Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-30 / 96. szám

SJSEGED. Saerheí«ö»é(j: Somogyi ucco 22. L em. Telefon: 13-33.^ Kladóhlvntal, kaicsankSnyvlOT és Jegyiroda Aradi ucca S. Telefon • 306. - Nyomda - L»w Llpól ucca 1». Telefon ; 16-34. Távirati é» levélcím: DélmagyaroruAg Szeged. Szerda, 1930 április 30 Ara 16 fillér VI. évfolyam, szám »«••HHaBBaaMBHBEHHBBHBaffiHnu ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2O vidéken és Budapesten 3-60. kUltOldOn 6-40 pengő. Egyes tz&m Ara hélkör­nap 16, vatár- és Ünnepnap '¿4 (111. Hir­detéseit felvétele tarifa szerint. Megle­lenlk KétM kivételével naponta reggel A kormány és a város A közgyűlés egyik bizottságának minapi ülé­sén a bizottság tagjai túlságosan elkedvetle­nítő összeállításban voltak kénytelenek részt­venni. Arról volt szó, hogy a törvényhozás államosította a rendőrséget, de a városnak a természetben nyújtott szolgáltatásokon kívül évi kétszáznyolcvanezer pengővel kell a rend­őrség fentartási költségeihez hozzájárulni. A rendőrség állami, de a város fizeti. Az állam felépítette az egyetemet, de a városnak már tízmillió pengőt meghaladó terhet kellett vál­lalnia az egyetemért. Az egyetem állami, de több, mint tizmillió pengőjébe került eddig a városnak. A kormány felépítteti a gazdasági iskolákat, de a városnak iskolánkint husz hold földet s az építési költség egy jelentékeny részét kell vállalnia és adnia. Az iskola azért állami iskola lesz. A kaszárnyák városi épüle­tek, de nem a város állapítja meg a bért, amit kapnia kell értük s nem a város álla­pítja meg, hogy mikor milyen összeget kell tatarozásukra fordítani. De ha a város nem tesz eleget a rendelkezéseknek, akkor egyálta­lában nem kap bért. Az útépítési akció: a város építtessen utat, majd egyharmad épí­tési költséget megtérít a kincstár. A vállal­kozóval csak szerződjön a város, a vállal­kozóval szemben vállaljon a város kötele­zettséget s azután, ha fedezet lesz, majd for­duljon a közutak építési költségeihez való hozzájárulás végett a kormányhoz. Most jön­nek az igazságügyi reformok: csudálatos lele­ményesség, még a jogszolgáltatás terheinek egy részét is át tudják hárítani a városokra. Ha a tervezetből törvény lesz, a város alkal­mazhat majd tiz békebiról az ezerpengős ér­tékhatárt el nem érő pörök letárgyalására. A kormányzat törekvése egyfelől az, hogy az önkormányzatot a központi végrehajtó ha­talom irányában minél inkább gyöngítse s a központi végrehajtó hatalom befolyását a városok gazdasági ügyeire is minél tökélete­sebben építse ki, — másfelől pedig az, hogy az államhatalom gyakorlásával járó terhek egy, de minél jelentékenyebb részét a váro­sokra hárítsa. A mai államgazdálkodás a ta­karékosság kritikáját nem birja el. Hiába vált népszerűvé az a jelszó, hogy legalább öt százalékkal csökkenteni kell az állami költség­vetést, a személyi igények áttörhetetlen fallankszján hajótörést szenvedett minden iparkodás. Az állami költségvetés kiadási té­teleinek ijesztő számoszlopait talán le lehetne faragni olyan módon is, ha a lukszuskiadá­sokat törölnék belőle, talán ha behajtanák az államkincstár követeléseit s behajtanák vagy az adósokon, vagy azokon, akiket a ki­hitelezésért, vagy a kihitelezett állami pén­zek elvesztéséért a felelősség terhel. Nem ha­tástalan módja lenne az állami költségvetés­ben a takarékosság érvényesítésének az sem, ha a megüresedő állásokat fiatal nyugdija­sokkal töltenék be, ha az államtitkári és he­lyettes államtitkári állásokat s az állami autó­kat a békebeli Magyarország államtitkár- és autószükségleiének mértékére szorítanák vísz­sza s ha végelvetnének a magángazdaságok állami szanálása rendszerének. Mindezek igen halásos módjai lennének a kiadások restringálásának. Ehelyett a kor­mányzat a kényelmesebbet és egyszerűbbet vá­lasztja: az állami költségvetés kiadásai tételei­nek egy részéi az önkormányzatok nyakába varrja. Az nem takarékosság, hogy a városi polgárság városi és nem állami adó formájá­ban viselje a felesleges kiadásokat. A keres­kedők, az iparosok, az ügyvédek, orvosok, mérnökök, magántisztviselők s a fogyasztók helyzetén segítene az, hogv ha a túlmérete­zett, a magántevékenységet gáloló s terheivel minden vállalkozási kedvet megbénító állami költségvetés terheiből egyes tételeket kiemelve a városok költségvetéseibe plántálják át. A transplantációnak ez a módja a beteggé tett önkormányzatok lassú elsorvadását s biztos halálát jelenti. Ki kell világosan mondanunk: nem győz­zük már az állami építkezések városi ter­heit! Nekünk közömbös az, hogy a jobb zse­bünkből, vagy a bal zsebü " bői emeli-e ki az adóztatás kényszere utolsó filléreinket, ne­künk már régen mindegy, hogy állami, vagy városi végrehajtó transferálja-e ócskapiactól és zálogháztól megmentett holmiainkat. Ehez a városhoz ne olyan módon legyenek nagy­lelkűek országló nagy uraink, hogy a magunk zsebéből meghozott áldozataikért nekik le­gyünk hálásak. A »görög ajándékok«-kal mi már beteltünk, ezentúl »hivatalból portómen­test intézményeket kérünk a kormányzattól. Elég pénzünkbe került nekünk már az, hogy jók voltak hozzánk. Lengyelországot tönkre­tette a vendégszeretet, nem engedhetjük azt meg, hogy ezt a várost a kormány támoga­tása tegye tönkre. A terhes ajándékokból, ká­ros előnyökből, ingyen áldozatkészségükből, vagyonokba kerülő támogatásukból elég volt. Ne támogasson és ne terheljen bennünket a kormány, majd megélünk mi valahogy a magunk lábán. A belügyminisztériumban a mak i csendőrSaktanya építkezésével kapcsolatos panamát lepleztek le A honvédelmi miniszter körlevele a pénzintézetekhez és a nyomozó ,hatóságok~ hoz — Kedden éjszaka letartóztattad egy csendőrségi főszámvevőt — Átvizsgálták az összes csendőrségi építkezések aktált (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.'} A ^önvédelmi minisztérium erélyes fellépgse a Katonái szállitásokkaf kapcsolatos vissza­élése« ügyében érdekes következményekkel jSrt. Dr. Sztranyavszky oándor "államíitkár ugyanis revíziót rendelt el a belügymtniszté­riumban mindenféle szállVási és hasonló ter­mészetű ügyekben. Az erélyes fellépésnek teg­nap már eredménye lett: rájöttek, hogy a be! ügy minisztérium egyik csendőrségi osztá­lyán szolgálatot teljesítő csendőrségi főszám­vevő gyanús manipulációkat folytat és külön­féle ki izelésekkei kapcsolatban visszaéléseket követett el. Ezeknek a bűncselekményeknek az elköve­tője Balázs István csendőrségi gazdászati tiszt, akit kedden este letartóztatlak. Balázs István a visszaéléseket a makói csendőrségi épüle­tek munkálatai,iák elszámolása körül követte I el. Az általa okozott kár az eddigiek szerint 9—12 ezer pengőre lehető, azonban ez a kár is visszatérül, mert az építkezési vállalkozó­nak még 30 ezer pengő követelése van a£ államkincstárral szemben. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter kedden körlevelet intézett a pénzintézetekhez, amely­ben felkérte az intézetek vezetőségét, hogy amennyiben ilyen katonai, vagy élelmiszer­szállításokkal kapcsolatos elszámolások len­nének a bankoknál, a honvédelmi miniszté­riumot azonnal értesítsék. Az üggyel foglal­kozó hatóságokat pedig arra kérte a honvé­delmi miniszter, hogy a nyomozást a lehető leggyorsabban folytassák le és fejezzék be. Az üggyel kapcsolatban az éjjel letartóztat' ták Szuha Lajos csendőrségi főszámvevöt is. Megállapították, hogy nemcsak a makói, ha­nem a balassagyarmati és sok egyéb apró csendőrségi építkezéseknél fordultak elö visz­szaélések és ezért szerdán az összes csendőr­ségi építkezések anyagát ál fogják vizsgálni. A belügyminiszter kijelentette, hogy a legszi­gorúbb vizsgálatra adott utasítást. Beszámoló a cseh szenátusban a párisi egyezményről „Érvényben hagyták a cseh elveket, de a magnarok nem panaszolhatták lel, hogy igazságtalanság történt velük" Prága, április 29. A szenátus külügyi bizottsá­gában Krofta meghatalmazott miniszter ma je­lentést tett a párisi konferenciáról. Kiemelte, hogy komoly konfliktusok egyáltalán nem állhatnak többé elő. A módosítói! bevezetés a magyarok sücre, aminek olienébeu más oldalon különböző köteleViségükei vál aliak. Csehország szempont­jából a legfontosabb a h<"rnaúik tg; élmény, amely az A-alap összetételéről szól. Hosszas tárgyalá­sok után sikerült olyan kiinduló pontot találni, amelv leljos m,'r!élib?n érvényben hagyja a csili elveket, mig másrészt a magyarok nem p.;n fial­hatják lel, hogy bármi igai.s.i >l;il.aiság b történt velük. Csehországiul a töldrelur.u címén ucu. le­het többé pörölni A Csehország ellen megindí­tott valamennyi pőrigény elesik. A főhercegi p<V rökkel kapcsolatos kockázat fedezetére Csehország 35 millió aranykoronát kap, amely az esetleges fizetéseket talán teljesen fedezni fogja. Krotta miniszter a következőkben foglalta ösz­sze fejtegetéseit: t — A most megkötött egyezményből az az elő­nyünk van, hogy a földreformmal kapcsolatos minden panaszeljárás megszűnik. A 250. §. a szerződés után csak akkor ártana netkünk, ha annak alapján pőröket akarnának ellenünk vezetni. Ma a szakasz alapján es:k egynéhány hivatalnoki fizetés, háborús kár és az egyházi és főhercegi

Next

/
Thumbnails
Contents