Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-08 / 79. szám

1930 április 8. PÍT M * r.V « " 3 Fényesen sikerül! a Szegedi Fészek Klub vasár­napi „Hyugaf'-estje Mintha nem is Szegeden járnánk, irodalmi esten, a Nyugat Írógárdájának diszes felvonulásán. Vagy csak elfelejtettük, hogy Szeged igy szokott megnyi­latkozni, ha nem kétes szépség, hanem hamisítatlan érték után nyújthatja ki kezét? Impozáns megnyilat­kozás volt és milyen sok irodalomszeretet gubózott itt ki egy csapásra. A Nyugat estjének túlzsúfolt háza sok tanulságot nyújthat azoknak, akik kétel­kedni mertek ennek a behemótan álmoskodó, mé­lán terpeszkedő városnak belső értékei felől. * Töméntelen ember szorongott vasárnap este a Tisza nagy termében, ezerféle disszonáns individuum és hogy felmelegedtek, összehangolódtak, hogy meg­elégedtek a magábamélyedés örömeivel. És milyen tömör sorokban állt hátul a fiatalság. Lázadó, forrongó, nyugtalan vérű ifjúság, akiket ma zava­ros lidércek támadnak, akik az élet elemzését, saj­nos, tragikus sorsokon, hitetlenné vált lelkeken is tanulják és akik mind távolabb élnek attól, ami békésen szép, otthoniasan barátságos, szeretően békés. Boldogság volt hallani egészséges lelkesedé­süket és reménységgel telt meg a hitünk. • A Nyugat gárdájának harcos és lelkes reprezen­tánsai, a mai magyar irodalom kitűnő szeniorjai látogatták most meg Szegedet Költők, irók, régi nevek, ott voltak már husz év előtt is az uj magyar irodalom firmamentumán, akkor még elszigetelten, a kritika egyrészétől megnyilazottan, de akkor is egymásra utaltan és legtöbbet egymás pártfogásá­ban tanulva. Ez az irodalmi és irodalompolitikai szolidaritás volt a Nyugat gárdájának legbiztosabb­ra kovácsolt testvérlánca, amelyet ma naggyá növe­kedett, elismert irók tartanak összefűzve. Széknek gárdájából jelentek meg heten vasárnap este a Tisza nagytermében az emelvényen, részint ismert, részint teljesen uj termékeikből bemutattak néhányat, kisérve, Szegeden eddig még nem látott zsúfolt terem állandó érdeklődésétől, figyelmétől, rokonszenvétől és megértésétől. A két részből állott műsort a tüntető melegség­gel fogadott és ünnepelt Móricz Zsigmond vezette be, szellemes, szines és költői lendületü értekezés­ben kutatgatván az irodalom célját Utána Gellért Oszkár mondta el néhány érdekes és megkapó versét Sápadt, virrasztó arcán a beérkezettek nyu­galma ült, amint elegáns gesztusokkal és jól csengő hanggal verseinek különleges ritmusát modulálta. A műsor egyik nagyon figyelemreméltó száma, Schópf­lin Aladár előadása következett. A neves esztéta szikár, komoly, tanáros külseje. Csendesen beszélt, póz nélkül. Előadása az irodalom decentralizáció­járól elejétől végéig lebilincselt egyéni meglátásai­val. A nagy figyelemmel hallgatott előadás abban az igazságban csendült ki, hogy lokális decentrali­záció, eszmei centralizáció. Nagy taps fogadta a pódiumra lépő Simonyi Máriát, aki Móricz, Babits és Gellért szerzeményeit adta elő megkapóan, han­gulatosan. Melegen ünnepelt a közönség, amikor megjelent a pódiumon Kosztolányi Dezső gondos eleganciával, frakkosan öltözött magas alakja. Két szatirikus rajzát adta elő. Különösen tetszett A Gyilkosság cimü, amely azzal a pacifista akkord­dal végződik, hogy a gyerekek nem is tudják, hogy a felnőttek mennyire gyilkolják a szöcskét és — egymást Szünet után Simonyi Mária, alá komoly feketé­ből diszes fehérbe öltözött át Ady-verseket szavalt hatalmas siker mellett Kosztolányi Dezső két ver­sét olvasta föl. Az egyiknek tárgya az apa és fia ujabban sokat vitatott kérdése s ez mélyen meg­rendítette hallgatóit A Szegedről elszármazott Bibó Lajost is nagy szeretettel fogadta a zsongó terem. Bibó szine- és jellemző erejű elbeszélést olvasott fel. Utána Babits Mihály következett Két versét, amelyek valósággal zene gyanánt hatottak, régi éneklő akcentusával szavalta eL A két és félóráig tartó müsftrt Móricz Zsigmond zárta be, állandó derültségben tartva a közönséget nemcsak pompás novellájával, amelyben gazdag menüjén keresztül egy nyírségi ebédet ir meg, hanem vég­telenül közvetlen és kedves fölolvasó modorával is. A gyönyörű esten távollétük miatt is feltűntek sokan, annyival inkább, mert a helyárak a lehető legolcsóbbak voltak és mert irodalmi irányok jogo­sultságáról és tartósságáról lehet ugyan vitatkozni, de azt el kell ismerni, hogy Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső a magyar iro­dalom legkimagaslóbb alakjai közé tartóznak és hogy Schőpflin Aladár a legtanultabb és a legkivá­lóbb esztétikusok egyike. Az emlékezetes irodalmi estély rendezésével mu­tatkozott be a nyilvánosság előtt a Szegedi Fészek Klub és az eszme és rendezés minden jeléből arra kell következtetni, hogy ez a fiatal egyesület kimagaslóan fogja betölteni vállalt szerepét Szeged kulturális életében. * í. o. m A felolvasás után a Szegedi Fészek Klub a Tisza­szálló éttermében bankettet rendezett a Nyugat gárdájának tiszteletére. A klub nevében dr. Tonelli Sándor köszöntötte az estély szereplőit A m»a jelentek a késői órákig maradtak együtt Vallomások a szegedi járásbíróságon Wallisch Kálmán forradalmi szerepéről Hétfőn a bécsi törvényszék megkeresésére három lanul hallgattak ki (A Délmagyarország munkatársától., beszámol­tunk már arról a sajtóharcról, amely Wallisch Kálmán, a kommün után Ausztriába emigrált di­rektóriumi elnök és Einőrkl Leó, a bécsi tZeiU szerkesztője között folyik már hónapok óta. Wal­lisch Kálmán — mint ismeretes — a forradalmi időkben nagy szerepet játszott Szegeden, mint a direktórium és a forradalmi törvényszék egyik ve­zetője A proletárdiktatúra bukása után Ausztriába menekült és ott belekapcsolódott a baloldali szo­cialista életbe, képviselő és polgármester lett In­nen származik az a politikai ellentét, amely közte és a jobboldali Einőrkl Leó között éleshangu cik­kekben jutott kifejezésre. A Zeit szerkesztője legutóbb egy erősen támadó cikket irt Wallisch ellen. A cikk Wallisch magyar­országi működéséről számol be. Megirja, hogy Wal­lisch, mint az akkori kommunista alakulatok és szervezetek legfőbb mozgatója és vezetője, mint a forradalmi törvényszék elnöke, sok embert ítélt halálra. Rablásokkal, különböző kínzásokkal vá­dolja, irt a Návgyak megöletéséről, mindezeken kivül több becsületsértő kifejezést is használt el­lene cikkében. Ezek miatt Wallisch Kálmán pört indított a Zeit szerkesztője ellen. A bécsi törvény­szék a pör tárgyalásán elrendelte a valódiság bizo­nyítását. Einőrkl Leó a cikk valódiságának a bi­zonyítására több tanút jelentett be Szegedről, aki­ket a bécsi törvényszék a szegedi járásbíróság által hallgattatott kJ. A szegedi járásbíróság a megkeresésre egyizben már folytatott le tanúkihallgatásokat A napokban ismét érkezett ilyen irányú megkeresés, amelynek alapján dr. Lázár Ferenc járásbiró hétfőre meg­idézte Pottyondy Miklós ny. rendőrkapitányt Wert­heimer Miksát és Szávits Miklóst Az idézettek Szá­vits kivételével megjelentek és igen érdekes vallo­mást tettek. Pottyondy Miklós 'elmondotta, hogy a forradalom idején Kiskunfélegyházán tartózkodott ahol jelen volt Wallisch Kálmán is. Határozottan állítja, hogy Wallisch volt a forradalmi törvényszék el­nöke. Tudomása van arról, hogy Wallisch elnök­lete alatt működő törvényszék több halálos Ítéle­tet is hozott. Wertheimer Miksa pusztaszeri kereskedő arról tett vallomást, hogy hoggan ítélte őt halálra Wal­lisch. 1919 márciusában terroristák jelentek meg nála és Kistelekre vittékt Parancs '-itt hoqv Kis­BelLXtrosf Mozi Április 8 -ári, kedden Nizzai éfszakák Bctly Balfour és Jllcxaaaer d'Jírcy főszereplésével. Azonkivlil. Ltigyoll n holöllai, ANNY ONDRA-val. ElöadAsok kezdete ö, 7, 9, v&sá»*- éa ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Korsó Most Április 8-ftn, kedden HINDU SZERELEM Mnry Odette fSszereplésével. AKMüdvtU-. HUROK IICCA 17. Carl de Vogl «» Előadások kezdete 5, 7. 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 <Sr*ko-

Next

/
Thumbnails
Contents