Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)
1930-04-29 / 95. szám
1930 április 29. DÉLM VCV«nnps7<~ 3 Munkanélküliek száztagú küldöttsége azonnali munkát kért hétfőn délelőtt a polgármestertől '('A Délmagyarország munkatársától.') A szegedi munkanélküliek hétfőn txjből nagy csoportokban vonultak fel a városháza elé. A munkanélküliek száma szinte napról-napra nő, a legkétségbeejtőbb helyzetben várják az egyre késő segítséget. A munkanélküliek tömegéből mintegy százan mentek fel Somogyi polgármesterhez, aki azon&an a referáló ülés miatt csak egy óra után fogadhatta a munkanélküliek küldöttségét. A küldöttség tagjai zsúfolásig megtöltötték a városháza tágas folyosóját és türelmesen várakoztak, amig rájuk került a sor. — A legborzalmasabb nyomorban vagyunk — mondották Somogyi polgármesternek. Kérjük a polgármester urat, hogy most már ne csak ígéretet adjanak, hanem munkát is. Dr. Somogyi Szilveszter a küldöttségnek azt a választ adta, hogy abban a pillanatban, amikor a földmivelésügyi miniszternek az algyői vadvizlevezelőcsatorna építéséhez kilátásba helyezett 300.000 pengő hozzájárulását ki tudja forszírozni, azonnal egy évre terjedő munkával tud majd ellátni ezer munkanélkülit. A küldöttséget nem nyugtatta meg az ujabb igéret és újból kérték a polgármestert, hogy vagy munkát adjanak nekik, vagy pedig munkanélküli segélyt. Nem tudnak várni, amig valóra válnak ezek a tervek. Elmondották a polgármesternek, hogy lelkiismeretlen izgatók kihasználják kétségbeejtő helyzetüket és ha segítség nem érkezik, a legnagyobb tajoknak néznek elébe. A polgármester tudomásul vette a küldöttség kérését és a küldöttség tagjait elbocsájtotta. A kora délelőtti órákban ismét sok munkanélküli sétált a korzón csendesen beszélgetve, délfelé azután rendben elszéledtek. A városháza udvarán készenlétbe helyezett rendőri | készültségnek semmi dolga sem akadt. A kereskedőtársadalom egyhangúlag tiltakozik a városi fogyasztási illetékek ellen »Ez az u) adónem a kisemberek ellen Irányul« jfA Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország vasárnapi számában részletesen beszámolt a pénzügyi és javadalmi bizottság szombaton tartott együttes üléséről, amelyen a városi fogyasztási adókról készített és a májusi közgyűlés elé kerülő szabályrendelettervezetet vitatták meg. A szabályrendelettervezet olyan árucikkekre kiván fogyasztási adót kivetni, amelyek eddig mentesítve voltak az adótól. A szódavíz után éveken keresztül szabálytalanul szedett fogyasztási illetéket a jövőben a tervezet szerint már szabályosan szedheti a város. A szegedi kereskedelem izgalommal tárgyalja, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok között most ujabb teherrel akarják sújtani. Hivatkoznak arra, hogy Szeged az egyetlen város Magyarországon, amely lakosságának ma már nélkülözhetetlen áruit ilyen igazságtalan és antiszociális adónemmel sújtják. Az érdekelt kereskedők közül kérdést intéztünk Boda Bertalanhoz, a szegedi kiskereskedők elnökéhez, aki az uj szabályrendelettervezettel kapcsolatban a következőket mondta: — Rendkívül sujt bennünket ez az uj adó, mert megdrágítja az árut. A hatóságnak az az érvelése, hogy a fogyasztási illeték a fogyasztóra átháritható, nem állja meg a helyét. Szociális szempontból is tarthatatlan ez az uj adónem, mert a kisemberek ellen irányul és elsősorban a kiskereskedő érzi majd meg legjobban. -- A jelenlegi, már teljesen kibírhatatlan helyzetben, amikor segítséget várunk és minden szalmaszálba belekapaszkodunk, a segítés helyett ujabb sérelmet kapunk. Boda Bertalan, mint a kereskedők szikvizgyárának elnöke a szódavíz fogyasztási illetékéről a következőket mondotta: — Éveken keresztül szedték tőlünk jogosulatlanul a szódaviz fogyasztási illetékét, amely vagy félmillió pengőt tett ki. Amikor erre a jogtalanságra rájöttünk, a város abbahagyta az illeték szedését. Somogyi polgármester akkor kötelezte magát, hogy rekompenzációként, ha majd uj rendelet készül, a félliteres üveg szódára 0.5 fillért ró ki. Ezzel szemben most visszaállítják a régi állapotot és félliterenkint 1 fillért vettek a tervezetbe. A polgármester akkor leszerelt bennünket az ígérettel- és mi az általa felajánlott megoldást megnyugvással fogadtuk. A szikvizgyárosok és kereskedők aggodalommal látják, hogy a javadalmi bizottságban olyanok tárgyalták ezt a kérdést, akiknek kevés gazdasági érzékük van. Volt olyan bizottsági tag, aki félliterenkint 5 fillér kirovását is ajánlotta. — Azt reméljük, hogy Szeged fogyasztótársadalma maga fog megmozdulni ebben a kérdésben és ebben az esetben egészen bizonyosan a kereskedőtársadalommal közösen léphet akcióba. A MernJ-cégnél a kővetkezőket mondották: — Minden dekagram áru után kell most majd fogyasztási illetéket szednünk, amit azonban a közönségre nem háríthatunk át és a nehezen sínylődő kereskedelem most ujabb terhet kap a nyakába segítség helyett. Bennünket azért is bánt a dolog, mert egyetlen vidéki fiókunkban sem fizetünk fogyasztási adót, ez kizárólag szegedi specialitás. A Lindenfeld Bertalan cukorgyár tulajdonosa szerint azok a cukorkakereskedők, akik áruikat Szegeden kivül szerzik be, érzékenyen meg fogják érezni ezt az uj adót, mert a nagy versenyben a fogyasztási illetéket nem kalkulálhatják be az eladási árba és igy a cukorkakiskereskedők, akiknek élete mostanában éppen ner» ragyogó, ezzel az ujabb teherrel még inkább meg lesznek nyomorítva. De nem is háríthatják át például a csokoládénak kilogramonkint 15 fillérben megszabott illetékét, mert 30—32 táblára felosztva, az nem jelent semmit, de az angróbeszerzésnél a kiskereskedő nagyon meg fogja érezni a közszükségleti cikké előlépett csokoládé súlyos uj adóját. Kinos incidsns a román pénzügyminisztérium előtt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: A pénzügyminisztérium előtt hétfőn óriási botrány játszódott le. A román nemzeti bank kormánybiztosa, Radu Romanescu be akart lépni az épületbe, a katonai őrszem azonban nem ismerte fel és nem engedte be. Romanescu tiltakozott az igazoltatás ellen és odahiv^'.ta. az őrség parancsnokát. Romanescu éles szavakkal támadt az őrség parancsnokára és szemére vetette, hogy nem oktatja ki eléggé az embereit. A parancsnok, egy íiatal főhadnagy, erre pofonvágta Romanesrut és ieiartózíalta. A kormánybiztost katonai fedezettel a rendőrségre vitték, ahonnan természetesen azonnal elbocsájolták. A polgári és ka'onai hatóságok vezetői közös értekezleten tárgyalták meg az incidenst, ami Bukarestben kinos feltűnési keltett. Duma* viiaSHIrU regénye: A fehér ördög egy hírhedt kalandor élettörténet') Hans Stüve * Alfréd Abel főszereplésére! csfitSrtöktól a BelvArosI Mollban fl haszonbérleti szerződést a leiárat előtt csak kártérítési kötelezettséggel mondhassa fel a város (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes és nagyjelentőségű indítványt nyújtott be a májusi közgyűlés elé dr. Kelemen László törvényszéki bíró, törvényhatósági bizottsági tag. Az indítvány a városi haszonbérleti szerződések 11. és 12. pontját kivánja módosítani. A 11. pont a városnak azt a jogát biztosítja, hogy a bérleteket a bérleti idő lejárta előtt is bármikor, bárminő célra minden kártérités nélkül felmondhatja, a 12. pont pedig azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a bérlő halálával a bérlet azonnali hatállyal megszűnik és a város a bérföldet minden kötelezettség nélkül teljesen szabadon annak adhatja, akinek akarja. Dr. Kelemen módosítása a 11. pontra wrv natkozólag akként szól, hogy abban az esetben, ha beépített, vagy egyébként beruházott bérletet mond fel a város, köteles legyen a bérlőt a beruházások megtérítésén felül a bérleti jog elvesztéséért is megfelelően kár• talani'ani. A módosításhoz fűzött indokolásban Kelemen jogtörténeti adatokkal kimutatja, hogy a földesúr a jobbágyság felszabadítása előtt föld tekintetében a jobbágyaival szemben sem rendelkezett olyan korlátlanul, mint ahogy azt a 11. pontban a város szabad polgáraival szemben kikötötte. A továbbiakban az indokolás az északnémet, holland és az angol—ír telepítési törvényekre hivatkozik, amelyek sokkal messzebbmenőleg a bérletek felmondhatatlanságát biztosítják. A 12. pontot az indítvány akként kivánja módosítani, hogy a beruházott bérleteket az elhunyt bérlő végrendeleti, vagy törvényes örököse az eredeti szerződéses feltételek mellett jogosult legyen folytatni és a város köteleztessék arra, hogy a magánjog szabályai szerint örökösként jelentkező személyt bérlőül elfogadja. Az indokolás itt az öröklés jogintézményének politikai jelentőségét fejtegeti é3 kimutatja, hogy a városi hatóságnak az átörökithetőség hiányát pótolni célzó gyakorlata a magyar öröklési rendszer alapgondolatával ellentétes és a gyakorlati életben nem egyszer megoldhatatlan bonyodalmakkal jár. Értesülésünk szerint az indítvánnyal a közgyűlés pártjai is fognak foglalkozni. Jubiláris Nemzetközi Vásár Budapesten, 1930. május 3-12. A magyar Ipar demonstratív bemutatnia siémos külföldi ¿Ham részvételével B.29 50%-os utazási kedvezmény Felvilágosítás és vásárlgazolvány kapható: Budapesten A Vásárirodánál. V, Alkotmány « S. Szegeden: A Kereskedelmi és Iparkamaránál-