Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-18 / 111. szám

1930 május IS. S> mmmmm^mmmmmm DÉT^f ir.YAFOHS7.4f; 9 Csöppike levele & Polgármester bácsihoz Drága, jő Polgármester Bácsi! »Tant de bruit pour une omelette«, akarom montani egy kis piskótáért! Az egész szóra sem érdemes és mi, csecsemők, igazán csak hálásak lehetőnk a Kedves Polgármester Bácsinak, mert a szóban forgó táplálékok már úgyis a könyökünkön nőttek ki. Hn valami kis tndiszpoziciónk volt, jött a jó doktor bácsi, vagy az aranyos doktor néni — én nem sirok ám — és a legelső ez: »Adjunk a babának egy kis narancslevet, abban sok a vitamin! Aztán 1—2 piskótát is bele lehet mártogatni és minden rendbea lesz!« Persze anyukának se kell több: »Egyél, igyál, drágám, jaj, ez nagyon finom, annyi vitamin van benne, hogy no!« Ha apuka hazajön, első kérdése: »Na szedett-e ő kelme már elég vitamint máma? Mit? Nem?... Irgum-bLrgum, bele kell diktálni azt a vitamint!« Hat ugyan kérem, hallottak valamit csak 20 év előtt is erről a szóról? Akkori csecsemő-kartársaim mégis felnőttek és egész szépen megtermett emberek lettek! Az az egy bizonyos, hogy ez a vitaminos szekatúra a drága Polgármester Bácsi intézkedésére — hál Istennek — teljesen meg" fog szűnni. Igaz. hogy most meg ilyesféléket fogunk hallani: »Jaj, drágám, nincs csokoládé... illetve... azaz.. az nem jó, nz nagyon — fogyasztási adós!« Vagy: »Persze a régi, jó időkben tömtük volna bele a kekszet, meg a piskótát, akkor nem kellett, de most. hogy luxuscikkekké léptek elő, most tönkre enne minket!« Ad vocem: luxusadó! Mikor két testvérkémet megjelenésemmel megörvendeztettem,' apukámat az ismerősök üdvözölték és hozzáfűzték: »Ez aztán — luxus!« Amely megjegyzés kétségkívül rám vonatkozott és én igen büszke voltam, hogy fényűzési cikknek minősítettek. És meg kell hagynom, hogy kedves szüleim, ha magukkal nem is, de vel«m viszonyaikhoz mérten határozottan fényt üztt-k. Viszont, ha mi. csecsemők, fényűzési tárgy vagyunk, akkor drága, jó Polgármester Bácsi, az ön koncepciója csip-csup piskótákat, cukrozott kekszeket, jó illatú csokoládét, finom narancsot, hüírrtő limonádénak való citromot, a hascsikarást enyhítő teácskát megadóztatni teljesen elhibázott fe az erőket a nagy cél elérésére nemhogy összpontosítaná, hanem ellenkezőleg, egyenesen szétforgácsolná őket! Csak nem fog filléres pijkótákkaJl, darabszámra eladott narancsokkal és dekára kimért kávéval és kakaóval bíbelődni! T. L már életüpk ezen első fázisában hallottunk valamit a fázisrendszerről harangozni. E szerint r*8m kell a forgalomba hozott tárgy után minden alkalommal 1—2 százaiéikot beszedni, hanem a megadóztatandó cikk rögtön, a gyártás, vagy termelés helyén kap a nyakába 10—15 százalék adót, amit standé pede le kell szurkolni! Nincs aztán tovább szükség se forgalmiadó-ellenőrre, se luxusbárcára; nincs többé vexatura, adóeltitkolás, adócsalás, de van — adó! Már most, ha mi csecsemők a fényűzés jellemző ismérveit magunkon hordjuk és igv luxuscikkek vagyunk, 3kkor csak tessék egyszerűen és radikálisan a megfelelő fényűzési adót egy ősszegben (200 pengőtől felfelé) ránk, illetve kedves szüléinkre sózni, mely összeget legpraktikusabban a doktor bácsi, vagy a tudós nénike mindjárt az aranyos tónál beszedhetik. — Ha azonban a fénytüző szülők ezt az adót lerótták, akkor aztán akadálytalanul és további adómentesen annyi vitamint tömhessenek belénk, amennyi csak nekik jól esik! Látja kedves Polgármester Bácsi, ne» akarok kérkedni, de ez egy koncepciós, egy pénzügyi megoldás, a büdzsé művészi helyreállítása, szóItt a Tisza partján él egy halk szavú festőpoéta, szinek és vonalak sokskaláju, kiforott művésze, aki kint, a szabad természet rejtélyes csendjében elleste Pán furulyájának hangjait és mert a termeszet a szinek és vonalak boszorkányos praktikáival áldotta meg, a vásznon festékkel dalolta el őket. Ez a poéta Nyilassy Sándor, aki még sohn Nyílassy Sándor. * v " sem tudta elhatározni magát, hogy önálló tárlaton mutassa meg .művészetét. Most végre reprezentatív kiállítást nyitott a Kass halljában. így alkalmat nyújtott a szegedieknek, hogy két kézzel szórt, gazdagon osztott kincseiben gyönyörködhessenek. Nyílassy; Sándor, habár tipikusan alföldi val pgv zseniális ötlet, mellyel nemcsak a rivális városokat, az az egész földtekét lepipálnék! Ismerve drága Polgármester Bácsi bölcs be* látását és azon tulajdonságát, hogy alapos érvek elől sohasem zárkózik el, kérjük, tegye magáévá ezt az eszmét, amely egyedül hivatott a sokat zaklatott szülőknek a kreálandó »f-^csemő-adó« leszurkolása után megnyugvást, a város pénzügyeinek pedig szilárd, megingathatatlan alapot adni! » Kezeit csókolja: Csöppike. i » Diktátum után Ieirta: Szintey Orő. festő, mert lelkűletileg minden hatás dacára sohasem tudott elszakadni tőle, valami egész különleges karakterrel vonja be képeit. A méla álmodozás, az alföldi nép szinte majesztetikus nyugalma rányomta bélyegét az ő festőiségére is. A kifejezésében mégis -csupa sziporkázó elmésséget látunk. Ha francia festő lenne, nem festhetne könnyedebb, szelleme-" sebb stílussal, parasztzsánerei nem lehelnének elevenebb, frissebb noyellafígurák. Hangulatában epikureus! bölcsesség van és lükt.eiően beszédes, maupassanti életerő a témák jellemzésében, amelyeket a festő színesen rezonáld szemével, a nyugati intellektus egyéni stilizáló képességével és a festői kultura egyszerű közvetlenségével old meg. Nyilassy képei nem hoznak megoldatlan problémákat a néző elé. Nem a verejtéked munka, szociális tendenciák, de nem is a mozdulatlan tájkép festője. Az ünnepek tiszta, megbékélt kedélye áramlik képeiből, amelyekben ugy lüktet az élet, mintha képkereteiben a szabad természet tőrt volna magának ablakot. Nyilassy festői- és életmüvészetének egyik érdekes lényege, hogy parasztjait is frissen mosott, színes ünneplőben szereti. Oly jól esik hosszan elüldögélni ezek mellett a képek mellett A titka ennek a művészetnek' a véges határa festészet három dimenziója mellett a talentum >negyedik dimenziő«-jában van, amely a vászon síkjáról a lélekbe terjeszti hatását Sok uj képe van NyíIassynaR. Mind mesteri alkotások. Mise után, Tavaszi munka, Lányok a Tisza partján, Kíváncsiak, Sárkányeresztés, Juhász birkákkal, Estefelé, Pihend kapások, Vetésnézők, élményei lesznek a szem' (A berlini Colleaíum Hu.ngaricum tulajdona.) (Ten^'-^íru Iú^íc( qyóguszecésx t/daidian^f HURHONIA máfut TEIKO KIWA vllághlrU fapán énekmlivé^znő pénlek Tisza, s mm ária- és dalest. Kísér: Dr. Herz Ottó Jegyérusttás; Délroagyarország Jegyiroda Z 6 pengő Vasárnap megnyílik Nyilassy Sándor kollektív képklálliíása t t