Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-17 / 110. szám

1930 május 17 HÍ J M »' f Uanmy Károly szombaton délután Szegedrm érkezik Rassay» Slgray, Sándor Pál, Nagy Emil, Baracs Marcell, Kun Béla és Hegymegl-Kiss Pál beszélnek a vasárnapi nagyszabású beszámolögydlésen fá Délmagyarország munkatársától.) Szom­baton délután hat órára érkezik Szegedre — részben autón, részben a délutáni budapesti gyorsvonattal — Rassay Károly és kíséretében a szabadelvű országgyűlési ellenzék több is­mert nevű vezető férfia, hogy az országos po­litika kérdéseiben Szeged választóközönségét tájékoztassák- Szeged ellenzéki polgársága oagy érdeklődéssel várja az ellenzéki politi­kusok szegedi nyilatkozatait, elsősorban Ras­tay Károly, képviselői beszámolóját, amely vasárnap az országos figyelem központjává teszi Szegedet Mindenki élénk emlékezetében van még az S nagyszabású beszéd, amelyet a hágai és pá­risi egyezmény ügyében mondott el Rassay Károly legutóbb a képviselőházban és joggal kíváncsi mindenki arra, hogy a gazdasági depresszió mai súlyos napjaiban mit fognak Szegeden mondani azok az ellenzéki férfiak, akiknek a neve és politikai múltja komoly zá­loga a szegedi nyilatkozatok jelentőségének. Sigray Antal gróf, Sándor Pál, Nagy Emil, dr. Baracs Marcell, Kun Béla és Hegymegi­Kiss Pál országgyűlési képviselők jönnek Ras­sayval Szegedre, akik megérkezésük után a liberális ellenzék szegedi vezetőivel fognak tanácskozni, majd este 8 órakor megjelennek a tiszteletükre rendezett ünnepi vacsorán, amely az ipartestület nagytermében lesz több­száz szegedi polgár részvételével. Az ünnepi vacsorán Rassay Károlyt Ottovay Károly, a nemzeti szabadelvű párt egyik szegedi el­nöke, a vendégképviselőket dr. Pap Róbert, törvényhatósági bizottsági ellenzék társelnö­ke fogja üdvözölni, amire Rassay Károly és a vendégek válaszolnak. Vasárnap délelőtt 10 órakor a Belvárosi Moziban tartja meg Rassay Károly nagysza­bású képviselői beszámoló beszédét, amely­ben az aktuális politika valamennyi kérdését érinteni fogja és őt kővetően beszélni fog­nak a vendégképviselők is, ugy, hogy a va­sárnapi beszámoló a magyar politikai ellen­zék jelentős megnyilatkozása lesz. Számithat-e tiszta haszonra a város, ha házikezelésbe venné a gázgyárat? ferdekes vita és uf adalok a gázgyári blzoííság péníekl ülésén — Koncesszió meg­hosszabbítás, bázikezelés, közös részvénytársaság ? Megállapítják a gázgyár értékét, jövedelmét és a mo­dernizálás költségét fJA Délmagyarország munkatársától.) Pén­teken délután ült össze a városháza közgyű­lési termében a polgármester elnökletével a gázgyári szakbizottság, hogy meghallgassa a gázgyár központi igazgatóságának indokolá­sát a koncesszió meghosszabbítására benyúj­tott ajánlathoz, amelyet annak idején a bi­zottság még a tárgyalásra sem talált alkal­masnak. A bizottság rendkívül érdekes ülésén a gázgyár központi igazgatóságának képvisele­tében megjelent Desberg Antal vezérigazgató, Bornemissza Géza mérnök és Jasszovszky Géza Az ülést a polgármester nyitotta meg, majd Rock Lipót pénzügyi tanácsnok a gázgyár visszautasított a}án~ ialáí ismertette. 'A gázgyár a szerződés huszonöt évvel való meghosszabbításáért hárommillió pengő készpénzt, hárommillió pengő függő­kölcsönt ajánlott fel, ezenkívül a városi ha­szonrészesedés emelését és bizonyos áram­fajták egységárának leszállítását ajánlotta fóL Lemondana még annak a körülbelül másfél­millió pengőnek a megfizetéséről is, amit a városnak 1935-ben a külvárosi vezetékháló­zatért fizetnie kellene. Az ajánlatra a gáz­gyári bizottság kimondotta, hogy elvileg a gázgyár házikezelésbevétele mellett foglal ál­lást ' 'Az ajánlat ismertetése után Desberg Aníal, a gázgyár, illetve a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság vezérigazgatója szólalt föl. Elmondotta, hogy a Salgótarjáni Kőszénbánya, amely megszerezte a szegedi gázgyár rész­vénytöbbségét nagyarányú villamosítási prog­ramot dolgozott ki, amelyben Szegednek igen íontos szerepet szánt Elismeri, hogy a gyár régi tulajdonosai és a város között bizonyos ellentétek keletkeztek, amelyek feltétlenül el­intézendők. Az ellentétek rendezésénél a Salgótarjáni a legmesszebbmenő előzékeny­séget kívánja a várossal szemben tanúsítani. A szegedi gyár koncessziójának problémáját azért kell sürgősen elintézni, mert az energia­gazdálkodás problémájának megoldása aktuá­lissá .vált * - — — I - i 4 Ezután Bornemissza mérnők terjesztette elő részletes előadásban a gyár afánlatának Indokoláséi Először azt fejtette ki, hogy a koncesszió meg­nosszabbitása mit jelent a város számára. Előbb azonban bejelentette, hogy a Salgótar­jáninak igen fontos érdekei fűződnek a sze­gedi telep megszerzéséhez és ez indokolja meg a tanusitott áldozatkészséget is. Az aján­latában szereplő értékeket a koncesszió lejár­tára számítja át eszerint a város kapna a kamatos kamatokkal együtt 1935 novemberé­ben mintegy hét és fiimillió pengőt A vállalat számára ennyi befektetést jelent a koncesszió meghosszabbítás megváltása. Ezenkívül azon­ban ujabb invesztációkra is szükség van. Szükséges a telep modernizálása, a beren­dezések átalakítása, ami három és fél—négy­millió pengőt emészt majd fel. Ezenkívül szük­ség lesz egymillió pengő forgótőkére is és igya vállalatnak 1935^ben 25 évre 11—12 millió pengőt kell befektetnie. A kózvéleményebn az a hir terjedt el, hogy a vállalatnak jelenleg egymillió pengő az évi nettó jövedelme. Ki­jelenti, hogy ez lényegesen kevesebb, de nem tartja lehetetlennek, hogy a fogyasztás növeke­dése következtében 1935-ben eléri az egymil­liót Ez azonban bruttó fölösleg Ebből az egymillió pengőből le kell számítani az egy­ségárak csökkentése következtében előálló két­százezer pengő differenciát a város száztiz­ezerpengős részesedését a javításokra, a gé­pek kicserélésére szükséges háromszázezer pengőt és az uj beruházások leírására szánt évi 360.000 pengőt így igazi nettó nyereség a tizenkétmilliópengős beruházások mellett évi harmincezer pengőre zsugorodik össze. A vál­lalat ugyanis csak ilyen kalkuláció meilett kaphatja vissza az invesztált összegeket A szegedi telep tehát vállalkozói szempontból nem látszik kedvező üzletnek, a Salgótarjáni mégis azért kívánja megszerezni, mert szük­sége van az Alföld vili amcsi tásával a kiépí­tett táwezetékhálózatával kapcsolatban Sze­gedre, mint fogyasztóra és a szegedi telepre, mint elosztó centrumra. Előadása végén azt mondotta Bornemissza mérnök, hogy a gázgyár házikezelés esetén | Képe» katalógp» díjtalan íj >H0 Világ §irnevéi os angol foiolemex és film minősége révén SZereSCte. Kapható: Eiebmann tf 438 látsxerésxaél. Kelemen ucca egyetlen fillért nem adhatna a város pénztá­rába, majd kijelentette, hogy a vállalat aján­lata a lehető legkedvezőbb a város szem­pontjából. A nagy figyelemmel végighallgatott előadás után megindult a vita, amelynek egyik ér­dekes eseménye wimmer Fülöp bejeleníése. volt. Wimmer, aki évek óta a legélesebb har­cot folytatta a gázgyár megváltásáért bejelen­tette, hogy revízió alá vette álláspontját és ma már nem zárkózik el bizonyos föltételek esetén a koncesszió meghosszabbítása elől. Wimmer felszólalásában többek között a következőket mondotta: — Inkább annak vagyok" barátja, hogy. a vá­ros 1935 november elseje után is vállalatba adja a gázgyárat minthogy ónkezelésbe ve­gye, de csak abban az esetben, ha a teljes ellenértéket megkapja érte. Elismeri annak a számitásnak a helyességét, amely, szerint a Salgótarjáni jelenlegi ajánlata alapján a város 1935. évi értékben 5.8 millió pengőt kap a koncesszió meghosszabbításáért ehez az összeghez azonban nem lehet hozzászámítani a város közönségének ígért tarifaengedményt A városnak azonban a felajánlottnál lényege­sen nagyobb részesedést kell kapnia a gyár jövedelméből. Ragaszkodik ahoz Is, hogy a koncesszió meghosszabbítása ellenében a vállalat közvetít, sen a város számára egy nagyobb olcsó köl­csönt. A jelenlegi helyzetet igen alkalmasnak tatálja arra, hogy ezeket a tárgyalásokat meg­kezdje a város, mert. biztosabbnak látja ezt a fontos közüzemet a vállalat kipróbált szak­értői kezében, mint a város hatósága által ki­nevezendő vezetők alatt. A legutóbbi esetek' tanúsága alapján nem lehetetlen, hogy ismét érkezik valami parancsoló szóként kezelendő ajánlat amely olyan embert állit esetleg az üzem élére, aki nem odavaló. A Salgótarjáni­nak azonban javítania kell eredeti ajánlatán, emelnie kell a felajánlott megváltási összeget biztosítania kell a kedvezményes kölcsönt és emelnie kell a város bruttó részesedését Ilyen föltételek mellett hajlandó tárgyalni a kon­cesszió meghosszabbításáról. Indítványozz,?, hogy a polgármester delegáljon műszaki és kereskedelmi szakértőkből egy kisebb bizott­ságot amely azután pontról-pontra letárgyal­hatja ezt 9 nagyfontosságú kérdést. Wimmer nagy feltűnést keltő bejelentése után Slarfe Vilmos, a város gázgyári szakértője reflektált Bor­nemissza mérnök előadására. Kijelentette, hogy az egymillió bruttó felesleget a közvé­lemény az ő szakértő jelentéséből vette tudo­másul, téves azonban az a beállítás, mintha 1935-re kontemplálta volna ezt az összeget. Egymillió bruttó feleslege volt a gázgyárnak 1928-ban. 1936-ban viszont számításai szerint legalább kétszázezer pengővel több lesz, igy tehát az összes leírások és levonások után még abban az esetben is, ha helyesnek fogadja el a gázgyár mérnökének számításait a tiszt.i nyereség nem 30.000, hanem 230.000 pengő lesz évente. Természetesen házikezelés ese­tén a város esélyei is ugyanilyen arányban javulnak. Arra kéri a polgármestert, hogy szó­lítsa fel a vállalatot a most közölt számítások adatainak igazolására. Jobban szeretné, ha a város részesedését egyöntetű kulcs alapján áHaojtanák mog és SZükgssgsöfk taijaná, á k*-

Next

/
Thumbnails
Contents