Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-21 / 113. szám

1930 május 21. OfXMAGVARORSZAG Reflexiók az öngyilkosságokról Egyszerű statisztikai adatok: Budapesten a mult hónapban 142, Szegeden 16 öngyilkosság történt A matematikai rövidséggel közölt számadatokból mennyi borzalom és megdöbbentő rémület kiált az emberi fülekbe. Mintha az évezredek kriptájába eltemetett idők árnyai kisértenénék abban az óriási ember-hekatombában, amit az öngyilkosok tömegei egy ismeretlen^ vérszomjas istenség oltárára áldoznak, A háború utáni időknek, a gazdasági, erkölcsi, társadalmi összeroppanásnak mindennél s2tomorubb és megdöbbentőbb jelensége, hogy az öngyilkosság nem szórványos, hanem gyakori megnyilatkozása az embernek. Mi történt itt, hogy az ember a legértékesebb adományt, az életet^ aminek szolgálatába évezredes verejtékes küzdelmét állította, ugy dobja el, mint hasznavehetetlen, értéktelen lomot. Lehet-e azt mondani, hogy a megismerésnek a vágya, amely olyan sok csodálatos és nagyszerű találmánnyal ajándékozott meg, nem találván több megfejteni való titkot a földi dolgokban, minden in tenzi vitásával a főldöntuliság felé fordul? Erre a kérdésre a felelet csak tagadó lehet, hiszen az ember minden megnyilatkozása és igy a kutatás !«, az élet akarásából, szeretetéből nő ki. Mielőtt bármilyen megállapításra jutnánk, egyet a legnagyobb bizonyossággal mondhatunk: az öngyilkosságok elsődleges okát, mint az ember minden életmegnyilatkozásánál, ugy itt is az emberben kell keresni. A külső okokat, amelyek ma oly szembemeredőek, könnyű meglátni. De ha az öngyilkosságok tömegjelensége kizárólagosan a külső okok következménye lenne, akkor fizikai törvényszerűséggel ennek a jelenségnek mindég ismétlődő szabályosságot kellene mutatni. A gyakorlatban mégis azt tapasztaljuk, hogy az öngyilkosok a legkülönbözőbb társadalmi osztályokból kerülnek ki és tán nem is túlzás azt állítani, hogy tömegesebben a gazdaságilag aránylag még ma is jól állók közül lesznek öngyilkosok. Egy Ofska Mária öngyilkosságát sehogysem lehet gazdasági okokrá viszszavezetni. Egyes konkrét esetekben az öngyilkosságok okát a közvélemény találgatásainak a szövevénye >fonja körűi A leggyakrabban szereplő okok: gazdasági helyzet, a rossz családi élet, a betegség, a szerelem. Ezek azonban csak puszta feltevések. Az első bizonyosságot az öngyilkosságok okainak felderítésére azoknak az öngyilkosoknak lélektani vizsgálata adta, akiknek az öngyilkossága nem sikerülvén, életben maradtak. E megállapítások szerint az emberek KCt okból követnek el öngyil kosságot Vagy a már említett külső okokból, vagy egy belső, ismeretlen depreszszió miatt A feltétlen meghalni akarás dacára is sajátságos dolog, hogy a megmentett öngyilkosoknak csak nagyon kis percentje követ el újra öngyilkosságot, mintha nem is meghalni akartak volna, csak valamit elintézni, amit reálisan nem tudtak. Az öngyilkos szabadulni akar valamilyen súlyos tehertől. Ez a teher egy számára megoldhatatlannak látszó feladat, amit a hozzátartozói, vagy a lársadadalom reá ró, ami mögött rendszerint egy büntudatérzés rejtőzik, ami éppen oka annak, hogy tehetetlennek érzi magát Az embert az élet szeretete minden életmegnvilatKozásában a jobb, zavartalanabb életlehetőségek keresésére ösztökéli. Az öngyilkos fuíajdortképen ugyanezt csinálja, a különbség csak annyi, — bármennyire is paradoxonnak látszik —, hogy ez a jobb "életlehetőség az ő számára csak az életen kívül található meg. ö nem is akar meghalni, csak elintézni azt a problémát amit az egészséges ember is elintéz, de más eszközökkel. Az öngyilkosoknál tehát a problémák megoldása az életen kivül esik. A háborús idők óriási eltolódásokat Idéztek elő a társadalmi osztályok között Ma pedig az a helyzet, hogy az egész életet a bizonytalanság szövi át és naponként existenciák omlanak össze. Sokan a kereskedők öngyilkosságát ezzel magyarázzák. Ez a válság azonban — azt látjuk — nem az egyén krízise, hiszen az emberek ezreivel ugyanaz történik, ami az öngyilkosságra készülőkkel s életösztönük mégis a felszínen tartja őket s megtorpanásuk után újra életre kapnak. Az élet örökös harc s az egészséges ember őrörrtmel vállalja ezt a harcot azért, hogy élhessen. Az ő számára az »ember küzdj és bízva bízzál« nem egy "külső, hanem belső szózat, ami a lélek legmélyén lévő életigenléséből fakad. Az ujabb lélektani kutatások azt igazolják, hogy az a lelki túlfűtöttség, ami az embereket túlérzékennyé teszi, az aktuális csapás előtt is megvolt bennük s ez az aktuális esemény az ő betegségük torzító tükrében nő óriási méretűvé. Lelkiismeretük a feledés homályába merülve már régtői fogva megvolt terhelve s az aktuális csapás kapcsán ugy érzik, hogy valamilyen elfelejtett, ismeretlen bűn megkapja méltó büntetését Ugy érzi, hogy őket jogosan érte ez a csapás, hiszen naprólnapra tele voltak annak félelmükben is megbújó várásával s most csak utolérte őket a nemezis. Az öngyilkosságok oka tehát az emberi féjekben keresendő. Az öngyilkosságoknak azonban nemcsak oka, hanem célja, is van. Ez a cél a legkülönbözőbb lehet, aszerint, hogy az öngyilkos lelki konfliktusaiban milyen körülmények nyernek fontos szerepet Lehet a cél bosszú is. Különösen a gyermekek öngyilkosságánál fordul elő, hogy vágyakozásaiknak útjába álló szüleiken, a nekik okozott fájdalommal bosszút akarnak állani. Ilyenkor a szerencsétlen gyermek csak tehetetlen eszköze az elégtételkeresésnek, amiért életét feláldozza. Pillanatnyilag ugy érzi, hogy őt mindenért kárpótolja az az érzés és tudat, hogy a szülők majd megbánják, hogy nem teljesítették irreális kívánságait Lehet a cél az is, hogy csupán életének valamilyen kellemetlen kisérő tünetétől akar megszabadulni és ilyenkor csak azt akarja elpusztítani. Milyen világosan bizonyítja az egészséges és beteg ember eszközválasztásának eltérését a következő példa. Demosthenes, aki súlyos beszédhibában szenvedett, akarással a legnagyobb szónokká tudott lenni. Nemrégen egy dadogó gyermek efölötti elkeseredésében a szájába lőtt és meghalt. Az öngyilkosok ugy érzik, hogy őket senki nem szereti s hogy ezért nem érdemes élniök. ök magukat akarják büntetni, de ott kisért bennük a vágy, hogy az elmaradt szeretetért szinte az egész világon bosszút álljanak. Mintha azt mondanák: majd megtudjátok, hogy ki voltam, ha már nem leszek. így nagyon sok esetben hiúsági tényezők is szerepelnek az öngyilkosságokban. Különösen betegesen hin és érvényesülni vágyó embereknél, akik valamilyen beteges alacso .vabb rendüséget éreznek, van meg a vágyakozás, hogy egyszer valahogyan kitűnjenek a többiek közül. Ezt azonban a realitás keretei között nem ludják megvalósítani s mint Herosztatosz, aki, hogy híressé 1 legyen, felgyújtotta az ephesusi Diana templomát, ők öngyilkosok lesznek, hogy az emberek beszéljenek róluk. Az öngyilkosság a mai élet legmegdöbbentőbb jelensége. A szociológusoknak és orvosoknak, akik elsősorban vannak hivatva arra, hogy az emberi szenvedést orvosolják, egyetlen összetartó táborba kell tömörülniök, hogy segítsenek az élet meghasonlott hajótöröttéinek, ak k valamilyen aktuálsi esemény kapcsán azonnal készek eldobni az életet Addig, amig az emberi lélek gyökeres megreformálása és felszabadítása lehetővé lesz, legalább annyit kell tenni, hogy a megérteni akarás, a segítség és a szeretet enyhítő balzsamát kell e szerencsétleneknek odanyújtani. Hiszen minden ember és igy ők is az élet s a szeretet után vágyakozik s azoknak, akik a lelki bajok sötétségében tévelyegve nem tudnak hozzájuk jutni, az orvosok és szociológusok összefogásából fakadó világossággal kell az oda vezető ntat s a megvalósítható emberi ideálokat megmutatni. Dr. Rapaport Srtrrm. Az uíolsó csók szerelmi lörléne! Virginia Valii péntektől a Korzóban Megalakult a deszkl gyermekszanatóriumot fenntartó társadalmi egyesület A „Szent Imre Gyermekszanatórlum Egyesület" fogja kezelni a 80 ágyas deszkl szanatóriumot (A Déimagyarország munkatársától.) Kedden délután alakult meg a szegedi városháza közgyűlési termében a Szent Imre Gyermekszanatórium Egyesület, amelynek célja a tuberkulózis elleni küzdelera frontjának kiépítése, a gyermekszanatóriummá átalakított deszki kastély kezelése és fenntartása lesz. Az alakuló közgyűlésen megjelent többek között dr. Glatlfelder Gyula csanádi püspök, Tarnag Ivor makói alispán, dr. Dózsa István dorozsmai főszolgabíró, dr. Mcskó Zoltán, a szegedi orvossző vétség elnöke, ezeken kivül a szociális hivatást betöltő intézmények és társadalmi egyesületek képviselői és a szegedi társadalom számos tagja. Az alakuló közgyűlést a távollevő polgármester helyett dr. Tóth Béla főjegyző nyitotta meg és a megjelentek üdvözlése után feikérte dr. Kovács ödön egyetemi magántanárt előadásának megtartására. Dr. Kovács Ödön azzal kezdte előadását, hogy Mag.'1 Írország nyolcmillió lakosa közül a hivatalos kimutatások szerint évente körülbelül huszonötezer ember pusziul el tüdCvésiben. A betegség nagymérvű pusztiiásanak nagyrészben oka a közönség közömbössége. Téves az a felfogás, hogy a tuberkulózist csak azok a serdülő korban lévő gyermekek kaphatják meg, akik családi örekőégkéfien hajlamosak rá, mert a tuberkulózis fertőző belegséq, de csak a beteg utján fertőzhet. Ez a körülmény mutatja meg a védekezés módját is. A beteget «< kell különíteni az egészségestől. Történnek másirányu kísérletek is, ezek azonban még általánosan elfogadható eredményeket nem produkáltak. — Az iskolaszanatóriumok rendszerével érik el a legnagyobb eredményeket — folytatta. Az iskolaszanatóriumok a külföldön szépiámmal működnek, Magyarországon csak három van. A tüdővésszel fertőzött családok ugyancsak megfertőzött gyermekeit itt különítik el és kezelik. Jó táplálással, levegővel annyira megerősítik szervezetét, hogy azután könnyebben megbirkózhat a betegséggel. A szanatóriumokban elvégzik a tanítás munkáját isJ nem összezsúfolt, zárt levegőjű tantermekben, ha»' nem a szabad ég alatt Ilyen szanatóriummá ala-j kittatta át a népjóléti miniszter a Gerliczy-család megvásárolt deszki kastélyát, közben azonban dukálták az állami költségvetést ugy, hogy a jra»| natóriumnak a fentartására már nem jutott feJ dezet. Jakab Gyula deszki plébános társadalmi mozgaimat indított, hogy " szanatórium fenntartását a társadalom vállalja magára. Ennek a mozgalomnak a célja a Szent Imre Gyermekszana« tórium Egyesület megalakítása is. A deszki szanatóriumban nyolcvan férőhely lesz, ötvenet et>< bői az állami betegeknek tartanak fenn, akik után a népjóléti miniszter megfelelő ápolási költséget fizet, ugy, hogy ez a pénz biztositjp a fenntartás lehetőségét De szükség van a társadalom támogatására is. Dr. Kovács ödön azzal fejezte be előadását, hogy a mai viszonyok közölt kétszeres kölelegség minden magyar lélek megmentése. A nagy tapssal fogadott előadás után dr. PetköSzandiwr Aladár népjóléti államtitkár szólalt feL Kijelentelte, hogv "Vass népjóléti miniszter minden olyan mozgalmat örömmel támogat, amely a gyér» mekvédelem célját szolgálja és reméli, hogy elv» ben a most alakuló egyesületben is fegyvertársat ! kap. Bízik abban, hogy a deszki szanatóriumból erős bástyája lesz a tüdővész elírni védekezés frontjának. — Aki egészséges — mondotta ezután — és akine's kenyere van. ar. eljut az élet napos old»Belvárosi Most Májns 21, 22 én, szerdán és csütörtökön ZOROésHURU Vőlegények Inkognitóban. Azonkívül: A hnl61exprr»S Bln-Tln-Tln főszereplésével. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor K.orxó Most Májas 21, 22-én, szerdán és csütörtökön Annj- Ondra és Slgfrld Arnó főszereplésével: Fűszeres Katica. Har'y Vtcl bravnrfllmje: jt legyfoSe/eflen Harry. Előadások kezdete 6, 7, 9, vaalr- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor 1 Tartósan ondoláltassa haját, | HEIM hölgyfodrász. Takaréktár ucca «.