Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-25 / 117. szám

T.J30 mSfcs 25. ^ÉLMAG VA Л ORSZÁG 13 Fotoriport Szegedről leözponti egyetem. A Rozália-kápolna. Az Alföldi Mezőgazdasági Intézet. \ ruha, köppeny, cipő,sapka о ь * Ui nélküli tennis pulóver Ö LAMPEL és HEGYI cégnél, Püspök-bazár Bécsi pillanatfelvételek A kiskereskedő reklámja Л mzoTTijTaTJanya. Korábban közölt beszámolóimban mutatóul az amerikai reklámról emlékeztem meg, amelynek ha­tása az európai reklámra kétségtelen. A reklám igen erős terjedését tanúsítja az, hogy az egyes mintavásárokon külön elhelyezést nyernek a ke­reskedő reklámjával kapcsolatos eszközök. Ezek közölt a már közölt hirdetéseken tul, legelső he­lyet a kereskedő kirakata foglalja el. Ma már nemcsak a hozzáértő, de a laikus közönség is igen jól bírálja meg a különböző kirakatokat és a kirakatokból sok esetben helyes következtetést von arra is, ami a boltban van. A hirdetések után a kirakat az, amelyen keresztül a kereskedő áruit a fogyasztónak kínálja. Ennek a kinálási formának tetszetősnek, megfelelőnek és hívogatónak kell lennie, 'ha célját el akarja érni. Érdeklődésre az a kirakat tarthat csak számot, amely formájá­val, kiállításával leginkább elnyeri a vevőközön­ség tetszését. Helyes útbaigazításokat láthattunk a bécsi mintavásáron e tekintetben is, mely elő­ször szentelt külön helyet a különböző kirakat­mintáknak. Érdekes volt megfigyelni a különbö­ző kirakatokból, hogy miként egyesül az osztrák izlés a német és francia Ízléssel és minő helyes összetétel jön ki ebből a vegyülékből. Természe­tes. hogy a kirakatok rendezéséi megfelelő útba­igazítások is követték. Ennek adok hangot, ami­kor, ha röviden is, összefoglalom azokat az uta­sításokat, amelyek a helyes felépítésű kirakatok­ra vonatkoznak. Az árunak erőszakolt elhelye­zése — igy szól az utasítás — mindenképen ke­rülendő. Különösen textilárukra vonatkozik ez, amelyeknél az áruknak ilyen erőszakolt elhelye­zése visszariasztja a nézőközönséget, ahelyett, hogy az erőszakolt elhelyezésű áruból vásároljon. Az áruk oly alakban áüitandók ki, ininl aminő alak­ban az az áru elkészítése Után fog megjelenni. Így tehát a textiláruk, pl. szövetek, leghatásosab­ban akkor érvényesülnek, ha azok ruha formá­jában nyernek a kirakatokban elhelyezést. Azért, mindenképen mellőzendő az árunak olyan elhe­lyezése, amely akrobataszerű látványt tár elénk. A természetességnek és a valóságnak kell e téren is érvényesülnie és csodálatos, hogy a gyakorlat­ban az ily elrendezésű kirakatok hatnak legjob­ban. A kirakatrendező sokszor hajlamos arra, hogy erőszakolt módon valaini ujat és eredetit teremt­sen. Az absurd dolog, bár eredeti mégis sokszor kellemes hatás helyett, annak ellenkezőjét váltja ki. Az útbaigazítás más eszközöket jelöl meg. A kíváncsiság fokozására, árak vagy színek, minták nyerjenek elhelyezést a kirakat előtermében. Л kirakat legfontosabb kelléke az egységesség, amcb a kirakatok felépítésénél ma rendszerint nem kap kellő figyelmet. A selyemhez nem való a kretou, hanem az annak megfelelő áru, azért, hogy ezek egymás hatását fokozzák és ne rontsák. A kirakat legfontosabb kelléke mindenesetre a szín. Szín nélkül a világ sem ér semmit, mert nélkülük a világ üres és szomorú. Az ünnepi hangulatot és örömet zászlók jelzik, a zászlók pedig különböző szjneknek összetételei. A színek vonzanak és él­teinek. Kirakat színek néjkül olyan, mint egy nap, a meleget adó és sugárjó nap nélkül. A szin­telenség eredményre nem számithat. Ha egv ár­maaábanvéve kevés **inael rendelkezik, иду a Hát­térben egy megfelelő színnek kell az áru szintelen­ségét pótolni. Ezelőtt a színekre sok súlyt nem helyezhettek, mivel a nap »kiszívta« az áruk szí­nét. A különböző vegyifolyamatok ma az áruk e tulajdonságát csökkentették, igy tehát a kiraka­tok szinessé tételének akadálya nincs. A kirakati tárgyak elhelyezése, színek összha­tása azonban csak megfelelő összhatás mellett ér­vényesülnek. Ez összhatásnak legerősebb segitő eszköze a világítás. Aki a háború előtti Bécset a mai Béccsel hasonlítja össze, az őszinte meg­lepődéssel áll meg annak pazarul kivilágított üz­letei előtt. Bécs üzleteinek kivilágítása és a fény­nek művészi felhasználása bármely világváros ki­világításával egyenrangúnak mondható. A bécsi kirakatok kivilágítását elősegítendő, a bécsi városi villamosmüvek mérsékelt tarifát vezettek be. En­nek a mérsékelt tarifának igénybevételére csak az az üzlet tarthat számot, amely kirakatainak kivilágítását este 6 órától legalább 10 óráig esz­közli. Ez a tarifa a rendes világítási tarifának fele. Ez teszi azután lehetővé, hogy a bécsi üz­letek kirakatai, úgyszintén a reklámvílágitás ig, a késő esti órákban oly művészi hatást vált ki. Érdekes az a számítási táblázat, amely egy pl. 5 á 200 wattos világítás költségeit szemlélteti. A példa egy oly kirakatra vonatkozik, amelyben 5 á 200 wattos körte világit és amely egy téli napon szürkülettől 10 óráig nyer kivilágítást. A számítás szerint az összesen 1000 wattos villanykörte 4 órai fogyasztása 4000 wattóra, ami 40 hektowatt órának felel meg. Minthogy a világítási áram 1 hektowatt óránkint 5.2 garas, este 0 éra után azon­ban ennek a fele, vagyis 2.6 garas, ugy végered­ményként a 40 hektowatt óra fogyasztási költsége 1 schilling 04 garas, ami lehetővé teszi a kira­katnak egész 10 óráig történő kivilágítását. Hirdetés, kirakat, az áruk elhelyezése és főleg megfelelő világítása oly tényezők, amelyek a ke­reskedő elmaradhatatlan segítő tényezői. Lehet, hogy a gazdasági válság elmultával könnyebben lesznek az áruk elhelyezhetők, mindazonáltal a közönség ízlésének finomulásával, a kereskedőnek, ha elmaradni nem akar, feltétlenül számolnia kell a reklám eszközeivel. Dr. Landcsbprg jenö. r ' „..I. i „ _ I. - es»l&rfi-kepet, csoportképei, rPIlllMpllPi^P? ™ levelezőlapokat leqolotóbban IGIífElG|JGIlGl, SIMONYÍ fénylcépSsznél. SíéohPrW tér 8. lerney-házt>8n "orz i Murivnl sTenhen. Ázlaláshoz Mosáshoz Henko

Next

/
Thumbnails
Contents