Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-24 / 91. szám

P538SS5! SZEGED. SxerkeulöSég: Somogyi uccu 22. L em. Teleion • 13—33. - Kiadóhivatal, klllcsílnkönyWör és Jegyiroda Aradi ucca S. Telefon: 306. - Nyomda L8w Llpól ucca 1». Telefon - 16—34. Távirati •é levélcím: DélmagyarorszAg Szeged. A közgyűlés előkészítése A jövő héten összeül a városi közgyűlés és le fogja tárgyalni a kisgyűlés és a közgyűlés Ügyrendjéről elkészitett szabályrendeletjavas­latot. A közgyűlés előtt — a példa azt mutatja, hogy nyolc nappal megelőzően — a kisgyü­lésnek kell letárgyalni a szabályrendeletter­vezetet, mert csak a kisgyűlés javaslatával ke­rülhet az ügy a közgyűlés elé. Olvassuk azt is, hogy a jövő héten összeülő közgyűlésre vár az a feladat is, hogy a fogyasztási illetékről szabályrendeletet alkosson. Csak elismeréssel fogadhatjuk azt a törek­vést, mely késedelem nélkül lát hozzá a sza­bályozatlan kérdések elintézéséhez. Szives készséggel fejezzük ki elismerésünket azért is, hogy a közigazgatás átszervezése terén mi is elvégezhetjük a törvény által ránkbi­zrrtt feladatokat s nem jogbizonytalansággal és rendezetlenséggel pótoljuk a jogszabályokat Amit azonban szóvá akarunk tenni, az a tárgyalásra kerülő ügyeknek előkészitési mód­ja. A városnak van szervező bizottsága; nem az lenne-e a helyes, hogy a szervezeti kérdést a szervező bizottsággal letárgyalják? Nem le­het erre az a felelet, hogy van még idő arra, hogy a szervező bizottság foglalkozzon a sza­bályrendelettervezettel. Mert ha helyes az az értesülés, hogy május harmadikán összeül a közgyűlés, akkor nincs már idő a szervező bizottság meghallgatására. Meggyőződésünk szerint a jogügyi bizottság is meghallgatandó lenne, amikor a közgyűlés ügyrendjét, tehát közigazgatásunk konstrukcióját érintő kérdést akarnak rendezni. Két bizottságot is "kellene foglalkoztatni az ügynek előkészítésével, ha az a cél, hogy a közgyűlés minél gyorsab­ban, minél kevesebb zökkenő nélkül s minél kifogástalanabb munkát végezzen. S a két bizottság helyett, attól tartunk, az ügy tár­gyalása nem kerül egy bizottság elé sem. De ez a tünet nem is magábanálló. A város­nak van javadalmi szakbizottsága is s sza­bályrendelettervezet készült a fogyasztási adókról. Nem az lenne a legtermészetesebb, hogy a város javadalmait érintő szabályren­deletet a városi javadalmi bizottsággal tárgyal­tatnák le elsősorban? Minek van javadalmi bizottság, ha a javadalmakat érintő legfon­tosabb kérdésekben nem nyilváníthatja véle­ményét? A közgyűlés azért alkotott Szakbizott­ságokat, hogy a közgyűlésnek, a kisgyülésnek és a polgármesternek a szakértelem is áll­hasson rendelkezésére az egyes ügyek intézé­sénél. Ám ilyen körülmények között mit érnek a szakbizottságok? A szinügyi bizottság előter­jesztette szakvéleményét, tisztesség ne essék szólván: a kutyába se vették ezt a véle­ményt. De legalább megkérdezték a bizott­ságot véleménye felől! De mit gondoljanak a szervező s a javadalmi bizottság tagjai, ha mégcsak módot sem nyújtanak abban a ha­táskörben való eljárásra, amit számukra a törvényhatóság akarata, a közgyűlés vájasz­tása jelölt ki. Más megfontolás is azt ajánlja, hogy eze­ket a jelentős javaslatokat ne a szakbizottsá­gok kikerülésével terjesszék a közgyűlés elé. Senkinek nem lehet célja az, hogy a köz­gyűlési tárgyalások idejét elnyújtsa. A köz­gyűlés tagjai a mai életviszonyok mellett nem tölthetnek felesleges módon heteket közügyek tárgyalásával. Minél jobban vannak előké­szítve az ügyek, annál nyugodtabb a tárgya­lás s annál kevesebb meglepetéssel járnak a határozatok. Módot kell nyújtani arra, hogy Csütörtök, 1930 április 24 Ara le fillér VI. évfolyam, 91. szám emBBKooBBi ELŐFIZETÉS: Ravonla helyben 3-2O vidéken é» Budapesten 3-ttO, kUIIHldOn 6-40 pengd. — Egyes szám Ara hélkör. nap 16, vn»Ar- éí Ünnepnap 24 <111. Hlr. delések felvétele tarifa szerint. Megje­leni'« hétfő kivételével naponta reggel kifogásaikat, ellenvetéseiket és javaslataikat a speciális ismeretekkel biró bizottsági tagok még akkor is megtehessék, amikor az ügy tárgyalása a plénum elé nem került. Nem szükséges a közgyűlés plénumát foglalkoztatni olyan részletek megbeszélésével, melyek a szakbizottságok elé tartoznak. Ha a Javasla­tok kikerülik a bizottságokat, akkor a köz­gyűlés elé kerülnek azok a javaslatok, azok az indítványok is, mélyeknek nem egy esetben a tájékozottság hiánya az alapja s melyek az első felvilágosító szóra a tárgyalás anya­gából kimaradhatnának. Viszont nem "kellene a közgyűlés elé terjeszteni s a közgyűlés előtt megindokolni azokat a javaslatokat sem, me- | lyeket az előadó, vagy a polgármester helye­sel s magáévá tesz. Annyit beszélünk az ügy­vitel racionalizálásáról, hogy amikor a szak­bizottsági tárgyalásokkal mód van a racioná­lisabb tárgyalási rend megvalósítására, fölöt­tébb indokolatlan és észszerütlen lenne a tör­vény alapján alkotott szakbizottságok kikerü­lésével gondoskodni a közgyűlési viták szinte mestérséges elnyujtásáról. Talán ma még úrrá lehetne a bölcs belátás. Mert ha hiába hangzik el szavunk, ne csu­dálkozzanak majd rajta s főként ne tegyenek szemrehányást, ha félórára tervezett viták egy hétig fognak tartani a város nehezen meg­mozduló törvényhozásában. Walkó külügyminiszter Párisból váratlanul visszatér Budapestre Szerdán délután Párisból hosszas telefonbeszélgetést folytatott Bethlennel Itthon tárgyalták meg az ui helyzetet — A kormány nem fogadja el a csehek és románok uj kikötéseit? (Budapesti tudósítónk lelefonjelentése.') Párisból jelentik: A keleti jóvátételek ügyé­ben folyó párisi tárgyalások az elmúlt éjjel fél 2 óráig tartottak. A tanácskozáson jelen volt Walkó Lajos magyar és Benes cseh kül­ügyminiszter is. A szerződóstervezetet a csehekkel teljes egészében letárgyalták. A főbb kérdésekben a csehekkel megegyezés jött létre, de a részletes tárgyalás során a csehek ujabb nehézséget támasztottak, még pedig a trianoni békeszerződés 250. §-ának a jövőben, történő alkalmazásával kapcsolatban. A román dele­gáció váratlanul szintén ujabb követelések­kel lépett fel, épp ugy mint a csehek, a béke­szerződés 250. §-ának a jövőben történő al­kalmazása tekintetében. (Budapesti tudósítónk telefonj derítése.") Walkó Lajos külügyminiszter szerdán dél­után hosszabb telefonbeszélgetést folytatott Bethlen István miniszterelnökkel, miután azonban ezzel a telefonbeszélgetéssel a kér­dést teljesen letárgyalni nem lehetett, elhatá­rozta a külügyminiszter, hogy Párisból haza­utazik. Budapestre érkezése után azonnal je­lentést tesz Bethlen miniszterelnöknek, úgy­hogy a kérdésben előreláthatólag pénteken lesz döntés. Beavatott körök szerint a magyar kormány nem fogadja el a cseh és a román delegáció által támasztott és főleg a trianoni békeszer- \ zödés 250. szakaszának törlésére vonatkozó követeléseket. A jövő héten ülést tart a külügyi bizottság, amelyen Bethlen miniszterelnök tájékoztatni fogja a bizottság tagjait a párisi tárgyalások­ról. Walkó Lajos külügyminiszter a párisi tár­gyalások befejezése után Görögországba utazik. Párisból jelentik: Hivatalosan közlik: A ma­gyar delegáció Walkó Lajos és Benes külügy­miniszterek részvételével ma egész délelőtt tár­gyalt a csehszlovák delegációval. Az egyezi ménytervezet nagyjában elkészült. Egyes rész­letkérdések azonban még fenmaradtak, mert ezeket Walkó külügyminiszter végleges dön­tés előtt gróf Bethlen István miniszterelnök­kel óhajtja megbeszélni. Ezért ma este Buda­pestre utazott. A románokkal a tárgyalások egész délután folytak. Kemény nehézségeket okoz az a kö­rülmény, hogy a román delegáció teljésen aj követelésekkel állt elő. Minden valószínűség szerint csütörtökön vagy pénteken teljes ülést tart a konferencia, amelynek folyamán az eddigi eredményeket összegezni fogják. Londonból azt jelentik: hogy mint a Reuter Iroda Párisból értesül, a keleti jóvátételi kon­ferencia holnap két teljes ülést tart. Bemél­hető, hogy amennyiben ujabb nehézségek nem merülnek fel, még e héten aláírják a megegye­zést. £ Szakszervezeti Tanács tiltakozik a Társadalombiztosító táppénzleszállitása ellen Csökkenteni kell az adminisztrációt (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.') A Szakszervezeti Tanács szerdán ülést tartott, amelyen foglalkozott a Társadalombiztosító szanálásával kapcsolatban felvetett javaslók­kal. A tanács hosszas vita után egyhangúlag tiltakozott az alapszabályok o ijírányu módosí­tása ellen, hogy a helvenöts:á~alél os láfrénzt hatvan százalékra szállítják le, vagy az osz tályok összevonásával az eddigi br.legsegchír,­ket redukálják. A tanács azt az áHáspcalot foglalta el, hogy az április 27-ilü, kö^yti't'.s csak alakuló legyen. A tanúi s vélert.eav» ./.. hogy az intézet rendbehozásának első feltétele az adminisztráció minimumra csökkentése, az orvoskérdés rendezése, különböző intézetek­ben a költségek csökkentése. A tanács alapos mérlegelés alapján meg van győződve arról, hogy amennyiben a szük­séges reformokat és redukciókat végrehajt­ják, ugy a betegsegély mai formája és mér­téke minden nehézség nélkül fentartható. A ta­nács a csütörtöki ankétra kiküldött delegátu­soknak utasítást adott, hogy ebben az érte­smbea szólaljanak fel.

Next

/
Thumbnails
Contents