Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)
1930-05-24 / 116. szám
SZEGED. Sier«c»zlösé(j Somogyi ucca 22. L cm. Telefon: 13—33. - Kiadóhivatal, kölcsönkönyvíAr «» Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. ^ Nyomda • LBw Llp«t ncca 19. Telefon : 16-34. Távirati éslevélclm: DélmagyarorszAg Szeged. Szombat, 1930 május 24 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 11©. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2O vidéken é» Budapesten 3-00, kUllOldOn 6-40 pengA. — Egyei szám Ara hétkUz. nap 16, vaiAr- Ünnepnap 24 flll. Htrdetétek felvétele tarifa szerint. Megfelenlk néttö Kivételével naponta reggel Tanyai vasul és pénzügyi koncepció Most már értjük, hogy miért van a városházán pénzügyi krízis. Az a nyilatkozat tett teljesen látóvá, amelyet a polgármester a tanyai vasút deficitjéről adott a sajtónak 'és amely a polgármesternek nemcsak pénzügyi koncepcióját, hanem szónoki módszerét is jellemzi. Azt mondja a polgármester, hogy >a szegedi kisvasút jobb vállalkozás az amerikai Paeific-vasutnál is, mert nincs olyan vasút a világon, amelynek tiszta hasznából amortizálni lehetne a beruházási költségeket a Először: amortizálni nem a tiszta haszonból szoktak. Az amortizálás a bruttó bevételből történik és tiszta haszonnak azt nevezik, ami akkor mutatkozik haszon gyanánt, amikor fedezték az összes kiadásokat és megtörtént az amortizáció is. Jól meg lehet ezt tanulni a légszeszgyári szerződésből. Minden egyéb vasúti szakkérdés s a vitatkozás komolyságának és alaposságának dolga. Nem változtat ezen, hogy a polgármester messzire: részint az egész világba, részint a Pacific-vasuthoz fárad el érvekért. Ha közelebb maradt volna, tovább ért volna. Budapesten is talált volna vasutat, amelynek a bevételéből bőven futja amortizációra is, haszonra is. Nem ártott volna megismerkedni a kontinens még néhány vasúti vállalatával, mielőtt áthajózta az Atlanti-occánt és amerikai földrelépett. Azután itt van a Máv. A békeidőben bizony megkeresett négy százalékot. Igaz, hogy nem amortizált, de a kamatokat mindig pontosan fizette az államnak, még pedig nem a tiszta haszonból. A Pacific megkeresett tisztán hét-nyolc százalékot. A világ, ugy, ahogy a nyilatkozatbari szerepel, kissé laikus és kissé tág meghatározás a vasutasnak is, a statisztikusnak is, a publicistának is. Inkább Kecskemétre, onnan Ceglédre kellett volna elfáradni. Kecskeméten körülbelül akkor építettek tanyai vasutat, amikor Szegeden. Cegléden valamivel előbb. De Kecskeméten is, Cegléden is ráfizetnek. De a szegedi pénzügyi krízis sem ítélhető és oldható meg egyetlen helytelen vállalati vagy pénzügyi manipuláción keresztül. Szegednek fizetési nehézségei vannak, mert az előirányzott bevételek nem folynak be. Ezek a nehézségek azonban aránylag könnyen áthidalhatók és átmenetiek. Sokkal nagyobb bajok vannak itt A város tízmilliós költségvetésében a kiadási tételek között mintegy ötmillióval szerepelnek a fizetések, kétmillióval a kamatok, 300 ezer pengővel a tanyai vasút, 200 ezer pengővel a színház s már elköltöttük közel nyolcvan százalékát annak az összegnek, amely rendelkezésünkre áll. Mikor lesz ebben a városban pénz városrendezésref Szeged kimerítette hitelének legnagyobb részét s szabályellenes magatartásával magára haragította a hatóság a legnagyobb bankokat A következő évek költségvetésének összeállításánál számolni kell majd azzal, hogy az idei bevételek egy része elmarad. Sor kerülhet-e ilyen körülmények között a közeljövőben produktív munkára s tud-e majd a hatóság kölcsönt szerezni beruházásokra, ha a közgyűlési ellenzék állandó követelésére egyszer elszánja magát rájuk? A polgármester helyesel, amikor takarékosságot hangoztatnak a közgyűlésen és amikor azt követelik, hogy hozzák be a városházán a délutáni hivataloskodást s emeljék föl ezzel a munkaidőt őt óráról hét órára. Dolgozott a városházán egy takarékossági bizottság. Back Bernát volt az elnöke. Ennek a bizottságnak különböző javaslatai voltak. Megvalósitottak-e csak egyetlen egyet ezekből a javaslatokból? Pedig egymilliós megtakarítást könnyen el lehetne érni a szegedi költségvetésben. A tanyai vasút deficitjét muszáj viselni, ha nem tudják eltüntetni vagy csökkenteni tarifapolitikával. De mért költ színházra 200 ezer pengőt ez a város, amelynek nincs pénze arra, hogy köveztessen, csatornáztasson, vízvezetéket ' és egészséges kislakásokat épitsen? Mért nem rendezi a polgármester a hivatalos órák és a személyzeti státusz ügyét? Mért enged meg magának sok olyan fényűzést ez a szegény város, amit üzemüktől régesrégóta távol tartanak gazdag vállalatok, ha jól vannak vezetve? wn vMifMwwwmwww mmmmmt^mmmmmmmtm Albrecfit fiüségnyilaiUosata — és a Habsburg-resiauráció Fantasztikus fflrek. Olaszországról és Franciaországról Hivatalosan cáfolfák a restaurációról terjesztett Qireket CBudapesti tudósilónk telefonjelent ése.) Az a hir, hogy Albrecht főherceg a mult hét pénteken a Brüsszel melletti Steenockerceel-i kastélyban hüségfogadalmat tett Ottónak, váratlanul a közvélemény elé dobta a királykérdést. Albrecht hűségnyilatkozata nyomán ismét előtérbe léptek azok a kombinációk, amelyek az utóbbi időben a királykérdéssel kapcsolatban állandó megbeszélés tárgyát képezték. A sok kombináció kőzött érdekesség tekintetében első helyen áll az, hogy a királykérdéssel kapcsolatos híreknek előzményei Olaszországba és Franciaországba nyúlnak visSza. Beszéltek arról, hogy Mussolini Bethlen miniszterelnök legutóbbi római látogatása alkalmával olyan kijelentést tett, hogy az olasz külpolitika nem idegenkedik a Habsburg-restauráció gondolatától és nem gördít akadályokat az erre irányuló külföldi tárgyalások elé. A hírek szerint Ausztria és Magyarország között persónál unióról lenne szó és állítólag Franciaország részéről sem helyezkednek arra a merev álláspontra ebben a kérdésben, ahogy a Habsburg-restauráció kérdését eddig a francia politika vezető tényezői kezelték. Az elterjedt hírek" szerint Franciaországban Zita királynő fivére, főleg Sirtus pármai herceg folytatott megbeszéléseket és ezeknek a megbeszéléseknek eredmény® az, hogy az ausztriai Auschluss gondolatától irtózó francia államférfiak hajlandók ebben a kérdésben engedményekre. Állítólag éppen az Auschluss kérdése tette engedékennyé a kisántánt államokat, főleg Csehországot, ahol állítólag szintén megértőbb álláspontra helyezkedtek a Habsburg-restauráció kérdésében. Természetesen ezeket a híreket hivatalos helyen a leghatározottabban cáfolják. Pénteken éjszaka a kővetkező hivatalos Jelentési adták ki: < A MTI. jelenti: Ugy belföldi, mint külföld! sajtóorgánumokban cseh forrásból származó hírek jelentek meg arról, mintha Magyarországon Ottó főherceg trónrajuttatása érdekében puccskísérletre történnének előkészületek , és a magyar királykérdés megoldása tekintetében legutóbbi római látogatása alkalmából gróf Bethlen István és Mussolini közt megbeszélések tartattak volna. E tendenciózus közleményekkel szemben felhatalmazták a MTI-t annak határozott kijelentésére, hogy, ezek a hírek nem felelnek meg a válóságnak, önkényes kitalálások csupán, a magyar királykérdésben a helyzet változatlan. /Ipponyi energikus bestééiben a mai választási renüsseert „E.rlcölcsi lehetetlenségnek tartom, őogy még egyszer válaszszunk az eddigi választási módszerrel« — Erélyesen követelte a titkos választói Jogot — „A koimány nem kiván a kérdéssé 1 foglalkozni» Budapest, május 23. A képviselőház pénteki ülésén Pakots József a napirend előtt felszólalt * cseh támadás ügyében. — A prágai parlament külügyi bizottságában — úgymond — otromba támadás hangzott eí Magyarország és a magyar nép ellen. Szvetlik csehszlovák néppárti képviselő a hágai és párisi egyezményekről szóló ratifikációs javaslat tárgyalását felhasználta arra, hogy bennünket méltatlan, sc'rlő gyalázkodással illessen. Szűkségesnek tartom a magunk erkölcsi és kulturális [elsőbbségének önlu•la'áhan, hogy visszautasítsuk a cseh parlamenl egy tagja által ellenünk Intézeti támadást. Magyarország résztvett a világháborúban lelke ellenére, de becsülettel az államközösség és szövetség alapelve alapján, amely kötelezte. Csehország, atnrly az államközi)stéghez tartozott, árulójává lett annak és erkölcstelen magatartásának vér- és aranydiját bezsebelte. Ezt üzenjük a prágai gyalázkodásnak. (Nagy taps minden oldalon, a szónokot pártkülőnbség nélkül számosan üdvözlik.) A belügyi költségvetés tárgyalása során több felszólalás után Apponyl Albert gróf általános nagy figyelem közepette kezd beszélni. — Odajutunk, hogy az egységes párt programjának kétféle pontjai vannak. Olyanok, «melyek