Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-17 / 110. szám

1930 május 17 HÍ J M »' f Uanmy Károly szombaton délután Szegedrm érkezik Rassay» Slgray, Sándor Pál, Nagy Emil, Baracs Marcell, Kun Béla és Hegymegl-Kiss Pál beszélnek a vasárnapi nagyszabású beszámolögydlésen fá Délmagyarország munkatársától.) Szombaton délután hat órára érkezik Szegedre — részben autón, részben a délutáni budapesti gyorsvonattal — Rassay Károly és kíséretében a szabadelvű országgyűlési ellenzék több ismert nevű vezető férfia, hogy az országos politika kérdéseiben Szeged választóközönségét tájékoztassák- Szeged ellenzéki polgársága oagy érdeklődéssel várja az ellenzéki politikusok szegedi nyilatkozatait, elsősorban Rastay Károly, képviselői beszámolóját, amely vasárnap az országos figyelem központjává teszi Szegedet Mindenki élénk emlékezetében van még az S nagyszabású beszéd, amelyet a hágai és párisi egyezmény ügyében mondott el Rassay Károly legutóbb a képviselőházban és joggal kíváncsi mindenki arra, hogy a gazdasági depresszió mai súlyos napjaiban mit fognak Szegeden mondani azok az ellenzéki férfiak, akiknek a neve és politikai múltja komoly záloga a szegedi nyilatkozatok jelentőségének. Sigray Antal gróf, Sándor Pál, Nagy Emil, dr. Baracs Marcell, Kun Béla és HegymegiKiss Pál országgyűlési képviselők jönnek Rassayval Szegedre, akik megérkezésük után a liberális ellenzék szegedi vezetőivel fognak tanácskozni, majd este 8 órakor megjelennek a tiszteletükre rendezett ünnepi vacsorán, amely az ipartestület nagytermében lesz többszáz szegedi polgár részvételével. Az ünnepi vacsorán Rassay Károlyt Ottovay Károly, a nemzeti szabadelvű párt egyik szegedi elnöke, a vendégképviselőket dr. Pap Róbert, törvényhatósági bizottsági ellenzék társelnöke fogja üdvözölni, amire Rassay Károly és a vendégek válaszolnak. Vasárnap délelőtt 10 órakor a Belvárosi Moziban tartja meg Rassay Károly nagyszabású képviselői beszámoló beszédét, amelyben az aktuális politika valamennyi kérdését érinteni fogja és őt kővetően beszélni fognak a vendégképviselők is, ugy, hogy a vasárnapi beszámoló a magyar politikai ellenzék jelentős megnyilatkozása lesz. Számithat-e tiszta haszonra a város, ha házikezelésbe venné a gázgyárat? ferdekes vita és uf adalok a gázgyári blzoííság péníekl ülésén — Koncesszió meghosszabbítás, bázikezelés, közös részvénytársaság ? Megállapítják a gázgyár értékét, jövedelmét és a modernizálás költségét fJA Délmagyarország munkatársától.) Pénteken délután ült össze a városháza közgyűlési termében a polgármester elnökletével a gázgyári szakbizottság, hogy meghallgassa a gázgyár központi igazgatóságának indokolását a koncesszió meghosszabbítására benyújtott ajánlathoz, amelyet annak idején a bizottság még a tárgyalásra sem talált alkalmasnak. A bizottság rendkívül érdekes ülésén a gázgyár központi igazgatóságának képviseletében megjelent Desberg Antal vezérigazgató, Bornemissza Géza mérnök és Jasszovszky Géza Az ülést a polgármester nyitotta meg, majd Rock Lipót pénzügyi tanácsnok a gázgyár visszautasított a}án~ ialáí ismertette. 'A gázgyár a szerződés huszonöt évvel való meghosszabbításáért hárommillió pengő készpénzt, hárommillió pengő függőkölcsönt ajánlott fel, ezenkívül a városi haszonrészesedés emelését és bizonyos áramfajták egységárának leszállítását ajánlotta fóL Lemondana még annak a körülbelül másfélmillió pengőnek a megfizetéséről is, amit a városnak 1935-ben a külvárosi vezetékhálózatért fizetnie kellene. Az ajánlatra a gázgyári bizottság kimondotta, hogy elvileg a gázgyár házikezelésbevétele mellett foglal állást ' 'Az ajánlat ismertetése után Desberg Aníal, a gázgyár, illetve a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság vezérigazgatója szólalt föl. Elmondotta, hogy a Salgótarjáni Kőszénbánya, amely megszerezte a szegedi gázgyár részvénytöbbségét nagyarányú villamosítási programot dolgozott ki, amelyben Szegednek igen íontos szerepet szánt Elismeri, hogy a gyár régi tulajdonosai és a város között bizonyos ellentétek keletkeztek, amelyek feltétlenül elintézendők. Az ellentétek rendezésénél a Salgótarjáni a legmesszebbmenő előzékenységet kívánja a várossal szemben tanúsítani. A szegedi gyár koncessziójának problémáját azért kell sürgősen elintézni, mert az energiagazdálkodás problémájának megoldása aktuálissá .vált * - — — I - i 4 Ezután Bornemissza mérnők terjesztette elő részletes előadásban a gyár afánlatának Indokoláséi Először azt fejtette ki, hogy a koncesszió megnosszabbitása mit jelent a város számára. Előbb azonban bejelentette, hogy a Salgótarjáninak igen fontos érdekei fűződnek a szegedi telep megszerzéséhez és ez indokolja meg a tanusitott áldozatkészséget is. Az ajánlatában szereplő értékeket a koncesszió lejártára számítja át eszerint a város kapna a kamatos kamatokkal együtt 1935 novemberében mintegy hét és fiimillió pengőt A vállalat számára ennyi befektetést jelent a koncesszió meghosszabbítás megváltása. Ezenkívül azonban ujabb invesztációkra is szükség van. Szükséges a telep modernizálása, a berendezések átalakítása, ami három és fél—négymillió pengőt emészt majd fel. Ezenkívül szükség lesz egymillió pengő forgótőkére is és igya vállalatnak 1935^ben 25 évre 11—12 millió pengőt kell befektetnie. A kózvéleményebn az a hir terjedt el, hogy a vállalatnak jelenleg egymillió pengő az évi nettó jövedelme. Kijelenti, hogy ez lényegesen kevesebb, de nem tartja lehetetlennek, hogy a fogyasztás növekedése következtében 1935-ben eléri az egymilliót Ez azonban bruttó fölösleg Ebből az egymillió pengőből le kell számítani az egységárak csökkentése következtében előálló kétszázezer pengő differenciát a város száztizezerpengős részesedését a javításokra, a gépek kicserélésére szükséges háromszázezer pengőt és az uj beruházások leírására szánt évi 360.000 pengőt így igazi nettó nyereség a tizenkétmilliópengős beruházások mellett évi harmincezer pengőre zsugorodik össze. A vállalat ugyanis csak ilyen kalkuláció meilett kaphatja vissza az invesztált összegeket A szegedi telep tehát vállalkozói szempontból nem látszik kedvező üzletnek, a Salgótarjáni mégis azért kívánja megszerezni, mert szüksége van az Alföld vili amcsi tásával a kiépített táwezetékhálózatával kapcsolatban Szegedre, mint fogyasztóra és a szegedi telepre, mint elosztó centrumra. Előadása végén azt mondotta Bornemissza mérnök, hogy a gázgyár házikezelés esetén | Képe» katalógp» díjtalan íj >H0 Világ §irnevéi os angol foiolemex és film minősége révén SZereSCte. Kapható: Eiebmann tf 438 látsxerésxaél. Kelemen ucca egyetlen fillért nem adhatna a város pénztárába, majd kijelentette, hogy a vállalat ajánlata a lehető legkedvezőbb a város szempontjából. A nagy figyelemmel végighallgatott előadás után megindult a vita, amelynek egyik érdekes eseménye wimmer Fülöp bejeleníése. volt. Wimmer, aki évek óta a legélesebb harcot folytatta a gázgyár megváltásáért bejelentette, hogy revízió alá vette álláspontját és ma már nem zárkózik el bizonyos föltételek esetén a koncesszió meghosszabbítása elől. Wimmer felszólalásában többek között a következőket mondotta: — Inkább annak vagyok" barátja, hogy. a város 1935 november elseje után is vállalatba adja a gázgyárat minthogy ónkezelésbe vegye, de csak abban az esetben, ha a teljes ellenértéket megkapja érte. Elismeri annak a számitásnak a helyességét, amely, szerint a Salgótarjáni jelenlegi ajánlata alapján a város 1935. évi értékben 5.8 millió pengőt kap a koncesszió meghosszabbításáért ehez az összeghez azonban nem lehet hozzászámítani a város közönségének ígért tarifaengedményt A városnak azonban a felajánlottnál lényegesen nagyobb részesedést kell kapnia a gyár jövedelméből. Ragaszkodik ahoz Is, hogy a koncesszió meghosszabbítása ellenében a vállalat közvetít, sen a város számára egy nagyobb olcsó kölcsönt. A jelenlegi helyzetet igen alkalmasnak tatálja arra, hogy ezeket a tárgyalásokat megkezdje a város, mert. biztosabbnak látja ezt a fontos közüzemet a vállalat kipróbált szakértői kezében, mint a város hatósága által kinevezendő vezetők alatt. A legutóbbi esetek' tanúsága alapján nem lehetetlen, hogy ismét érkezik valami parancsoló szóként kezelendő ajánlat amely olyan embert állit esetleg az üzem élére, aki nem odavaló. A Salgótarjáninak azonban javítania kell eredeti ajánlatán, emelnie kell a felajánlott megváltási összeget biztosítania kell a kedvezményes kölcsönt és emelnie kell a város bruttó részesedését Ilyen föltételek mellett hajlandó tárgyalni a koncesszió meghosszabbításáról. Indítványozz,?, hogy a polgármester delegáljon műszaki és kereskedelmi szakértőkből egy kisebb bizottságot amely azután pontról-pontra letárgyalhatja ezt 9 nagyfontosságú kérdést. Wimmer nagy feltűnést keltő bejelentése után Slarfe Vilmos, a város gázgyári szakértője reflektált Bornemissza mérnök előadására. Kijelentette, hogy az egymillió bruttó felesleget a közvélemény az ő szakértő jelentéséből vette tudomásul, téves azonban az a beállítás, mintha 1935-re kontemplálta volna ezt az összeget. Egymillió bruttó feleslege volt a gázgyárnak 1928-ban. 1936-ban viszont számításai szerint legalább kétszázezer pengővel több lesz, igy tehát az összes leírások és levonások után még abban az esetben is, ha helyesnek fogadja el a gázgyár mérnökének számításait a tiszt.i nyereség nem 30.000, hanem 230.000 pengő lesz évente. Természetesen házikezelés esetén a város esélyei is ugyanilyen arányban javulnak. Arra kéri a polgármestert, hogy szólítsa fel a vállalatot a most közölt számítások adatainak igazolására. Jobban szeretné, ha a város részesedését egyöntetű kulcs alapján áHaojtanák mog és SZükgssgsöfk taijaná, á k*-