Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-20 / 112. szám

BZEOED. szerkesztőség: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: J3-33.^Kiadóhivatal, killcsílnklinyvfar é» Jegyiroda Aradi ucca 8. Teleion: 306. - Nyomda • tBw Llpól ucca 19. Telefon t 16—34. TAvlrnll éslevélclm: Délmagyarország Szeged. Az elzálogosított Szeged A legkomolyabb aggodalom hangján kell megemlékeznünk azokról a jelenségekről, me­lyek a város gazdálkodásában megnyilvánul­nak. A milliós függőkölcsön felvétele újra rá­irányította a figyelmeket azokra a tényekre, me­lyeket figyelmen kivül hagyni soha egy pilla­natra sem lett volna szabad. A város'háztartá­sában olyan jelenségeket lehet észlelni, melyek az egész gazdálkodás átrevideálását teszik ha­laszthatatlanul szükségessé. Ha valamelyik vi­déki pénzintézet ugy kezelné a vagyonát, mint ahogy azt a város teszi, a Pénzintézeti Köz­pont revizora már régen ott ülne á szabad gyeplővel gazdálkodó igazgatóság nyakán. A város hetvenezer hold földjének s bérhá­zainak jövedelme ma már nem elegendő a ka­matterhek viselésére. A város tulajdonában lévő felülépitmények értéke meghaladja a har­mincötmillió pengőt a zárszámadás adatai sze­rint. Nem akarjuk természetesen ezt az össze­get elfogadni kiindulási pontul, mert nem akar­juk számakrobata-mutatványokkal szórakoztatni ai olvasót. Ámde alapul vehetjük a város leg­értékesebb tíz bérházát s annak a zárszámadá­sok szerinti mintegy őtödfélmillió pengő érté­két, amikor megállapítjuk, hogy hetvenezer hold földnek s tíz, mintegy ötödfélmillió pengő értékű túlnyomórészt adómentes bérháznak jö­vedelme nem elegendő ahhoz, hogy a város adósságának kamatterhét viselje. A város in­gatlanainak egész jövedelmét már a bankok­nak fizetik be s ez mind nem elég a bankter­hek fedezetére. Az ingatlanok és, üzemek jö­vedelmei együtt sem fedezik a kölcsön kamat­terheit. 'A város földjeinek, a város bérházai' nak, a város üzemeinek minden jövedelme ma már a bankoké, s ez mind nem elég, — még az adóbevételek egy részét is kamatok fizeté­sére kell fordítani. Ennek megállapítása különös fényt vet arra a polgármesteri kijelentésre, hogy az uccák kövezésére kell a városi fo­gyasztási adó. A fogyasztási adóból évi negy­venezer pengő nem jövedelmet, de bevételt remélnek, ezzel szemben több százezer pengőre rug az az összeg, amit a város ingatlanainak, a földeknek és bérházaknak s a város üzemel­nek jövedelme a bankkamatok terheiből nem fedez. Azért kellett tehát adót kivetni a ma­karónira, a piskótára és a gyermektáplisztre, hogy annak jövedelméből fedezni tudják leg­alább egy töredékét a kamatterheknek, ami­nek viselésére a város földjeinek, a város bér­házainak s a város üzemeinek iövedelme nem elég. Az elzálogosított szepesi városok független és szabad várórok voltak a mai Szegedhez ké­pest. Ma már az egész város el van zálogosítva a bankoknál. Minden földünk jövedelme a ban­koké, minden bérházunk jövedelme a bankoké, minden üzem jövedelme (bár a szinház jöve­delme is a banké lenne,) a bankoké. S ez még kevés is: a város adóbevételeinek egy tetemes részét át kell adnunk a bankoknak. Tizenhatezer haszonbérlő a bankoknak fizeti a haszonbérét, a városi bérházak bérlői a ban­koknak fizetik lakbérüket, a bankoké a szemét­fuvarozás haszna, a városi zálogház jövedelme, ha megjürdiink a gőzfürdőben, ha felülünk az Kedd, 1930 május 20 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 112. szám wmmmmmmmmaMrnmmammmmmmmmm autóbuszra, minden megváltott jeggyel a ban­koknak fizetjük csak a kamatot. Elzálogosított párnák, jegygyűrűk és varrógépek a városi zálogház számadásain keresztül a bankok ka­matterheinek viseléséhez járulnak hozzá. Az irgalom szegedi hegyén Is csak a bankok Vet­nek és a bankok aratnak. Nem lenne sokkal egyszerűbb, racionálisabb és kevesebb költséggel járó ,ha az adós és a hitelező viszonylatából kirekesztenénk azt a példátlanul költséges ,drága és nehézkes közve­títést, amit a városi adminisztráció jelent? Miért fizetnek a haszonbérlők a városi pénztár­ba, amikor a városi pénztár a haszonbéreket úgyis befizeti a bankokba? Nem lenne sokkal gazdaságosabb, egyszerűbb és racionálisabb, ha a haszonbérlők mlngyárt a bankokba vinnék ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2O vidéken és Budapesten 3-fiO, KUlIOldOn 6-40 pengő. — Fgyes szám Ara hétkOe­nap le. vasár- és Ünnepnap 24 illl. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik éllrt kivételével naponta reggel a haszonbért? Miért nem adjuk át a gőzfür­dőt, a szeméttelepet, az autóbuszvállalatot és — te jó Isten — a színházat, a színházat, a színházat a bankoknak? Kezelje a városi bér­házakat is a bank, csak megdrágítja a keze­lést s nehézkessé teszi az eljárást a feleslege­sen közbeiktatott közigazgatás. Hiszen minde­nünk a bankoké már, a földünk jövedelme, a házaink bevételei, az üzemek hozadékai. Ne­künk már nem terem a szegedi föld és nem jövedelmeznek a város házal, csak a bankok­nak. El vagyunk zálogosítva mindannyian, zá­logtárgy lett ez a város bankok markában. Elzálogosított város és a házikezeléses szinház évi kétszázezer pengős deficitje, ez a városi gazdálkodás mai képe, — fekete kép, fekete keretben. Gyújtogatás okozta Takács! község borzalmas tüzkatasztrófáját Több mini kélszáz ház hamvad! el — Pápáról aulákon küldtek élelmiszereket a lakosságnak Pápa, május 19. A Takácsi községben pusz­tított tűzvész az utóbbi évek legborzalmasabb tüzkatasztrófája. 100-nál több lakóház, ren­geteg háziállat és számtalan gazdasági épület lett a lángok martaléka. A tüzet kétségtelenül gyújtogatás okozta. A tűz kitörésének helyén ugyanis az utóbbi napokban többször gyulladt ki egy ház, de sikerült mindannyiszor eloltani, mig ma el­hamvasztotta az egész községet. A nyomor enyhítésére Pápáról élelmiszerekkel megrakott autók indultak". Pápáról jelentik: Takácsiban közel 200 épü­let pusztult el. A legtöbb teljesen megsem­misült, a lakók csak a puszta életüket men­tették meg. Csészér Károly kovácsmester, aki a lovát akarta kihozni az istállóból, a lán­gokban szénné égett. Stettner Györgynére a fal szakadt reá és agyonütötte. A katolikus templom leégett, harangjai a tűzben elolvad­tak. Holnapra várják a községbe a főispánt, az alispánt és a vizsgálóbírót. A „Gráf Zeppelin Sevillába érkezett Kedden startol tovább Délamerika felé '(Budapesti, tudósítónk telefonjelentése.') Sevillából jelentik: A Gráf Zeppelin hétfőn este félnyolckor délamerikai utján Sevilla fölé érkezett A város lakossága nagy lelkesedéssel ünnepelte a léghajót, amely több kört irt le a kiállítási palota fölött, azután pedig a re­pülőtéren simán kikötött. A Gráf Zeppelin kedden reggel startol az Atlanti Óceán átre­pülésére. Azután Délamerika következik, a terv az, hogy csak visszafelé köt kí Newyork­ban. Két horvát miniszterrel felfrissítették a szerb diktatúra kormányát (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: A Zsifkovics-kormány régóta várt rekonstrukciója hétfőn bekövet­kezett A király Preku Miklós volt képviselőt és Sibenics Brankó volt minisztert nevezte ki közegészségügyi, illetve földmivelésügyi mi­niszterekké. A két miniszter nagy szerepet ját­szott a diktatúra után feloszlatott horvát pa­rasztpártban, amelynek mindketten alelnökei voltak. A rezsimváltozás után mindkét poli­tikus visszavonult a magánéletbe és így ki­nevezésük politikai körökben igen nagy szen­zációt keltett. Kormánykörök azt állítják, hogy a Zsifkovics-kormány pozíciója a Radics-párti politikusok bevonásával lényegesen megerő­södött. ' ' " " 9f Rendi autonómiát akar az osztrák Heimwehr Xüiötins fogadalom Kcrneubürgban (Budapesti tudósítónk telefonjelentése Bécsből jelentik: A Heimwehr vasárnap nagy­gyűlést tartott Korneuburgban, amelyen a Heimwehr-szervezietek országos vezére, Steudle doktor ünnepélyes fogadalmai tétetett a meg­jelentekkel. A furcsa fogadalom lényegében a következő: A Heimwehr alapjában akarja .megreformálni az osztrák államrendszert; cél-

Next

/
Thumbnails
Contents