Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-06 / 78. szám

YTnn -íprOic" fi. fl pusztamérgesiek 40 ezer pengős kisvasúti adósságuk elengedését kérik a várostól 1 polgármester a Közgyűlés elé terjeszti a kérelmet fA Délmagyarország munkatársától.) Az alsótanyai kisvasút vonalának kiépítése után — mint emlékezetes — a pusztamérgesi gardák mozgalmat indítottak, hogy a város hoszszabbitsa meg a kisvasút vonalát a mérgesi piacig. A város és a pusztamérgesiek között ebben az ügyben tárgyalások indultak meg, amelynek eredményeképen rövidesen meg is kezdték a mérgesi vonalszakasz építését. A mérgesiek és a város között olyan megállapodás jött létre, hogy Pusztamérges község ingyen engedi át a városnak a vonal mérgesi határába eső szakaszához szükséges földet, ezenkívül 56.000 pengő hozzájárulást fizet Ezt a hozzájárulást részben a község, részben az érdekelt gazdák vállalták magukra. Első részletként már régebben kifizettek huszonhatezer pengőt, a többivel, amely a kamatokkal együtt ma már körülbelül negyvenezer pengőt jelent, adósak maradtak. "Pogány Frigyes nyugalmazott államtitkár, a mérgesi kerület képviselője, szombaton népes pusztamérgesi deputációt vezetett a polgármesterhez és a deputáció élén azt kérte, hogy a város engedje el a mérgesiek teljes tartozását. Hivatkozott arra, hogy a mérgesi vonal forgalma jelentékenyen megnöveli a kisvasút forgalmát, tehát a város üzletileg is jól járt ennek a vonalszakasznak a kiépítésével. Hivatkozott a képviselő a súlyos gazdasági helyzetre, amelynek következtében a mérgesi gazdák, akik vállalták a hozzájárulásból a rájuk eső részt, képtelenek bor- és gabonatermésüket értékesíteni, pénzük nincs, a legjobb akarat mellett sem teljesíthetik vállalt kötelezettségüket. A polgármester a küldöttségnek adott válaszában kijelentette, hogy a városnak a mérgesi vonalszakasz építése kereken négyszázezer pengőjébe került, ennek évi kamatára négyezer pengő kell, ami alig telik ki a vonalszakasz okozta forgaloiptöbblet jövedelméből. De azért a mérgesiek helyzetét méllénylandónak tartja és kérelmüket a közgyűlés elé terjeszti. Nem hiszi azonban, hogy a közgyűlés hozzájárul a teljes tartozás elengedéséhez, legfeljebb arról lehet szó, hogy annak bizonyos részét irja le a város. A legnagyobb mtlvészl rscmeny t TolsloJ grandiózus regénye HADZSI MURÁT, a fehér ördög IVAN MOSJOUKINE ertdel egyetlen fllmfe A bankkamafláb leszállítása egymagában nem enyhili a gazdasági válságot Kozma Ferenc és Grosz Marcell nyilatkozata (A Délmagyarország munkatársától.) Osztatlan érdeklődést keltett az elmúlt héten a jegybanknak az a közlése, hogy a hivatalos kamatlábat 6 százalékra szállítja. A jegybanknak ez az elhatározása, amely voltaképen nem egyéb, mint a külföldi jegybankok követése, korántsem olyan nagyjelentőségű, mint azt a laikus közönség hiszi. Nem jelent egyebet, mint azt, hogy a pénz a bankokban egyre szaporodik és elhelyezkedést keres. A bankok változatlanul a legszigorúbban bírálják a hiteligénylőket és továbbra is csak rövid lejáratú kölcsönöket nyújtanak abszolút biztos fedezet mellett Érdekesnek és érdemesnek tartottuk a kamatleszállítás alkalmából kérdést intézni a két szegedi vezető pénzintézet vezérigazgatójához, hogy milyen hatása lehet a jegybank kamatleszállításának a gazdasági életre. Kozma Ferenc a Szeged-Csongrád\ Takarékpénztár vezérigazgatója a kövellwzőket mondcUa — A Magya' Nemzeti Bank hivatal, kamatlábának 6 ázátalékra történt leí-z^htásí a magyar pénzügyi helyréire ^igv be)-, min' külföldi vonaikozisbap jó ha. <ts> gyükéről. A hatás egyelőre abban nyilvánul meg, hogy a magyar adósok tartozásuk után kevesebb kamatot fizetnek. A hatás külföldi vonatkozásban az, hogy a külföldi pénzek alacsonyabb kamattétel mellett kínálkoznak Magyarországon való gyümölcsöztetésre. Nagyon természetes, hogy a hivatalos kamatlábnak leszállítása a tőkeképződést hátrányosan fogja befolyásolni, mert a betevők is kevesebb kamatot kapnak és igy a megtakarított pénzeik lassabban növekednek. A fontos azonban az, hogy az általános gazdasági válságban az adósok terhén tudjanak a bankqk mérsékelt kamatok felszámításával enyhíteni. Másik nagy hatása a Nem-sti Bank kamatlábleszállításának az, hogy a bankok részéről eddig kötelességszerűen tanúsított rezerváltság megszűnt és ma már szivesebben foglalkoznak az eléjük terjesztett üzleti prepozíciókkal. Ez azt jelenti, hogy a bankok üzleti optimizmusa kezd visszatérni. Ami a kamatlábmérséklésnek a mezőgazdaságra, az iparra és kereskedelemre gyakorolt serkentő hatását illeti, itt egyelőre kevés eredményt jegyezhetünk fel. — A magyar, de az egész világ közgazdaságát 1929-ben egy olyan katasztrófa érte, amelyre alig tudunk emlékezni. A mezőga*. dasági és ipari termelő, a kereskedő veszteségei 1929-ben olyan nagy összegre rúgtak, hogy azt kiheverni csak sok év megfeszített munkájával és takarékosságával lesz lehetséges. Ennek dacára kell, hogy megmaradjon a jobb jövőben vetett hit, mert ez a helyzet is meg fog változni. Ha megnézem a mezőgazdaságot, akkor látom, hogy a gazda 1930 év tavaszán éppen ugy szánt, vet és ültet, mint 1929 tavaszán és egy atavisztikus bizalommal hisz a jobb jövőben és a termelő munkától nem vette el a kedvét a gabona-, a paprika-, a hagymaárak multévi katasztrófális lezuhanása. — A városi életet nehézzé teszi az Ipar & kereskedelem súlyos helyzete, bár minden illetékes tényező a legnagyobb jóakarattal igyekszik munkaalkalmakat teremteni. A vezetésem alatt álló pénzintézet mult évben jórészt munkaalkalom teremtése céljából tataroztatta összes házait, másrészt kölcsönök folyósításával mindenkor lehetővé tette és teszi, hogy a magánépitkezések folytattassanak. — Ami az általános gazdasági helyzetet illeti, erre egy szóval csak azt lehet mondani, hogy rossz. Rossz azonban nemcsak nálunk, de rossz az egész világon. Braziliában például a kávé eladhatatlan és az ottani kormánynak súlyos gondokat okoz az, hogy mi történjék a kávékészletekkel és az ültetvényesekkel. A cukor ára a világpiacon 28 év óta nem volt olyan alacsony, mint most és ezen körülménynek a következménye az, hogy Magyarországon a cukorrépatermelés és a cukorgyártás a folyó évben körülbelül 10 százalékkal kisebb lesz, mint 1929-ben volt. Kanadában még mindig körülbelül 250 millió Büschel (1 Büschel 26.3 kg., tehát összesen körülbelül 66 millió q) gabona tárol, ami a világpiacot hallatlanul nyomja. — A munkanélküliség mindenfelé állandóan emelkedik, még abban az Angliában is, ahol ezidőszerint munkáskormány van a hatalmon. Jó viszonyok Svájcban, Hollandiában, Dániában, Svéd- és Norvégországban vannak, ahol azonban az egész lakosság erősen munkásBelvárosi Moxt Április 6-án, vasárnap Greta Garbó * John Gilbert grandiózus I/Am-aI nagy filmje: VC^ACIi A*onkMll: Burleszkek. El£c<?4«ok kezdete 5, V 9, rae&r- 6f ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor Korsó Moxi Április ft-án, vasárnap PUTTY LIA LARS HANSON nagy attrakciója: Szabadság, szerele m. Azonkívül: Burleszkek. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor Belvárosi Mozi Áprül® 7, 8-án, hétfőn és kedden Nizzai éfszakák <»•»/ • nalfnar és AltsxaDdcr d'Jtrcy főszereplésével. tekHU- Ugyott a hal&llal, ANNY ONDRA v9! r^d-Mot ke&dete f. 7, 9. vasár- és ünnepnap 3,5, 7, 0 órako-i Korxó Moxi Április 7, 8-án, hétíSn és kedden HINDU SZERELEM Mory Odetle főszereplésével Azonkivül: HUROK IJCuA 17. Corl de Vogt tal ElSadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 árikor