Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-16 / 109. szám

1930 május 16. ORI MAGVARORSZAG A nyolcórai munkaidő, a féláru utazások,a telefondrágitás, a csatornázás és paprikaiigyek a kereskedelmi és iparkamara teljes ülésén Jó és kenyeret vásároljon a Központi Tejcsarnok Rt. fiókjaiban. Kenyériizem. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara csütörtökön Wimmer Fülöp elnökletével teljes ülést tartott. Az elnöki előterjesztések során Pleskó András fogalmazó be­jelentette, hogy a kamara az esti gyorsvonattal közlekedő mozgóposta megszűntetése ellen —'mint már jelentette a Délmagyarország — felterjesz­tésseí élt a kereskedelemügyi miniszterhez, rámu­tatván arra, hogy ez az intézkedés a szegedi keres­kedelem károsodásával járna. A kereskedelmi mi­niszter méltányolva a felhozott indokokat, leirat­ban értesítette a kamarát, hogy az esti gyorsvonat mozgópostájának tervbevett megszüntetésétől el­állott. Dr. Tonelli Sándor főtitkár bejelentette, hogy я kamara 1930. évi költségelőirányzatát, amely ellen Gombos István felebbezéssel élt, a kereske­delmi miniszter jóváhagyta. A teljes ülés a Székács József kamarai kültag lemondásával megüresedett tagsági helyre Brün. пег Ármin orosházi kereskedőt hivta be. A főtitkári jelentéshez dr .Tonelli Sándor hozzá­fűzte, hogy a kamarai főtitkárok április 23-án értekezletet tartottak a kereskedelemügyi minisz­tériumban. Ezen az értekezleten megsürgette az egyes cikkekre vonatkozó egyfázisú forgalmiadó bevezetését, amire az elnöklő líállag Miklós ál­lamtitkár kijelentette, hogy neki is ez az állás­pontja és az egyes érdekképviseletektől most vár­ják a vélemények beérkezését. Szóvátette az értekezleten Tonelli főtitkár a kis­kereskedelmi hitelkeret kibővítésének ügyét és a vidéknek azt a sérelmét, hogy a fogyasztókat féláru vasúti jeggyel minduntalan Budapestre csábitják, sőt nemrégiben Sipőcz budapesti polgármester hetenkint szerette volna a vidéki közönséget ilyen vasúti kedvez­ményben része iíeni, ami egyértelmű volna az amúgy is pangó vidéki ipar és kereskedelem puszíu'ásával. A tiltakozásra Kállay Miklós államtitkár a leghatáro­zottabban kijelentette, hogy erről szó sem lehet és ilyen kedvezményes vasúti jegyet a kereske­delmi kormány tjem fog engedélyezni, csak a legindokoltabb esetben. A nyolcórai munkaidő ügyét ismertette ezután Tonelli. A Délmagyarország részletesen beszámolt arról a bizottsági ülés­ről, amelyen a kérdést letárgyalták, a teljes ülés hozzászólás nélkül, egyhangúlag elfogadta a kama­rának erre vonatkozó véleményét, amit a keres­kedelmi miniszterhez terjeszt fel. A kamara állás­pontja a következő: — A nyolcórai munkaidőről szóló törvény ne terjedjen tul a washingtoni egyezmény keretein, amely csak az ipari üzemekre vonatkozik és ki­fejezetten kiveszi a szabályozás alól a kereske­delmet, mezőgazdaságot és tengeri szállítást — Az életbeléptetést más államokhoz hasonlóan a kormány tegye függővé attól, hogy a washing­toni egyezményt a szomszédos államok is ratifi­kálják, illetőleg a nyolcórai munkaidőről szóló törvényjavaslatot saját parlamentjeik elé beter­jesztik. — A nyolcórai munkaidő meghatározása az effektív munkaidőre vonatkozzék és ebbe az időbe a tulajdonképeni ipari munkától független elő­készítő és befejező munkálatok ne legyenek bele­számi thatók. — A törvény tegyen különbségei az egges iparok között és azon iparok számára, melyeknél a mun­kás tevékenysége, főleg a gépek kiszolgálására szorítkozik, vagy amelyeknél más körülmények kivételek megadását indokolják, ennek lehetősé­gét megfelelő módon biztosítsák, Dr. Cserzg Mihály segédtitkár ismertette ezután azt a törvényjavaslatot, amelyet az energiaforrások okszerű felhasználása és az energiafejlesztés terén kívánatos természetes fejlődés utjának előnyös elő­mozdítása érdekében készített a kereskedelemügyi minisztérium. A tervezet abban az alapvető gazda­sági kérdésben, hogy a villamosenergiát fejlesztő telepek és vezetékek kiépítését az állami, vagy szabad vállalkozás részére tartsák-e fenn, a magán­vállalkozás mellett dönt, 20 év után azonban meg­váltási jog nyiük meg, 40 év multán pedig háram­lás utján szerzi meg az állam a távolsági veze­tékeket, a községek és városok pedig az energia elosztására szolgáló berendezéseket. A villamos­energia gazdálkodással kapcsolatos kérdésekben vé­leményadás céljaira országos energiagazdasági ta­nácsot kiván a törvényjavaslat felállítani és az ország energiaellátásának fejlesztésével járó költ­ségek fedezésére 2 százalékig terjedhető villamos­sági illetékszedési jogot biztosit a kereskedelem­ügyi miniszter részére. Az anyagi természetű jog­viták eldöntésére választott bíróság szervezéséről gondoskodik a javaslat, amely végül igen szigorú büntetési szankciókat tartalmaz. Az előadó ismertetése után ugy határozott a kamara, hogy ebben az országos fontosságit kér­désben való végleges állásfoglalás előtt a törvény­javaslatot további szakértekezlet elé viszi. Dr. Cserzg Mihály ismertette ezután a keres­kedelemügyi minisztériumnak azt a tervezetét, amely a vidéki távbeszélő szolgálatban a beszélgetésenkénti díjszabás bevezetését kívánja elrendelni. A tervezet szerint Szegeden 8 pengő alapdíj és havi 30 kötelező beszélgetés volna fize. tendő 12 filléres beszélgetésenkénti dij mellett, ami azt jelentené, hogy az eddigi 12 pengős áta­lánydíjért a jövőben csak napi egy beszélgetést lehetne folytatni. A kamara a kereskedelemügyi minisztériumban még áprilisban megtartott érte­kezlelen annak a kívánságnak adott kifejezést, hogy az alapdíjban, illetőleg a 30 kötelező beszél­getés összegében havi 300 beszélgetés benfoglal­lassék és a további beszélgetések 12 fillérre ter­vezett diját £ fillérben állapítsák meg. A teljes ülés egyhangúlag tudomásul vette a kamara ilyen­irányú eljárását. Dr. Landesberg Jenő ügyvezetőtitkár referálta a Székesfehérvári Kereskedelmi Társulat azon át­iratát, amelyben a társulat olyan rendelet kibocsáj­tását kéri a kereskedelemügyi minisztertől, hogy a kereskedőket tiltsa el attól, hogy a vevőknek ajándékokat adjanak, mert ez beleütközik a tisztességtelen ver­senybe. A kamara szeriut ennek a kérdésnek ren­deleti uton való szabályozása nem szükséges. Ugyancsak dr. Landesberg ismertette a szegedi ácsiparosoknak azon kérelmét, hogy munkakörüket bővítsék ki és hogy ők is olyan munkálatokat végezhessenek, mint a képesített ácsmesterek. A kamara olyan felterjesztést intéz a kereskedelem­ügyi kormányhoz, hogy ezt a kérdést a készülő ipartörvény revíziójának keretében oldja meg. Dacsó Arnold azzal egészítené ki a kamara fel­terjesztését, hogy ezeknek az ácsíparosoknak a vizsgáját segítsék elő. Marosán Emil szerint a kérdést az ipartörvény­ben kell a legsürgősebben megoldani. Wimmer Fülöp kijelentette, hogy a kamara min­den tekintetben meg fogja könnyitení a kismeste­rek vizsgáját, azonkívül a kamara megsürgeti a kereskedelmi kormánynál az ipartörvény revízió­ját. (Helyeslés.) Dr. Tonelli Sándor a szegedi paprikára vonatkozó ügyeket ismertette. A kamara arra kérte ugyanis a kormányt, hogy a most kezdődő magyar —román külkereskedelmi szerződések tárgyalásá­nál hasson oda, hogy Románia a jövőben fo­gadja el a magyar vegyvizsgáló állomások minő­sítését és hogy Románia állítsa vissza a paprika beviteli vámját eredeti mértékére. A kalocsai polgármester arra kérte a földművelés­ügyi minisztert, hogy változtassa meg azt a ren­deletet, amely a paprika zárójegyén feltünteti, hogy honnan való és ehelyett a jelzés helyett a jövőben »magyar paprika« felirást használhassa­nak a zárójegyen. A kalocsai polgármester azzal indokolta a felterjesztést, hogy a szegedi záró­jeggyel ellátolt paprikának magasabb értéket tulaj­donítanak. A kamara szerint a kalocsai polgármester már az indokolásban megadta a választ arra, hogy a záró jegyek felírását miért nem lehet megváltoztat­ni: mert a szegedi paprika értékesebb, éppen ez­ért a kamara a legerélyesebben tiltakozik a föld­mive'éüyvi miniszternél a rende'el megváltó ta ása ellen (Általános helyeslés.) A tizkilogramos és annál kisebb paprikamennyi­ségek forgalmának szabályozásában a kamarának az a véleménye, hogy vagy elrendeli a földmívelés­ügyi kormány generálisan a kölelező zárolást, vagy ne csináljon semmit, mert olyan tervezett fele­más rendelkezés, hogy a tiz kilogramnál kisebb mennyiségű paprikára csak azt kell feltüntetni, hogy melyik nagyobb mennyiségű vegyvizsgált áru­ból való, visszaélésekre adhat okot. Dr. Tonelli Sándor végül ismertette azokat aZ ösztöndijakat amelyeket a kamara évenként szo­kott az iskolák rendelkezésére bocsájtani, továbbá« bejelentette, hogy a kamara négy darab, egyenkint 400 pengő ösztöndíjat ir ki oly lehetőleg felsőbb ipariskolát végzettek részérev akik tanulmányai­kat külföldön akarják kiegészíteni. Gál Miksa levelezőtag azt indítványozta, hogy a kamara a munkanélküliség enyhitése érdekében járjon el, hogy a kormány fogjon hozzá a Duna-Tisza-csatorna megepitéüéliez, csongrádi torkolattal és Kiskunfélegyháza—Szeged kiágazás­sal. Marosán Emil szeretné, ha a kamara a szegedi csatornázás ügyében is tenne lépéseket Wimmer Fülöp Marosán felszólalására megje­gyezte, hogy a szegedi csatornázást állandóan sür­getik a városnál. Gál Miksa indítványát a kamara a földmiveles«. ügyi miniszterhez terjeszti. Kucses Károly índitványait, amelyek későn futot­tak be, kellő előkészítés után a legközelebbi tejjes ülés elé terjesztik. A teljes ülés déli 12 órakor ért vég^t Preciz órajavitás, fflE 855 Fischer Tesívérek -л л Szeged, Kárász ucca AVr Száz pengőre iíélíék a gázoló soííőri (A Délmagyarország munkatársától) A mult év augusztusában súlyos autószerencsét­lenség történt Újszegeden az Árpád-otthon előtt. Ruttkay József soffőr Makóról Szeged felé tar­tott gépkocsijával, amelyen rajta kivül még négy utas foglalt helyet. Az autó 50—60 kilométeres tempóban haladt az országúton. Az Árpád-otlhon előtti utkanyarodónál szembejött az autóval Barat Péter szőregi mészkereskedő egylovas könnvü te­herkocsiján. A soffőr kissé lefékezte az autót, de a kanyart nem velte szabályosan, hanem egyene­sen kiszaladt. így történt aztán, hogy a meglehe­tősen sebesen haladó autó derékban kapta Barna Péler kocsiját és körülbelül 7—8 métert maga elölt lolia. aztán fcUjoriio/ia. Barna Péter széles ivben zuhant a töltés oldalára és eszméletlenül terült el. A szerencsétlenség miatt az ügyészség Ruttkay József soffőr ellen gondatlanságból ofe0zotl súlyos lesiisérlés vétsége miatt indított eljárást. A tör­vényszék Göinörv-lanácsa csütörtökön tárgyalta a soffőr ügyét. Ruttkay József azzal védekezett, hogy mindössze 30—35 kilométeres sebességgel ha­ladt, amikor az összeütközés megtörtént. Ezt azzal magyarázza, hogy a napfény megtört a szélvédő üvegen és a visszaverődő sugarak elkápráztatták a szemét, ugy, hogy nem tudta a kocsi és a közte lévő távolságot helyesen felbecsülni. Barna Péter szerint a szerencsétlenséget az idézte elő, hogy Ruttkay gépkocsijával kifutott az országút kö­zepére. A törvényszék ÍM pengő pénzbün'*«*«! i'él'e a soffőrt. Á bíróság enyhítő körülménynek vette Ruttkaynak azt a védekezését, hogy a visz­szaverődő sugarak elkápráztatták a szemét Az iitélet jogerős. Hcl várost Moxi üíJOB 16, XT, 18-án, pántoktól vasárnapig Londoni éfszak&k. Vjügvlresi történet JACK TREVOR fdezerepMsévol. АгопИ* Burleszkek éa Híradó. Elíaíátok kezdete 5, 7, 9, vaeár- ée ünnepnap 3, 5, T, 9 Arikor Korzó Moxl Májas 16, 17, 18-án, péntektől vasárnapig • Ha! с Наго d Azonkjv ül: Tavatil láz. Vígjáték Wi; iára Haioes főszereplésével. Előadások kozdete 5, 7. 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 őrakor HaroSd lloyd %

Next

/
Thumbnails
Contents