Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-14 / 107. szám

Szerda, 1930 május 14 Ara 16 fillér VI. évfolyam, ÍOT. szám a———— mim i ELŐFIZETÉS: Ha-vonta helyben 3-29 vid«lcen és Budapesten 3-60, kUUOldOn ®*40 pengd. - Egyes srém ára hétközi nap 16, vn»Ar- és Ünnepnap 24 Utl. Hlrdetéiek fel-vétele tarifa Merlnt Megje« lenlk héllő kivételével naponta reggel gedi színpadon. Ha a közigazgatás feladata a szegedi szinház nívójával, művészi teljesítményeivel és kulturképességével törődni, akkor kellett volna hallatnia a polgármesternek buzditó szavát Ámde nem fogadni a munkanélküliek küldöttségét s a szegedi szinház látogatásában jelölni meg a szegedi társadalom vezetőinek kötelességéi, olyan kontraszt, mint az, ami ellen végre okos és, emberséges felszólalás hangzott el Szegeden is, hogy ne vacsorákon és ne diszbanketteken foglalkozzunk a nyomor problémáival s a nemzeti feladatok megbeszélésével s ne kedélyes vacsorák utáni hangulattal nvnljunk az után a véres, kegyetlen, s egyre nagyobb tömeget foglalkoztató kérdéssel, hogy honnan kerül elő a mindennapi kenyér? Sajnáljuk, hogy CzígJer Arnold indítványából nem lett határozat. Ha a társadalmunk nem is tud a betöltendő feladat elvégzésére vállalkozni, legalább mutassa, hogy érzéke van hozzá s felismeri a feladatok súlyosságát. Gyöngyöző pohárral, toasztok szóvirágaival, — ezek a virágok csak azért nem hervadnak el, mert papirból valók, — mégsem lehet nemzeti feladatok betöltésére vállalkozni, sem a szociális kötelességek teljesítésének útjait kijelölni. IMMMMMMfWMM^^ Mlandló i&galmak Bukarestben a Károly-ugy miatt „A Maniu-kormány már most román "királynak tekinti a volt trónörököst" SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi DCCD sz. L ein. Teleion: 13—33.Kiadóhivatal, xaimankOnyvfAr és (egylroda Arad] ncco 8. Teleion: 300. - Nyomda: L«w tlpól ncco tg. Telefon > 16—34. TAvlratf Í4 levélcím: Délmagyarorszég Szeged. Bankett és munkanélküliség Helyesnek, okosnak, emberségesnek tartjuk art az indítványt, melyet a társadalmi egyesületek szövetségének szegedi szervezeténél terjesztettek elő s mely indítvány annak a kívánságnak adott hangot, hogy a közlakomákat halasszák el jobb időkre s inkább a nyomorgók támogatására forditsák azt az összeget, amit bankettekre és vacsorákra költenek. Amennyire helyesnek és emberségesnek tartjuk ezt az indítványt, épp olyan őszintén sajnáljuk, hogy az indítványból nem lett elhatározás. Ha már nekünk nem szívesen hiszik el, elhihették volna az indítvány beterjesztőjének, hogy akkor, amikor a munkanélküliek százas csoportjai rohamozzák meg mindennap a városházát nem kenyérért és pem jogokért, hanem munkáért, amikor a munkanélküliek majdnem ugy állnak sorban a munkáért, mint ahogy a háború alatt1 kenyérért, zsírért, vagy tüzelőanyagért állottak sort, amikor ebben a városban minden üzem pang, csak a városi menház ingyen ebédet osztogató konyhájának forgalma emelkedik naprólnapra, akkor ne dáridós vacsorákon s ne majonézes és tőmjénfüstös banketteken beszéljék meg a társadalmi betegségek gyógymódját s a nemzeti kötelességek teljesítésének módjait Nem kívánhatjuk, hogy több hozzáértéssel, de kívánhatjuk, hogy több tapintattal és több érzékkel intézzék azok sorsát, akik nem is a kenyérhez, nem is a politikai jogokhoz, csak a munkához való jogukat szeretnék elismertetni. De mégis csak különös, hogy a város polgármestere kivétel nélkül minden embert és kivétel nélkül minden küldöttséget fogad, a város polgármestere drága, elfoglalt, teendőkkel túlzsúfolt idejéből mindennap néhány órát azzal tölt hogy a szemérmes szegények kőzött három-négy pengőket kiosszon, a város polgármestere éppen csak azokat nem zárja be ajtaját, akik dolgozni akarnak és fogadja s éppen csak azok küldöttsége előtt munkát kérnek. Lehet hogy ha a város nem tud nekik munkát adni, jól esnének a polgármesteri szavak is, valószínű, hogy ha látnák a város első polgárának törődését gondoskodását hallanák szavait s megnyugtatását hogy nem a segitő szándék, de a lehetőséjg hiányzik, ha munka nélkül is, de sokkal több megnyugvással távoznának a városházáról, a minden szegedi polgár házából, mintha keményen parancsoló szavak tiltják el őket a polgármesteri ajtó elől s irányítják őket a hatáskör nélküli tisztviselők elé. A szegedi társadalom vezetőinek az a kötelességük, hogy járjanak szinházba, — mondja a polgármester ur, aki egy idő óta nem fogadja a munkanélküliek küldöttségét. A szegedi társadalom vezetőinek, ugy gondoljuk, előbbre való feladataik is vannak, mint az, hogy sürü szinházbajárással csökkenteni igyekezzenek a város vezetőinek a házikezeléses rendszer fentartásáért sulyosodó felelősséget. A szegedi társadalom vezetőinek előbbrevaló feladatuk az, hogy a nyomorgókon segítsenek, az éhezőket gyámolitsák, a gyerekeket, öltöztessék, munkanélkülieknek munkát szerezzenek, mint az, hogy szinházba járjanak, hogy több legyen a bevétel és kevesebb legyen a felelősség. A polgármestert nem a kultura szeretete vezeti akkor, amikor a szinházbajárást lelkiismereti kötelességgé teszi. Volt Szegeden szinigazgató, aki Németh Máriát Schwartz Verát Slezákot, Feinhalst léptette fel a sze(Budapesü tudósítónk telefonjelentésej Bukarestből Jelentik: A Károly-ftgy egyre szélesebb hullá mokat ver és a liberális sajtó nyíltan vádolja a régenstanácsot hogy a vi>H trónörökös hazahozatalára törekszik. A kormány a legszigorúbb intézkedéseket foganatosította, hogy lehetetlenné tegye a liberális párt kormányellene« akcióját Kedden reggel öt liberális lapot koboztak el, mert Károlg-etlenes cikkeket közölték. Izgalmas Jelenetek játszódtak le a liberális párt francia nyelvű lapjának, az lndepedanee Roumaine-nek a nyomdája előtt Ebben a nyomdában készültek a Károly-ellenes röpiratok, amelyeket a kormány szintén elkobzott. Amikor az államügyész a nyomdába ment hogy az elkobzást foganatosítsa, a nyomda kapujában Mosoia tábornok és több liberális pór ti képviselő éláltták az atját és nem ffA'V ták beengedni az államüggészt, aki csak karhatalommal tudta végrehajtani az elkobzást. A Viitond keddi elkobzott száma azza/>ádoQa a régenstanácsot hogy nem teljesíti kötelesség® és semmit sem tesz Károly visszatérésének megakadályozására. A lap szerint a Maniu-kormáirg már most román királynak tekinti a volt trónörököst Az elkobzásokkal kapcsolatban a kamerában elhangzott interpellációkra Madgearn pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy azok az ország érdekébem. történtek. Rassay Károly nagy beszédben támadta a kormányt a hágai és a párifi egyezmény miatt Élesen összetűzött a miniszterelnökkel „Mi az oka annak, hogy egyedül Magyarország ferheil emeUék, amikor a lobbi államét csökkentették V4 Budapest, május 13. A képviselőház keddi ülésén a hágai és a párisi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdték meg. Rassay Károly mondott nagy beszédet aki mérleget állit fel, hogy megvilágítsa, mi volt a helyzet a párisi megegyezés előtt és után. Páris után mi a helyzet? Fizetünk jóvátételt érintetlenül terhelnek bennünket az egyezmények és a háboruelőtti adósságok, megállnak a döntőbíróságnak ellenünk hozott ítéletei, de a terheket többé nem tudhatjuk be a jóvátételi összegekbe, nem tudhatjuk be a román megszállás terheit elveszett a nyugdijterbek érvényesítésének lehetősége is, ami a miniszterelnök ur szerint is évi 500—600 millió pengőt tesz kL Ez a mérleg. Nem igazságos az a beállítás, amikor a mostani eredményeket a trianoni szerződéssel szembeállítva akarják lemérni Bulgária számára a jóvátételi fizetések ősszegét lényegesen csökkentették Ausztria minden jóvátételi tehertől megszabadult Mi ®z oka tehát, hogy egyedül Magyarország terheit emelték, amikor a többi állam terhét csökkentették, sőt elengedték. Az ok az^ hogy Ausztria mint szegény állam, Magyarország mint gazdag állam szerepel a viláe közvéleménye előtt A miniszterelnök ur nem találhat mentséget saját politikája számára, amely ezt eredményezte. Bethlen minisztereinők: Nem mondtam, bogy Magyarország gazdag állam, hanem csak azt mondtam, hogy Ausztria most lerongyolt államnak van beállítva. Rassay Károly: Azt mondotta a miniszterelnök ur, hogy Ausztria lerongyolt államnak van beállítva, Magyarország pedig gazdag országnak. Bethlen miniszterelnök: Ezt nem moodtant ' Rassay Károly: ön most nem mondott valót! (Nagy zaj minden oldalon.) Az elnök rendreutasítja Rassayt Rassay Károly: Felhasználhatták ellenünk a2 állami költségvetést, amely minden realitást nélkülöz. A magyar állam költségvetése nem feje rí fel Magyarország helyzetét. Közvetlenül a párisi tárgyalások előtt a kormány lapja, a Budapesti Hírlap, oldalas vezércikkben szembeszállt azokkal, akik a csődökbőt kényszeregyességekböl, öngyilkosságokból Magyarország leromlott gazdaság«, viszonyaira következtettek. (Zaj a baloldalon.) A kormány meg akarja menteni azt a fikciót hogy ő mentette meg az országot Beck Lajos: Ugy van l_ Már az egységesjíSrTon is elismerik, Rassay Károly: A kormány lefékezte a sajtót, amely hirdetni akarta, hogy Magyarország a mai