Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-24 / 116. szám

SZEGED. Sier«c»zlösé(j Somogyi ucca 22. L cm. Telefon: 13—33. - Kiadóhivatal, kölcsönkönyvíAr «» Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. ^ Nyomda • LBw Llp«t ncca 19. Telefon : 16-34. Távirati éslevélclm: DélmagyarorszAg Szeged. Szombat, 1930 május 24 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 11©. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2O vidéken é» Budapesten 3-00, kUllOldOn 6-40 pengA. — Egyei szám Ara hétkUz. nap 16, vaiAr- Ünnepnap 24 flll. Htr­detétek felvétele tarifa szerint. Megfe­lenlk néttö Kivételével naponta reggel Tanyai vasul és pénzügyi koncepció Most már értjük, hogy miért van a város­házán pénzügyi krízis. Az a nyilatkozat tett teljesen látóvá, amelyet a polgármester a ta­nyai vasút deficitjéről adott a sajtónak 'és amely a polgármesternek nemcsak pénzügyi koncepcióját, hanem szónoki módszerét is jel­lemzi. Azt mondja a polgármester, hogy >a szegedi kisvasút jobb vállalkozás az amerikai Paeific-vasutnál is, mert nincs olyan vasút a világon, amelynek tiszta hasznából amor­tizálni lehetne a beruházási költségeket a Elő­ször: amortizálni nem a tiszta haszonból szok­tak. Az amortizálás a bruttó bevételből tör­ténik és tiszta haszonnak azt nevezik, ami akkor mutatkozik haszon gyanánt, amikor fe­dezték az összes kiadásokat és megtörtént az amortizáció is. Jól meg lehet ezt tanulni a légszeszgyári szerződésből. Minden egyéb vasúti szakkérdés s a vitat­kozás komolyságának és alaposságának dolga. Nem változtat ezen, hogy a polgármester messzire: részint az egész világba, részint a Pacific-vasuthoz fárad el érvekért. Ha köze­lebb maradt volna, tovább ért volna. Buda­pesten is talált volna vasutat, amelynek a bevételéből bőven futja amortizációra is, ha­szonra is. Nem ártott volna megismerkedni a kontinens még néhány vasúti vállalatával, mie­lőtt áthajózta az Atlanti-occánt és amerikai föld­relépett. Azután itt van a Máv. A békeidőben bi­zony megkeresett négy százalékot. Igaz, hogy nem amortizált, de a kamatokat mindig pon­tosan fizette az államnak, még pedig nem a tiszta haszonból. A Pacific megkeresett tisz­tán hét-nyolc százalékot. A világ, ugy, ahogy a nyilatkozatbari szerepel, kissé laikus és kissé tág meghatározás a vasutasnak is, a statisz­tikusnak is, a publicistának is. Inkább Kecs­kemétre, onnan Ceglédre kellett volna elfá­radni. Kecskeméten körülbelül akkor építet­tek tanyai vasutat, amikor Szegeden. Ceg­léden valamivel előbb. De Kecskeméten is, Cegléden is ráfizetnek. De a szegedi pénzügyi krízis sem ítélhető és oldható meg egyetlen helytelen vállalati vagy pénzügyi manipuláción keresztül. Sze­gednek fizetési nehézségei vannak, mert az előirányzott bevételek nem folynak be. Ezek a nehézségek azonban aránylag könnyen át­hidalhatók és átmenetiek. Sokkal nagyobb bajok vannak itt A város tízmilliós költség­vetésében a kiadási tételek között mintegy ötmillióval szerepelnek a fizetések, kétmillió­val a kamatok, 300 ezer pengővel a tanyai vasút, 200 ezer pengővel a színház s már elköltöttük közel nyolcvan százalékát annak az összegnek, amely rendelkezésünkre áll. Mi­kor lesz ebben a városban pénz városren­dezésref Szeged kimerítette hitelének legna­gyobb részét s szabályellenes magatartásával magára haragította a hatóság a legnagyobb bankokat A következő évek költségvetésének összeállításánál számolni kell majd azzal, hogy az idei bevételek egy része elmarad. Sor kerülhet-e ilyen körülmények között a közeljövőben produktív munkára s tud-e majd a hatóság kölcsönt szerezni beruházá­sokra, ha a közgyűlési ellenzék állandó kö­vetelésére egyszer elszánja magát rájuk? A polgármester helyesel, amikor takarékos­ságot hangoztatnak a közgyűlésen és amikor azt követelik, hogy hozzák be a városházán a délutáni hivataloskodást s emeljék föl ez­zel a munkaidőt őt óráról hét órára. Dol­gozott a városházán egy takarékossági bi­zottság. Back Bernát volt az elnöke. Ennek a bizottságnak különböző javaslatai voltak. Megvalósitottak-e csak egyetlen egyet ezekből a javaslatokból? Pedig egymilliós megtakarí­tást könnyen el lehetne érni a szegedi költ­ségvetésben. A tanyai vasút deficitjét muszáj viselni, ha nem tudják eltüntetni vagy csökkenteni tarifapolitikával. De mért költ színházra 200 ezer pengőt ez a város, amelynek nincs pénze arra, hogy köveztessen, csatornáztasson, víz­vezetéket ' és egészséges kislakásokat épitsen? Mért nem rendezi a polgármester a hivatalos órák és a személyzeti státusz ügyét? Mért en­ged meg magának sok olyan fényűzést ez a szegény város, amit üzemüktől régesrégóta tá­vol tartanak gazdag vállalatok, ha jól vannak vezetve? wn vMifMwwwmwww mmmmmt^mmmmmmmtm Albrecfit fiüségnyilaiUosata — és a Habsburg-resiauráció Fantasztikus fflrek. Olaszországról és Franciaországról Hivatalosan cáfolfák a restaurációról terjesztett Qireket CBudapesti tudósilónk telefonjelent ése.) Az a hir, hogy Albrecht főherceg a mult hét pénteken a Brüsszel melletti Steenocker­ceel-i kastélyban hüségfogadalmat tett Ottó­nak, váratlanul a közvélemény elé dobta a királykérdést. Albrecht hűségnyilatkozata nyo­mán ismét előtérbe léptek azok a kombiná­ciók, amelyek az utóbbi időben a királykér­déssel kapcsolatban állandó megbeszélés tár­gyát képezték. A sok kombináció kőzött érdekesség tekin­tetében első helyen áll az, hogy a királykér­déssel kapcsolatos híreknek előzményei Olasz­országba és Franciaországba nyúlnak visSza. Beszéltek arról, hogy Mussolini Bethlen mi­niszterelnök legutóbbi római látogatása al­kalmával olyan kijelentést tett, hogy az olasz külpolitika nem idegenke­dik a Habsburg-restauráció gondo­latától és nem gördít akadályokat az erre irányuló külföldi tárgyalások elé. A hírek szerint Ausztria és Magyarország között per­sónál unióról lenne szó és állítólag Franciaország részéről sem he­lyezkednek arra a merev álláspontra ebben a kérdésben, ahogy a Habsburg-restauráció kérdését eddig a francia politika vezető té­nyezői kezelték. Az elterjedt hírek" szerint Franciaország­ban Zita királynő fivére, főleg Sirtus pármai herceg folytatott meg­beszéléseket és ezeknek a megbeszéléseknek eredmény® az, hogy az ausztriai Auschluss gondolatától irtózó francia államférfiak hajlandók ebben a kérdésben engedményekre. Állítólag éppen az Auschluss kérdése tette engedékennyé a kisántánt államokat, főleg Csehországot, ahol állítólag szintén megértőbb álláspontra he­lyezkedtek a Habsburg-restauráció kérdésé­ben. Természetesen ezeket a híreket hivata­los helyen a leghatározottabban cáfolják. Pénteken éjszaka a kővetkező hivatalos Jelentési adták ki: < A MTI. jelenti: Ugy belföldi, mint külföld! sajtóorgánumokban cseh forrásból származó hírek jelentek meg arról, mintha Magyaror­szágon Ottó főherceg trónrajuttatása érdeké­ben puccskísérletre történnének előkészületek , és a magyar királykérdés megoldása tekinteté­ben legutóbbi római látogatása alkalmából gróf Bethlen István és Mussolini közt meg­beszélések tartattak volna. E tendenciózus közleményekkel szemben felhatalmazták a MTI-t annak határozott kijelentésére, hogy, ezek a hírek nem felelnek meg a válóságnak, önkényes kitalálások csupán, a magyar ki­rálykérdésben a helyzet változatlan. /Ipponyi energikus bestééiben a mai választási renüsseert „E.rlcölcsi lehetetlenségnek tartom, őogy még egyszer válasz­szunk az eddigi választási módszerrel« — Erélyesen követelte a titkos választói Jogot — „A koimány nem kiván a kérdéssé 1 foglalkozni» Budapest, május 23. A képviselőház pénteki ülésén Pakots József a napirend előtt felszólalt * cseh támadás ügyében. — A prágai parlament külügyi bizottságában — úgymond — otromba támadás hangzott eí Ma­gyarország és a magyar nép ellen. Szvetlik cseh­szlovák néppárti képviselő a hágai és párisi egyez­ményekről szóló ratifikációs javaslat tárgyalását felhasználta arra, hogy bennünket méltatlan, sc'rlő gyalázkodással illessen. Szűkségesnek tartom a ma­gunk erkölcsi és kulturális [elsőbbségének önlu­•la'áhan, hogy visszautasítsuk a cseh parlamenl egy tagja által ellenünk Intézeti támadást. Magyar­ország résztvett a világháborúban lelke ellenére, de becsülettel az államközösség és szövetség alap­elve alapján, amely kötelezte. Csehország, atnrly az államközi)stéghez tartozott, árulójává lett an­nak és erkölcstelen magatartásának vér- és arany­diját bezsebelte. Ezt üzenjük a prágai gyalázko­dásnak. (Nagy taps minden oldalon, a szónokot pártkülőnbség nélkül számosan üdvözlik.) A belügyi költségvetés tárgyalása során több felszólalás után Apponyl Albert gróf általános nagy figyelem közepette kezd beszélni. — Odajutunk, hogy az egységes párt program­jának kétféle pontjai vannak. Olyanok, «melyek

Next

/
Thumbnails
Contents