Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-23 / 115. szám

<5 DÉLMAGYAPORSZAG 1930 május 23. Bunda-pör az ítélőtábla előtt Megfelebbezlék az uj fogyasztási adóról szóló szabályrendeleieket „A szegedi kereskedelem érdekelt károsan su|t)a az Ilyen fogyasztási adó" (A Délmagyarország munkatársától.) A má­jusi közgyűlés, mint ismeretes, éles vita után elfogadta a fogyasztási adókról szóló szabály­rendeletet? A közgyűlés határozata ellen most dr. Kertész Béla törvényhatósági bizottsági tag felebbezést jelentett be, igy a fogyasz­tási adó ügyében a belügyminiszter mondja ki az utolsó szót. Kertész Béla a felebbe­zést többek kőzött a következőkkel indokolja meg: »Szeged város hosszú időn keresztül szedett úgynevezett fogyasztási illetékeket azok után a cikkek után, amelyekre vonatkozólag most fo­gyasztási adó szedésére vonatkozó szabályrende­letet alkotott. A belügyminiszter 1028. március 29-ik napján kelt leiratában nyomatékosan utasí­totta a város hatóságát arra, hogy a szabálytalanul szedett fogyasztási adó további szedését 1938. évi julius hó 1. napjától kezdődőleg véglegesen szün­tesse be. Ugyanezen leiratában olyképen rendel­kezett, hogy abban az esetben, ha a város háztar­tásának pénzügyi érdekei mellőzhetetlenül szük­ségessé teszik, nem zárkózik el a vadak, vadszár­nyasok, halak, továbbá a szikviz és ásványvizekre megszabandó fogyasztási adó behozatilának enge­délyezése elöl. I eiratában nem említi a belügy­miniszter a déligyümölcs, csokoládé, kakaó, tea, kávé stb. rikkeket, tehát implicite kővetkez k. hogy ezen cikkekre nem hajlandó engedélyezni a fo­gyasztási adó szedését. A közgyűlési határozat törvénybe is ütközik, mert a törvényhatóságok fogyasztási adót csak abban az esetben hozhatnak be, ha ez az állam jövedelmeinek csökkenése, az ipar és kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető. A törvényhatósági bizottság közgyűlésén, amely ezt a szabályrendeletet tárgyalta, a kereskedelem képvi­selői egyértelmüleg utasították el a fogyasztási adójavaslatot, rámutattak arra, hogy a szegedi kereskedelem érdekeit károsan sújtja egy ily fo. gyasztási adó behozatala, mert ezzel a fbgyasz tási adóval a szomszédos városok kereskedőihez viszonyítva Szeged kereskedelme infcrioris hely­zetbe jút. Ezek a fogyasztási adóval megterhelt cikkek drágábbak lesznek Szegeden, mint már a szomszédos Dorozsma községben és ha igaz az is, hogy a kivitt áruk után adóvisszatéritésnek van helye, ezt az adóvisszatérítési kedvezményt a gya­korlati életben igénybe venni nem lehet, mert a vámnál való kicsomagolás, a csomagok tartalmáról való meggyőződés, az áruk újból való becsoma­golása oly felesleges költséggel és zaklatással jár, hogy a vevő inkább lemond a visszatérítési igényéről. De sérti a kereskedelem érdekét azért is, mert a mai példátlanul kiélezett versenyben, amikor az árak állandóan lefelé morzsolódnak és amikor a kereskedő sokszor önköltségi áron, vagy azon alul is kénytelen árusítani azért, hogy tartozásainak lejárati napjára a szükséges pénzösszeget előteremt­hesse, kizártnak látszik az a lehetőség is, hogy ezt az adót a kereskedő vevőire átháríthassa. Az áthárítás lehetetlensége folytán pedig a város által behozott fogyasztási adó lényegében a keres­kedő ujabb kereseti, vagy jövedelmi adójává válik. Sérti a kereskedelem érdekeit ez a fogyasztási adó. nem végül azért is, mert egy ujabb adónemmel ujabb ellenőrzési eljárás és ezzel ujabb indokolat­lan zaklatás is jár. A teljesen megbénított közter­hekkel sújtott szegedi kereskedelem anyagi hely­zete ujabb adóterhet, megtépázott idegei pedig ujabb adóellenőrzési eljárást elviselni nem tudnak. Megállapítható az is, hogy sehol az országban, ide­értve a fővárost is, a kérdéses cikkekre fogyasztási adót egyetlen város sem szed. A külföldről beho­zott árukra nézve a nemzetközi kereskedelmi szer­ződéseinkben rejlő tiltó jogi akadálya is fenn­forog annak, hogy egyes városok ezekre a cikkekre külön fogyasztási adót vethessenek ki. Végül anti­szociális is ez az adónem, mert a tea, kávé, kakaó ma már a közfogyasztás mellőzhetetlen tárgyai.*. Hiréte (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes bűnügy fejeződött be csütörtökön az Ítélőtáblán. A bűnügy szálai az elmúlt év nyarára húzódnak vissza, amikor sorozatos betörések miatt tettek panaszt a szegedi rendőrségen. A betörések el­követési módja majdnem mindenütt egyforma volt A betörő mint rádiószerelő jelent meg, elkérte a padláskulcsot, aztán kifosztotta a padlást A be­törő ilyen módon lopott el Pleplár Lajos altá­bornagy lakásáról is egy értékes perzsabundát. Az altábornagytól ellopott bundát a tettes, aki mint később a rendőrség megállapította, Csikós Ferenc büntetett előéletű szerelő volt, adósságai fejében eladta Ábrahám József soffőrnek. Ábrahám a bun­dát tovább adta Fürst József szabómesternek. Fürst t*>bb helyen próbálta értékesíteni a bundát, de nem sikerült értékesítenie. Végre is a vele egy házban lakó Rosenfeld Hermannét, Bossmann Dá­vid szűcsmester sógornőjét kérte nwg, hogy ajánlja a bundát Bosmanna"k. Kimondotta Bosenfeldnénak, hogy a bunda egy megszorult vevőjük tulajdona, aki megvan szorulva és igy akar pénzhez jutni. Rosmann csak hosz­szas unszolásra vállalkozott arra, hogy megnézi a bundát. Amikor Fürstné elvitte hozzá és nyolc­száz pengőt kért érte, kijelentette, hogy a bundát nem veszi meg, de ha segithet rajtuk, szólni fog, ha akad a bundára reflektáns. Pár nap malva jelentkezett egv vevő, aki használható bunda után érdeklődött. Rosmann ekkor elüzent Fürstékhez, hogy van vevő, akinek ha sikerül eladni a bun­dát, 700 pengőt kifizet nekik. Ekkor töntént; hogy Répás József detektív per­zsabundái akart Rosmannál vásárolni. Hosszas al­kudozás után eladta a bundát a detektivnek, aki azt kérte, hogy eszközöljön a bundán némi át­alakítást Rosmann a bunda eredetére azt adta elő a detektivnek, hogy az alkalmi vételkép került hozzá. Répás a vételtől később visszalépett, a bunda igy Stark Miksához került, aki szintén átala­kításokat kivánt Amíg a vétel megtörtént, a bunda Rosmann üz­letében nyílt helyen lógott • A nyár végén észlelték csak Pleplárék, hogy a bundájuk elveszett Feljelentést tettek a rendőr­ségen, ahol részben Rosmann utmutatásai alapján hamar megállapították a betörő személyét Az ügyészség ezután Csikós ellen nyolcrendbeli be­tőréseslopás, Ábrahám, Fürst és Rosmann ellen orgazdaság miatt emelt vádat. A szegedi törvényszék januárban tartotta meg a főtárgy alá st A törvényszék három szücsszakértőt idézett meg: Mtszlay Ernőt Petgkó Károlyt és Cserép Sándort A kihallgatott szakértők szerint o tábornok bundája szücsvevő számára 6—700, legfeljebb 800 pengőt ért meg. , Megállapították a szakértők azt is, hogy a je­lentékeny munkadíjtól és rezsiköltségtől eltekintve, Rosmann 550 pengő értéket adott a bundához át­alakításakor s igy lénrjrgesen kevesebb haszna volt a bunda eladásán, mint amilyen haszonnal a szücsiparban számolni megengedett és szoká­sos. Megállapították a szakértők azt is, hogy a bunda vételárából Rosmann nem is gyaníthatta, hogy a bunda bűncselekmény utján jutott bir­tokosa kezéhez. Ez a főtárgyalás emlékezetes arról az Incidens­ről, hogy Rosmann Dávid védője, dr. Dettre János, a főtárgyalás alatt tanúsított magatartása miatt elfogultsági kifogást tett az egyik szavazóbíró el­len. A bíróság Csikós Ferencet végül háromévi dologházra, Ábrahámot és Fürstöt orgazdaság ci­mén hat-halhavi börtönre ítélte, mindkettőnél mér­legelve azt, hogy büntetlen előéletűek. Rosmannt i törvényszék csak tulajdonelleni kihágásban ta­lálta bűnösnek s ezért háromnapi elzárásra ítélte. Ma tartotta meg ebben az ügyben a felebbviteli főtárgyalást a szegedi ítélőtábla. A tanács elnöke Skuttéty István tanácselnök volt, a főügyészséget Tompa Mihály ügyészségi h. elnök képviselte, Áb­rahám védelmében dr. Fekete László járt el, Fürstöt dr. Barta Sándor, Rosmannt pedig dr. Dettre János védte. Az Ítélőtábla előtt Rosmann védője tizenöt pont­ban terjesztette elő kifogásait a főtárgyalási jegyző­könyv ellen azzal, hogy a jegyzőkönyv nem hiven tartalmazza a főtárgyaláson történteket. Az ügynek tóbb óráig tartó ismertetése után a vád- és véd­beszédek hangzottak el, majd az Ítélőtábla kihir­dette Ítéletét, amellyel anyagi jogszabálysértés miatt megsemmisitelle a törvényszék Ítéletét, Ábrahám­nak és Fürstnck büntetését három-három havi fogházra szállította le, Rosmannt pedig teljesen felmentette a: ellene emelt vád alól, megsemmi­sítve a törvényszék ítéletét s megállapítva, hogy Rosmann nemcsak nem tudott, de nem is tudhatott arról, hogy a perzsabunda bűncselekmény utján jutott az eladó birtokába. Ezzel az ítélettel az Ítélőtábla előtt a nagy ér­deklődéssel kisért bünügy tárgyalása befejezést nyert FJ Péntek. Róm. kath. Dezső pk. Pro­testáns Dezső. Kap kél 4 óra 16 perckor^ nyugszik 7 óra 39 perckor. A Somogyi-könyvtár nyitva délelőtt 10—l-ig, dél­után 4—7-ig. A muzeum"nyitva délelőtt 10—i/2l-lg, délután zárva. Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. eme­let) nyitva délelőtt 8—l-ig, délután 3—7-ig. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tar­tanak: Barcsay Károly, Széchenyi tér 12. Franki Antal, Szent György tér 6. Gergely Jenő, Kossuth Lajos sugárut 31. Dr. Löbl Imre, Gizella tér 5. Moldván Lajos, Újszeged, Vedres ucca 1. Selmeczy Béla, Somogyitelep. Hősök emlékünnepe A világháború hősi halottainak emlékére min­den év május ha'ának utolsó napját szenteli a kegyelet. A Hősök emlékünn^ra ezévben most vasárnap lesz, délután fél 4 órai kezdettel. Az emlékünnepélyek sorrendje a következő: A belvárosi temető hösök "sirJa részeben fél 4 órakor: A zenekar a »Hiszekegyet« játsza. Folba Jenő tábori főesperes beszenteli az emlékkeresz­tet és emlékbeszédben méltatja a hazáért hősi halált halt hősöket. Folba Jenő tábori főesperes beszenteli a hősök sírjait. A honvéd állomáspa­rancsnok a helyőrség nevében megkoszorúzza a hősök keresztjét. Dr. Tóth Imre a hősök érde­meit méltatja. Szeged, Csongrád vármegye vitézi széke, hatóságok, hivatalok és társadalmi egye­sületek koszorúinak letétele. A belvárosi pro'estáns temető hősök sírja re­szében fél 4 órakor: Asbóth Gyula tábori ev. lelkész: Emlékbeszéd. Ima. Áldás. Hoffmann Béla ny. ezredes, az állomásparancsnok képviselője a helyőrség nevében koszorút helyez el. Szeged vá­ros közönségének képviselője a hősök érdemeit méltató emlékbeszéd kíséretében koszorút he­lyez el. A belvárosi görögkeleti temető hősök sírja ré­szében fél 4 órakor; A görögkeleti lelkész emlék­beszédet tart és imát mond, majd beszenteli a hősök temetőjét. Juhász Antal ny. alezredes, az állomásparancsnok képviselője, a helyőrség ne­vében koszorút helyez el. Dr. Lehel Pál ügyvéd Szeged város közönségének képviseletében a hősök érdemeit méltatja. Az íjj zsinagógában vasárnap délelőtt 9 órakor istentisztelet lesz, amelyen Lamberg Mór főkán­tor orgonakisérettel működik közre. Dr. Frankét Jenő rabbi mondja az emlékbeszédet, az ének­kar a Himnuszt énekli és gyászdalokat ad elő. Délelőtt fél 10 órakor a hősök emléktáblája előtt emlékező ünnepély lesz a kővetkező program­mal: Tegyétek le a koszorút. Kétszólamú gyer­mekkar. 2. Virágot hoztunk. Szavalja Fehér Ist­ván. 3. Mi nem felejtünk. Kétszólamú gyermek­kar. 4. Hősök ünnepére. Szavalja Fischer Évi. 5. Hiszekegy. Előadja a gyermekkar. Délelőtt 11 óra­kor a zsidó temető cintermében folytatják az emlékezést a kővetkező programmal: Vad vihar tépte szét. Kétszólamú gyermekkar. 2. Gyászdal. Elmondja Lamberg Mór főkántor. Imát mond Löw Immánuel főrabbi. Himnusz. Előadja a gyer­mekkar. A hősök temetői emléktáblájának meg­koszorúzása a tiszti küldöttség vezetője, mint az állomásparancsnok képviselője által, aki rövid be­széd kíséretében a helyőrség nevében koszorút helyei el. Majd Szeged közönsége képviseletében a hősök érdemeit méltató emlékbeszéd kíséreté­ben Fenyő Lajos műszaki tanácsos helyez el kn­szorut. A hősök temetőjében kivonuló egyesületek dél­után félhárom órakor diszzászlóval és néhány tagu küldöttséggel gyülekeznek a Kálvária-tér és Yeresács-ucca sarkán. A Felsfí'anyai Mezőgazdaság Egyesület a felsfl­tanyai hősi emlékmű előtt ünnepélyt rendez. Az egyesület koszorúját Nyáry György teszi le. Ax egyesület elnöksége ezúton is felhívja a felső­tanyai hősök hozzátartozóit, hogy vasárnap dél­előtt 11 órakor rendezendő ünnepélyen minél na­gyobb számmal jelenjenek meg, aki koszorút óhajt az emlékműre helyezni, szándékát Kosztra Lajos jegyzőnél jelentse be. — Újszeged ünnepe. Újszeged püskősdhétfőjén ünnepli Szegeddel történt egyesítésének 50. év­fordulóját. Az ünnepség sorrendje a következő: 1. A vendégek fogadtatása a Torontál-téren. 2. 9 órakor tábori szentmise a József főheroeg-tele­pen; a telep és a kőkereszt, valamint az olvasó­kör diszzászlójának felszentelése. 3. Ünnepi dísz­közgyűlés. 4. A zászlószegek beverése. Este 8 órakor ünneui vacsora az ujszeaedi Vigadóban.

Next

/
Thumbnails
Contents