Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-20 / 112. szám

mafus 20. DÉLMACViiíOPS/A'" 3 ZORO és HURU Vőlegények inkognilóban IANNY ONDRA primadonna, mint a legbájosabb film­RIN-TIN-TIN főszereplésével a HühlavniflCC szerdán és osütÖptflkBű naldlCXPíBSS a Belvárosi Moziban. Harry Piel Sürgős rendszerváltozást követeltek az ellenzék vezérei Rassay vasárnapi beszámolóján Impozáns keretek között tartották meg a liberális párt nagygyűlését — Rassay nagyszabású beszédben foglalkozott az ország morális válságával Sándor Pál, Nagy Emil, Baracs Marcet, Hegymegi-Kiss Pál es gróf Sigray Antal súlyos kritikái a kormányzati rend­szerről Fűszeres Katica br&varfllmje, a Legyőzhetetlen Harry szerda, eefltőrtökfln a KorzO Moziban. (A Délmagyarország munkatársától.) Impozáns körtek között nyilatkozott meg Szeged polgárságá­nak egyre erősbödő ellenzéki hangulata a "szabad­elvű párt vasárnapi nagygyűlésén, amelynek kere­tében Rassay Károly, a város ellenzéki képviselője tartotta meg nagyszabású beszámolóját a Belvá­rosi Mozi zsúfolásig megtelt helyiségében, ahol rajta kivűl az ellenzéki politika ismert vezérei is nagyjelentőségű politikai" beszédet tartottak. Rassay Károly képviselőtársai és a szegedi párt­vezetőség kíséretében tiz órakor vonult fel a pó­diumra a közönség szűnni nem akaró éljenzése közben. A gyűlést néhány szóval Wimmer Fülöp nyitotta meg és felkérte Rassayt beszámolójának megtartására. — Három éweí ezelőtt, ugyanebben á teremben — kezdette Rassay, de tovább nem folytathatta, BWt a terem sötétebb részeiben megbujt néhány fölbérelt fiatalember • rajongani kezdett — Azóta se láttuk, — kiáltották néhányan. — Analfabétákkal nem tadok vitatkozniI — ki­áltotta harsány hangon Rassay. (Taps, éljenzés.) Rassay folytatni akarta beszédét mire néhányan ismét zajongani kezdtek. A közönség egyre ingerül­tebben tiltakozott a rendzavarás ellen, sokan fel­ugráltak helyeikről és ugy kiáltoztak a zajongók felé: ~ — Fölbérelt spiclik, ki kell dobni őket! SzéggeL jék magukat. Kidobni, kidobnit Amikor a zajongás ismét felujult a közönség felháborodva emelkedett föl helyéről, körülvette a szétszórtan ülő zajongókat és egymásután do­bálta ki őket a teremből. Hz perc alatt helyreállt a rend, anélkül, hogy \ a rendőrség bevatkozott volna. Maga á közönség tisztította meg a termet a rendzavaró szervezet ágenseitől. Rassay ezután elmondta nagyszabású beszámolóját Három évvel ezelőtt kifejtette azokat az ellentéte­ket, amelyek elválasztják őt a kormányzat külső és belső politikájától. Az események azóta nem­csak őt igazolták, hanem Szeged polgárságát is, amely szembe fordult a kormányzat csábitó Ígé­reteivel — Most felelek annak a pár nyugtalan ember­nek — folytatta ezután —, akik azt kérdezték tőlem, hogy mit csináltam három év óta. Az én politikai ténykedésem nem a minisz­terek, a bankok előszobájában, a kedvez­ményekért, a privilégiumokért való kijá­rásban merült ki, hanfm ott folyt le a kö­zönség legszélesebb nyilvánossága előtt, a parlamentben, a ggüléseken és a sajtóban. Engem nem tekinthet senki politikai ügynöknek, mert azt a politikai erőt amit képviselek, nem fecsérelhetem el egyeseken esett jogsérlmek orvos­lására. Éppen ezek az okok azok, amelyek engem Bethlen István kormányzati rendszerétől elválasz­tanak. ­A protekcionizmus, a korrupció soka akkora méretet nem öltött, mint manapság. Ex a rendszer forradalmasítja a lelkeket Ma­gyarország ma bekerített vár, nagyobb bűnt nem tudok elképzelni, mint azt ha itt egyesek a hata­lommal való barátkozás utján előnyöket szerez­nek maguknak a többiek rovására. Magyarország régebben törvényekkel védekezett ez ellen a köz­szellem ellen, amely a legnagyobb rombolást végzi, mert a polgári munka értékét szállitja le. A minisz­terelnök legutóbb kijelentette, hqgy soha semmi­féle bankkal nem állt érdekeltségi összeköttetésben. Ezzel a kijelentéssel irtózatos vádat emelt saját pártja ellen. A mai parlament egyrésze nem egyéb, mint egy cupringer-ház állások megszerzé­sére. (Taps.) Sándor Pál kemény harcot folyta­tott a szén és a cement árának leszállításáért Erre a kormánypárt egyik reprezentáns tagját beoaiasztották az érdekelt gyár igazgatóságába. (Zaj, közbeszólások: Gyalázat! Pfuj!) — Az összeférhetetlenség kérdésében nem tehet yalaki vádlott is, biró is, egy személyben. Ezt a kérdést a parlament nem döntheti el, a parlament amely elszakadt teljesen az élettől. A kormány­nak kellene kiirtani az összeférhetetlenséget. Ma, amikor százan és ezren járnak diplomával a zse­bükben és kép «enek szá 'pengő * állást megszerezni, egyesek állást állásra halmoznak és százezerpen­gős jövedelmeket biztosítanak maguknak. A nyug­dijasok nagyrésze nyomorog, hiába küzd azért, egyenlősítsék a nyugdijak összegét más nyugdi­jasok viszont olyan állásokban helyezkednek el, amelyek nyugdíjuk sokszorosát biztosítják szá­mukra. Ez a rendszer teljesen kiöli ebből a nem­zetből az összetartozás érzését, ma minden­ki háborút visel mindenki ellen. Foglalkozott ezután Rassay a közszállitások. kér­désével és megállapította, hogy *zen a téren ma valóságos farsangi komédia folyik. Kiírják a versenytárgyalásokat de előre tud­ják, hogy a kőzszállitást ki kapja meg. Máról­holnapra aj részvénytársaságok alakulnak, amely­be legtöbbször bevonul a kormánypárt egy-egy befolyásos tagja és ezek a részvénytársaságok az­után elnyerik a közszállitásokat Ez nemcsak az érdekeltek egyéni sérelmét jelenti, hanem magát az államot is súlyosan megkárosítja. A kormány­párton azt mondják, hogy háború ytán vagyunk, ezek a visszáságok elkerülhetetlenek. Ez igaz, azon­ban egy nemzetnek, amely értékeli önmagát vala­mire, annak meg kell Sorolnia az ilyen vissza­éléseket (Taps.) Kormányhoz közeiálló bankok buknak meg, közpénzek vesznek el, alapítványok semmisülnek meg, de a megtorlásnak még csak nyoma sincs. A közüzemek kérdéséről szólva kijelentette Ris­say, hogy a közüzemeket nem a szükségesség hivja életre, hanem egyesek érdeke. A kormány­párton azzal védekeznek, hogy á közüzemekre az árak nivellálása céljából van szükség. Ezzel szem­ben megállapítható, hogy egyes közüzemek árai magasabbak a ma­gánvállalkozás árainál. Az állam a polgárok adójából létesített és fenn­tartott közüzemekkel csinál konkurrenciát a pol­gárok ellen. A polgárságnak állaadó vegzaturákkal kell küzködnie, pedig a mai viszonyok kőzött könnyebbé kell tenni a polgárság életét redukálni kellene a hatósági gyámkodás mértékét is, éppen a soha nem sejiett gazdasági válság idején. Ezt az öngyilkosságok, a csődök, a fizetésképtelenségek, a kényszeregyességek, a birói tárgyalótermek bizo­nyítják, de bizonyítja az állami adóbevételek el­maradása is. — A közgazdasági éTet pozicióínak betöltésénél nem a szakértelem a döntő, hanem a politikai barátság. A kormány az ellenzékre azt mondja, hogy kritikája utólagos bölcsesség. Az ellenzék utólagos bölcsessége soha, senkinek meg nem ártott, de a kormány előzetes bölcsességének a hiánya könnyen •katasztrófára vezethet. (Taps.) Beszélt ezután Rassay a mindenható, de tehe­tetlen bürokráciáról és megállapította, hogy a ma­gyar bürokrácia nem készült föl a háború utáni problémák megoldására. A szanálás idején a kor­mány hatalmas feleslegekkel dolgozott es enneR a következménye, hogy a polgárság ma már nem a jövedelméből, hanem az évek nehéz munkáid, ból összegyűjtött vagyonából fizeti adóját. Ma­gyarország pénzügyi helyzetét odavitték, hogy már csak a legradikálisabb beavatkozás segíthet rajta. A kormány nemcsak a túladóztatással kö­vet el bünt hanem az olyan kiadásokkal is, amely­ből a magyar közgazdasági élet prosperitásának semmi haszna sem lehet Ilyen a belügyi vigadó, Lillafüred, a minisztériumok építkezései, a kor. mánypárt érdemeinek gipszben, olajban, freskó­ban, márványban, vasban való megörökítése, a főúri kastélyok, külföldi borházak, paloták vá. sárlása. Ezek a bűnös kiadások, de vannak azért jócélu kiadások is, ezek azok, amelyeket kulturára költ a kormány. Itt azonban az a hiba, hogy áz a kultura, amely a mai viszonyok homokjára épül, az ország kulturáját sem viheti előre. — A hágai és a párisi egyezmányt az ötszázmillió pengős kölcsön kilátásának selyempapirjában hozta haza a kor­mány. Most ez a selyempapir lehámlott az egyez­ményekről. Arról senki sém beszélt hogy mire kell a kölcsön, hogy a kormány mire kivánja elkölteni az ötszázmillió pengőt Pedig a kül­földi pénzpiac elsősorban erre volt kíváncsi. — A kultuszminiszter, akinek nagy tudását kul­turáját őszintén értékelem, legutóbb Svédország­ban járt és beszélt a svéd királlyal is. A svéd király arra kérte meg a magyar kultuszminisz­tert, hogy az egyik külföldi Collégium Hungari­cumban helyezzen ef egy fiatal, tehetséges svéd szobrászt Milyen kegyetlen irónia van ebben a kérelemben, amelyet a semlegessége követlcezté. ben meggazdagodott ország uralkodója intézett a háború következtében lerongpolódott orszáa kul­tuszminiszteréhez ... (Taps.) — A hadikölcsönvalorlzáció ügyében Sándor Pállal (éljenzés) közös indítványt terjesztettünk a Ház elé. A nemzeti becsület, tisz­tesség és józanság nevében követeltük a valori­zációt, el kell hárítani az államról azt az ódiumot, hogy saját hitelezőivel szemben kevésbé meg­értő, mint a külföldi államokéval szemben. (Taps.) Az ellenzéknek nincs kormányhatalom a kezében, csak a kormányt kivánja meggyőzni és a polgár­ságnak a jövőben vetett hitét kivánja ébrentartani. Hálásan emlékezett meg ezután Nagy Emilről, aki a kérdést előre vitte azáltal, hogy az optánskérdést összekapcsolta a hadikölcsönvalorizáció kérdésé, vei és ezzel erkölcsi nyomás alá helyezte a kor­mányt, amely ezt » kérdést többé nem veheti le a politika napirendjéről. Rassay ezután igy folytatta: — Az ország sorsát nem a nemzet Intézi, hanem kis csoportok, pedig az ország jövője érdekében vissza kell adni a nemzet önrendelkezési jogát ennek pedig egyetlen biztositéka az általános tit­kos választójog. (Hosszantartó éljenzés.) Az ál­talános választójog alapján megalkotandó parla­ment hivatása lesz megszüntetni Magyarországon a morális válságot, a mételyező összeférhetetlenséget a közszállitások terén uralkodó becstelenségeket Ki kell irtani a magyar közéletből, a protekciós rendszert mert csak ilyen módón szűnhetnek' meg a panamák. Ha ma egy újságíró közérdekből kritizáló cikket ir, az két hónapon belül bíróság elé kerül, ugyan­akkor vannak panamaüggek, amelgek nem jut­hatnak birói ítélethez. "Becsületes vám- és tarifa­politikára van szükség, el kell törölni a forgalmi és fényűzési adót vagy legalább is be kell vezetni a fázisrendszert Hogy ezeket a jövedelmeket nél­külözhesse az állam, végre'rá kell térni a kdmoly takarékoskodásra, ennek pedig az a módja, ha a hiábavaló költekezéseket megszüntetik. Az ország apparátusának mai mértéke nem tartható fenn, tűrhetetlen az, hogy az ország miniszterelnökének Í70.000 pengős rendelkezési alapja legyen. Ta­gadhatatlan, hogy válság van, de azért nincs el­Orák,ékszerek 6 havi részletre Alpakka evőszerek 12 „ „ ™ TÁ4L órásn&l, KÍSlcsey ncca 7, Nagy javítóműhely I Tflrt min arany, Q7<iet. régi p^r? h-valn. ARC

Next

/
Thumbnails
Contents