Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-27 / 94. szám

Í930 április 27. nfTMtOVtPnp«»^ Szobafestést, mázolást, KXIsVJfS^ffi Bárkányi Testvérek SS 84! Mesék az öreg királyról Irta: TonellI Sándor Ezeknek a soroknak a hitelességéért csak részben vállalhatok felelősséget Némelyik részénél meg tudnám nevezni a feltétlenül hiteles forrást, de más részénél csak a kósza hirre hivatkozhatom. Mindegyik apróságnak van azonban bizonyos jellemző ereje és beleillik egy olyan korba, amely •nár régesrégen elmerült a feledés homályában. • Mindenki tudja Ferenc Józsefről, hogy a dinasztikus előjogokat illetően a legmerevebb felfogásnak hódolt A dinasztikus és az Isten kegyelméből való elvet illetően semmi sem jellemzőbb a felfogására, mint egy megjegyzése Milán szerb király halála alkalmából, akit egy udvari méltóság exkirálynak nevezett A király nála szokatlan hevességgel utasította rendre az illetőt: — Exkirályok nincsenek. A király mindig király marad! • Ezt az esetet fültanutói, a volt osztrák-magyar hadsereg egyik magasrangu tábornokától hallottam. 1915 vége felé, mikor Szerbia meghódítása már jórészt be volt fejezve, egy kőzős minisztertanácson először esett szó a montenegrói különbéke eshetőségéről. Krobatin hadügyminiszter referált az öreg uralkodónak és kiejtette száján ezt « szót: — Der Nikita... — A hadügyminiszter ur őexcellenciája bizonyára Miklós montenegrói király őfelségét gondolta... • Ferenc József uralkodásának egyik jellegzetes sajátsága volt, hogy jelentéktelen apróságokon néha napokon át elfontoskodtak, nagyjelentőségű dolgok felett pedig észrevétlenül siklottak el. Hogy e rendszer megteremtésében az uralkodó személyes tulajdonságai is közrejátszottak, az kétségtelen. Egy ilyen természetű dolgot mesélnek arról az időről, mikor Zichy Ferenc gróf volt a monarchia konstantinápolyi nagykövete. A gróf egyizben sürgős jelentést intézett a külügyminiszterhez arról a nagyfontosságú politikai megbeszélésről* melyet a Konstantinápolyban időző orosz külügyminiszterrel folytatott egy sétahajózáson. A jelentés a külügyminisztert51 a históriai bőrtáskában az uralkodó elé került A király szép, nagy, olvasható betűkkel odaírta a jelentés szélére: — Ki fizette a sétahajózás költségeit ? Ferenc Józsefnek, aki hatvankilenc esztendőt töltött a trónon, elég szigorú fogalmai votatc a hivatalnokok szolgálati idejéről. Hogy miként gondolkozott erről a kérdésről, élénken jellemzi, amit halála után Bilinski, voit közös pénzügyminiszter irt meg róla egy bécsi újságban. A Badeni kormány idején az uralkodó személyesen elnökölt egy minisztertanácson, amely az osztrák állami alkalmazottak nyugdii-üsvét tárgyalta. Bilinski referált s előadta, hogy a nem egyetemi végzettségű alkalmazottaknál a teljes szolgálati idő negyven év. de a teljes összegű nyugdíj méltányosságból már harminc és fél évi szolgálat után is utalványozható. Ennyit megérdemel az a hivatalnok, aki ilyen hosszú szolgálati időn át dolgozott az áuamnak. Az uralkodó aki magát is legszívesebben szorgalmas hivatalnokhoz hasonlitotta és mindent a maga mértékével mért, közbeszólt: — Ezt nevezi ön hosszú szolgálati időnek? • Ferenc József egyszer a marcheggi vonalon utazott Bécsből« Budapestre. Szerencsétlenségre a vonat megakadt Tardoskeadnél. A vonat már félórája vesztegelt az állomáson, mikor a falubeliek értesülvén az eseményről, küldöttségbe tömörültek éj a bíró vezetése alatt kivonultak a pályaudvarrr A biró ékes beszédet vágott ki, amire a király igy válaszolt: — Köszönöm. Mindig nagy örömmel iőttem Tardoskeddre. Bécsben az őreg uralkodó meg szokta látogatni a különböző képkiálitásokat IlyenUor a festők frakkban és haptákban álltak képeik mellett Egy izben a Secession kiállításán a király csodálkozva állt meg egy ultramodern lovat ábrázoló kép előtt. Nézte, nézte egy darabig, azután megkérdezte a mestert: — Mondja, ilyen ez a valóságban is? — Én ilyennek látom, felség — felelte a piktor. — Akkor miért lett festő? — kérdezte a király. • Az utolsó történet csak közvetve tartozik Ferenc Józsefre és annyira valószinütlep, hogy nem is kellene elhinni A történet ugyanis azzal kezdődik, hogy a háborúban Vilmos császár a francia hadszintéren megtekintette a lövészárkokat Az árokban amelyet meglátogatott, badeni vadászok állottak őrségen. A császár látható jó kedvben volt megszólította az egyes katonákat és elbeszélgetett velük. A jókedv felbátorította az egyik katonát és mikor a császár mellette haladt el, megszólította: — Felség, volna egy nagy kérésem... j — Halljuk! — Hazulról, Karlsruhéből azt írják, hogy ikrei születtek a feleségemnek. Arra akartam kérni felségedet, hogy vállalja a keresztapaságot A háború emlékére az egyiket Vilmosnak akarom kereszteltetni, a másikat Ferenc Józsefnek. A császárnak megtetszett a katona kérése, elvállalta a tisztséget, sőt megígérte még azt is, hogyha Karlsruheba megy, meglátogatja a feleségét ... .Két hét múlva Karlsruhéban óriási feltűnést keltett, mikor a császári autó a munkásnegyedben egy szegényes külsejű ház előtt állt meg és a császár személyesen látogatta meg a hadbavonult munkás feleségét A császár gazdag ajándékokat vitt a szegény' asszonynak és megmutattatta magának a keresztfiait. Egy darabig figyelmesen nézte őket, azután megkérdezte: — Mondja csak, jó asszony, hogy különbözteti meg a fiait egymástól, hiszen ugy hasonlítanak, mint egy tojás a másikhoz. Az asszony kész volt a magyarázattal: . ^ — Nagyon könnyű az, felség. Ez itt, a Vilmos, ez egész nap ordit A másik, a Ferenc József, az meg egész nap alszikVASÁRNAPI KONFERANSZ Hölgyeim és Uraim, nincs olyan hosszú ut, ami véget ne érne és nincs olyan évszázados óra, ami le ne peregne. A tálkie most már mégis csak elérkezik hozzánk is, a Nyugattól oly távoli Szegedre! Ál Jolson és társai beköltöznek vé^re a szegedi sziklák falai közé, — a végleges terminus: május 121 Sokáig tárgyaltak, gondolkoztak és vártak jó mozisaink, — nem akartak kísérletezni, jó gépet akartak vásárolni kísérleti nyulak helyett Vagy tíz masinát is megmustráltak, végighallgattak, mig rregvásárolták a legújabb produkciót: a Zeiss-Icon gépet (Csekélység: százezer pengő!) A masina ott áll már a moziban, — drezdai mérnők, két n^met szerelő ragasztja össze a régeket és várja a hangos film szegedi megszólalását Éjjel-nappal folyik a munka, 12-én megtartják a premiért Előtte zártkörű sajtóbemutatót rendeznek, ahol szakértők fogják bemutatni a százezerpengős mangoían beszélőt, hogy ez a legmo'ernebb masina, amely technikailag a legjobban megoldott rendszer szerint működik, hiszen figyelembe vették az eddigi gépek hibáit és előnyeit A géphez két erősitőt is vásároltak, úgyhogy, ha az egyik véletlenül felmondaná a szolgálatot, automatikus átkapcsolással azonnal helyébe lép a jiásik... Gép, amelyik mozit mutat és beszélni tud., A szegedi Zciss-lkonon mindenféle hangos és beszélő filmeket fognak játszani, — fotocellást és leme: est is lehet rajta pergetni- Még nem égészen biztos a talkis szegedi premierjének műsora, de minden bizonnyal a kővetkezők közül fog kikerülni: Singing fool. Négg ördög és Bánky Vilma Amerikában készül' magyarul beszélő filmje. Ezzel az utóbbival szeretnének nyitni, hogy magyarul szólaljon meg az eiső beszé'ő film. — de a terv előtt még akadályok v-imak: Bánky Vilma Amerikában készült magyar filmje egyelőre még a filmcenzura magas szine előtt lesi a licencet... Minden eddif megjelent hangos.Tmet lekötöttek egyébként Szegedre, mégis a közeljövőben a kővetkezők fognak sorra következni: Noé bárkája, Táuoos diákok. Fos Folie. Atlantic, Brodway, Farkasok dala... Május 12.-én tehát megszólal végre a szegedi mozivászon is. Nincs olyan hosszú idő, ami el ne múlna Hölgyeim és Uraim A névtelen levél frontjáról alig volna mit je* lenteni, hiszen ez az édes történet a Konferansg apró betűi közül átvándorolt a rendőri riport mindennapi hasábjaira. Mindenesetre ajánlatos Ö Nyájas Olvasó, otthon megvizsgálni alaposan aJ összes Írógépeket, mert ugye kérem, mit lehesse« tudni!.« Hátha épen ön irta, ó Nyájas Olvasó L», Közben azonban mig a szakértők kopogtatják! az írógépek betűit, beavatott körökben már tudják, hogy mi lesz Kürthg György rezsimjének szezonnyitó darabja. Az első tervek szerint ^ szezon- és rezsim-nyitó darab a »Mesék az Írógéprőlx lett volna, (méltóztatnak még emlékezni aí o rettre?), — később azonban módosult a terv és inkább . A miniszter előszobájában cimü francia vígjátékot választották. Tegnap azoi? ban ismét megváltozott a prognózis és ezek szerint a Kürthy-rezsim Szomory-darabbal nyit: .J Györgyike, drága gyermekig ^ (Megfelelőbb és hatásosabb szezonnyitó darabeimeket kőszönőttel nyugtáz a titkári hivatal)... ^ Közben Pesten egyre-másra dolgoznak a szeg»» diek. Mé-'ó tattak olvasni, hogy Rosti Magda milyen szép sikert aratott a Magyar Színházban Be» regi Oszkár Rómeó és Júliájában. A fiatal énekesnő kitűnően debütált a drámai deszkákon AS előadást nagy elismerésre Hont Ferenc rendezted Kormos Margit legközelebb a budai színházban! játszik, a Trilby címszerepét. Aztán a Kisfaludy Színházban játsza el Beregi Oszkár Aranyembere mellett a Senki Szigete Noémijét— , Csütörtökön Szegeden koncerteznek Lénerék és a kitűnő kvartett tiz év előtti szegedi elindulása alkalmából a Szegedi Fészek Klub nagyszabású bankettet rendez tiszai házában a négy remek muzsikus tiszteletére— Május elején irodalmi esemény Is lesz: Sik SánJ ucca alaHI Földes Izsó Ruhaáruház EKSK tavasasi IT€i lel BT3. vásárfa! Ménák u'ár> és készáru raktár. Versenyen kívüli jutánycs árak! 353 Órié •I válaszlék Tisztviselői bevásárlási forrás!