Nem tudjuk pontosan, hogy ez a vacsora mennyit vitt el a város közvagyonából, de azt bizton állithatjuk, hogy a vacsora napján legalább száz szegedi munkanélkülit lehetett volna munkához juttatni a vacsora költségén s bizton tudjuk azt is, hogy a herceg uraknak és kísérőiknek rendelkezésére álló pénz a szegedi munkanélküliség enyhítésére is rendelkezésre állolt volna, legalább a vacsora napján nem kardlappal kellett volna megoldani a szegedi munkanélküliség problémáját. De — ezerötszáz pengőbe kerülne a fogadalmi templom harmóniumja, amire nincs pénz. A hercegi vacsorára volt pénz, de a fogadalmi templom harmóniumára nincsen. Az ujszegedi liget megvilágításának berendezése 960 pengőbe kerülne. Erre nincs pénz, de Ebért egykori szijjártómunkás jogelődjének családtagjai a város pénzén lakmározhatnak kísérőikkel együtt. Népszavazást kellene rendezni, nem is Újszegeden, de a városban: mit akar inkább a .város népe, az ujszeeedi park megvilágítását, vagy hercegi kirándulók meglakmároztatását? S mi nagyobb érdeke a városnak: az-e, hogy a fogadalmi templomban legyen egy harmónium, vagy az, hogy olyan német vendégek, akijí a lakoma előtt semmit nem tudtak s a lakoma után semmit nem tudnak a városról, akiktől soha se jó szót, se támogatást, se segítséget nem kérhetünk, nem kaphatunk, tökéletes kielégülést találjanak a város közvagyonából gasztronómiai kívánságaikra. Nekünk természetesen nincs az ellen kifogásunk, hogy a városon átutazó »előkelő idegen«-ek itt kellemes szállásban, barátságos fogadtatásban részesüljenek, de amikor nincs ezerötszáz pengőnk a fogadalmi templom szükséges harmóniumára, amikor nincs kiBudapest, május 27. A képviselőház keddi ülésén, a főldmivelésügyi tárca költségvetésének vitájában Schandl Károly után Lázár Miklós szólal fel. Szerinte a gazdaságpolitikának gyökeres reformja elkerülhetetlen. Az egész közvélemény át van hatva attól a tudattól, hogy ez a mai gazdaságpolitika tovább fenn nem tartható. Az erőszakos melegházi iparfejlesztésre semmi szükség nincs. Követeli a borfogyasztási adó eltörlését. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a képviselőház utasítsa a kormányt, hogy a borfogyasztási adó eltörlésére vonatkozóan haladéktalanul terjesszen be törvényjavaslatot a községek és városok ház1 tartásának rendezésére vonatkozóan is. MiELŐFIZETES: Hnvonlo helyben 3-23 vidéken «* Budapesten 3-ÖO, KtllfUldUn 0-40 pengd. - Egye* szAm Ara hétköí« nap lO, vaMi' és Ünnepnap '¿-* 1111. Htr« delétek felvétele tarifa szerint. Megjelenik héllA kivételével naponta reggel lencszáz pengő az Ujszegedi liget nélkülözhetetlen kivilágítására s amikor kardlappal kénytelenek feloszlatni a munkanélkülieknek munkátkérő csoportját, akkor nem lehet a városnak pénze arra sem, hogy idegen hercegeket, csak azért, mert idegenek és hercegek, hercegi ellátásban, fejedelmi menüben részesítsenek. Mi vagyunk annyira lokálpatrióták, hogy egy szegedi munkanélkülit közelebb érzünk magunkhoz, mint egy volt német birodalmi herceget s az ujszegedi park megvilágítását fontosabbnak és elsőrendübbnek tartjuk, mint idegen herceg uraknak és kísérőiknek standesgemasz megvendégelését — a szegedi adózók pénzén. És nem hisszük, hogy meggyőződésünkben ellentmondással találkozhatnának ebben a városban. vei pedig ezek a törvényjavaslatok csak őszszel kerülhetnek a Ház elé, utasítsa a képviselőház a kormányt, hogy addig is a borfogyasztási adót rendeleti uton jelentékenyen szállítsa le. Ernszt Sándor a kővetkező felszólaló. Az országban — úgymond — nagy a nyomor és az elkeseredés. Mindent meg kell próbálni, hogy szembenézhessünk a veszedelmekkel. Gál Jenő: Fait accompli elé állítják a képviselőket. Sándor Pál: Nincs parlamentárizmus! Ernszt Sándor: A kormánynak kötelessége, hogy bizalommal viseltessék a parlament iránt mé£ akkor is, ha gyöngébb a parlamentben A MacDonald kormány nehéz napja az alsóház szerdai ülésén MacDonald felszólítja az összes pártokat, hogy egyflíf oldják meg a munkanélküliség problémáját (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Politikai körökben a legnagyobb érdeklődéssel várják az alsóház szerdai ülését, amely esetleg döntő lehet a MacDonald-kormány további sorsára és amelyen ismét a munkanélküliség problémáját fogják tárgyalni. Az ülésen MacDonald fogja ismertetni a kormány álláspontját és beavatott körökben elterjedt hirek szerint fel fogja szólítani az összes pártokat, hogy a kormánnyal karöltve igyekezzenek megoldani a munkanélküliség problémáját. A miniszterelnök azt fogja javasolni, hogy alakítsanak egy nj bizottságot, amelyben valamennyi párt képviselve lenne és amely behatóan tanulmányozná a munkanélküliség kérdését. MacDonald beszédére Lloyd George és Baldwin fognak válaszolni Hír szerint Baldwin éles támadásra készül, Lloyd George és pártja elfogadja MacDonald javaslatát. Rangoonban 50 halott és 800 sebesült maradt az uccai harcok színhelyén A katonai megszállás ufán helyreáll! a nyugalom (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Rangoonből jelentik: A város katonai megszállása után a déli órákban helyreállt a rend és nyugalom. A harcoló mohamedánokat és hindukat szétválasztották. A város főbb pontjait gépfegyveres csapatok szállták meg. Kihirdették az ostromállapotot, a várost a kato! naság körülzárta és csak szigorú igazoltatás után engedik be az idegeneket. Londonból jelentik: Rangoon majdnem' olyan, mint egy ostromlott város. Az ősszea orvosokat és ápolónőket kórházakba rendelték külön szolgálattételre. Az eddigi veszteséglajstromon 800 sebesült van és 50 halott. 00 A1 mai ga&daságpoliiilca íovúbb fenn nem larifyciló Cetárgya Iták a földmlvelési tárca költségvetését