Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-20 / 89. szám

1930 április 20. DftLMAGT4ROBSZAG 33 Báthory fejedelem késői dicső utóda bevette Szegedet Az Északi-tenger napsugaras, Ideális éghajlatú strandfürdője OSTENDE a belga királyi család nyári rezidenciája, az előkelő nemzetközi társaság találkozóhelye Óriási homokstrandja, tengerparti sétánya páratlan. "Hideg és meleg tengeri fürdők, meleg ásványvízforrás, ivó- és gyógyfürdőkura. A Kursaalban naponta világhírű művészek felléptével Szenzációs hangversenyek, látványosságok, ünnepségek, tánc. Nagy sportélet: két versenypályán minden nap nagy lóverseny (Grand. Prix International 6000 (XV frank), atlétikai, golf-, lawntennis- és úszóversenyek. Életmentési versenyek a tengeren, homoképilési versenyeit a strandon gyermekek részére. Mintaszerű egészségügyi berendezések. Kétszáznál több szálloda és penzió A magánházakban lakások és bútorozott szobák. Vendéglők, kávéházak, cukrászdák és csemegeüzletek. Mindenki anyagi erejéhez képest he'yezkedhetik eL Teljes penzió már ! 50 belga frankért kapható. Egy belga frank 16 fillér. — Felvilágosítás és prospektus: Bureau officiel de Renseignements, Ostende B.39 (A D él m a gy a ro r sz á g munkatársától) Három-négy hónappal ezelőtt érdekes fiatalember érkezett Szegedre. Csendesen jött, nem vett tudomást érkezéséről senki és talán u^yanigy lávozott volna, ha ezt a pár hónapot tétlenül tölti el... ő azonban szorgalmas volt, Ittartóz'kodása alatt a finom szélhámosságok légióit követte el és ragyogó pénzszerző trükkök sorozatával kábította e( hódolóit. Szélhámosságairól valóságos legendákat mesélnek abban a társaságban, amelynek nemrég még megcsodált feje volt... Szegedre való érkezése után egy harmadrangú szállodában bérelt szobát, összes poggyásza egy kopott bőröndből és egy bambusznád botból állott A koffert a szállodában hagyta és a botot ujjai közölt forgatva, fütyürészve nekivágott a városnak. Jó megjelenésű, jól öltözött fiatalember volt, aki hamarosan belekerült egy bizonyos társaságba, ahol tárt karokkal fogadták. Elköltözött a harmadrangú szállóból és az egyik előkelő hotelba nyittatott, uccára néző, komfortos szobát. Ide már grófi koronás, monogramos bőröndökkel érkezett, amiknek eredetét még ma Is homály fedi... A társaságba, ahol nagy reverenciával fogadták, Báthory fejedelem leszármazottjának, jdánus tisztnek., és kényes politikai feladatokkal megbízott embernek mondotta magát.. Először szerényen viselkedett, aztán csak kiütközött belőle a fejedelmi származás. A baj ott volt, hogy az anyagiak dolgában nem állott valami fényesen, viszont az allűrjei nagyon költségesek voltak. Szeretett jól élni, szerette a vasalt nadrágot és a hajnalba nyúló csöndes mulatozásokat. Ilyen alkalmakkor fitymálva beszélt a külföldi arisztokrata barátairól, akik nem tudnak élniA hazai arisztokráciát meg egyenesen lenSzte. Barátai, akik között csodálatosképpen sohasem akadt szegény ember, áhítattal szőrcsölték szavait, amelyeken keresztül — ugy vélték — bepillanthatnak az annyira irigyelt arisztokrata.világ kulisszái mögé. Beszélt viszonyairól, a dollármilliomos, unatkozó amerikai misszekkel ugy dobálóadtt, hogy barátaiban elállt a lélekzet.. Pénz dolgában azonban csak nem tudott lábra kapni, ezért szívesen fordult barátaihoz apróbb kölcsönökért. A kinos helyzetben levő fiatal mágnáson "versengve segítettek a barátok. Boldog volt, aki adhatott és megfogadtatták vele, hogy mindég szólj ha valamire szüksége van. Báthorynak pedig sok mindenre volt szüksége. A grófi koronás bőröndöküresen ásítoztak feléje és mohón várták a sok, sok finom holmit. De a pénzt, amit svájci rokonoktól várt, a sok értékes svájci frank Csak nem akart megjönni. Szomorúan panaszolta bnrátáinak, hogy jaj, csak a rokonokra ne számítson az ember, mert ezek még azt a kis szivességet is nehezen teszik meg, hogy azt a rongyos pár ezer frankot elküldjék... A jószívű és érzékeny lelkű • barátoknak ilyenkor bizony sok idejükbe került, mig megvigasztalták. Biztatták, hogy nem kell elkeseredni, biztos valamelyik banknál eltévedi a pénz, de majd csak megérkezik egyszer. De már ekkor nagy baj volt. Egyesekbe kezdett megrendülni a beléje helyezett föltétlen bizalom és titokban óhajtolták, hogy bárcsak hamarosan jönnének a frankok... Meri ekkor már mindegyikük nagy öszszeggel támogatta a fejedelmi sarjadékot. A megcsappant érdeklődést megérezte és ezért tij metódushoz folyamodott. A szegedi kereskedőket vette sorra. Előkelő barátaival, fejedelmi nevére hivatkozva tette rendeléseit és mindenhol gyanutlanul kiszolgálták. A fizetést — Tigy mondta — pár nap alatt teljesíteni fogja. A kereskedők boldogan adtak és ő ieereszkedőleg vette... Sorra járta igy az összes valamire való üzletet és vásárolt... Azt is, amire szűk: ége volt és azt is, aminek sohasem vehette hasznát. A finom bőröndök szépen megteltek drága holmikkal: selyemfehérnemük, nyakkendők, cipők, elegáns ékszerekv csecsebecsék* toaíettcikkek és egészen praktikus tárgyak vándoroltak az éhes kufferck öblébe... A kereskedők pedig vártak. Egy napot, tiz napot Báthory még csak meg sem mozgatta fejedelmi fülebotját. Azok a kereskedők aztán, akik nem akartak szakállt növeszteni ebben a nagy és meddő várakozásban, diszkréten érdeklődni kezdtek fejedetmi vevőjük után. Hamarosan megtudták, hogy Báthory István javai a dicső elődnél maradtak és a késői unoka már csak a kalmárok saroolásának virtusát tudta megmenteni magának. De a baráti kör mosolyogva legyintette le az aggodalmaskodó kereskedőket és előadták az ezerszer hallott mesét a svájci frankokról... Amik még mindég nem akartak megindulni Szeged felé. Pedig Báthory megtett minden tőle telhetőt. Minden nap másik barátjával ment érdeklődni a bankba, de a válasz ugyanaz volt... Svájc ugyan elég messze van, gondolták a barátok4 de hogy ilyen messze legyen, azt nem mertük álmodni sem... Ezek után már nem jelent meg annyiszor az exlusiv társaságban, sokszor napokra eltűnt Egyszer csak látni vélték, amint hajnal tájban rosszhírű korcsmák mélyéről, holtrészegen támolygott elő. De ezek lerázták, elhessegették a sanda gyanút. megdörzsölték szemüket, mert biztosan káprázat volt az egész... Pedig Báthory ekkor már szívesen elvegyült a plebs kőzött Különösen olyan helyekre járt, ahol nagy pénzbe »zsugáztak«. A sipisták ismerték meg leghamarabb és már meszsziről kalaplevéve üdvözölték. Itt is elismerték fejedelmi mivoltját. Ha dicsőséges elődje jól értelt a kockajátékhoz, ő művész volt a kártyában... A csaták vége mindig az volt, hogy könyörtelenül kifosztott mindenkit. Utána aztán leitta magát a sárga földig. Egy alkalommal egyik Petőfi Sándor sugáruli kocsmában nagy nyereségre tett szert. Másnap már újra megjelent a baráti körben és könnyezve emlegette a jó rokonokat, akik küldtek egy kevés előleget.. Sokoldalú elfoglaltsága mellett nem feledkezett meg »kényes politikai megbízatásairól« sem. Órákhosszat sugdolózott ambiciózus politikusjelöllekkel és széles gesztusokkal magyarázott.. Ez is jól jövedelmezett és kezdett újra felderülni körülötte minden... Ezekben a napokban boldog volt, könnyed, szinte játszi Önfeledten uflvarolt az egyik dúsgazdag lánynak, amikor megint kezdett boruInL. A kereskedők félbeszakították a szakállnővesztést és újra megjelentek... A fejedelmi tekintélyből még tellett annyira, hogy nem léptek fel vele szemben gorombán, mint egy más, közönséges halandóval tették volna... Inkább kérték... Hogy fizessen... De Báthory konokul elzárkózott minden ilyen irányú kérelem elől... Nem fizet és slussz... Az egyik kereskedőnek aztán az az ötlete támadt, hogy visszakéri az árut és igy menti a menthetőt A tippet a többiek is jónak találták és a szegény kereskedők kórusban rimánkodtak vissza a sok finom holmit. Báthory azonban kereken kijelentette, hogy semmit sem ad vissza. Nem és ezerszer nem. Az egyik elkeseredett kereskedő ekkor szerényen megjegyezte, hogy félretesz minden tiszteletet és feljelentést tesz a rendőrségen... Báthory erre megenyhült és diszkréten elárulta, hogy rövidesen házasságot kőt az egyik dúsgazdag lánnyal és akkor mindent kifizet. A kereskedők az apa nevének említésekor elcsitultak™ Ez a házasság lett volna szélhámosságainak bekoronázása. Annyira hittek benne, hogy tényleg szó volt a házasságról és talán meg is történt volna, (és ebben az esetben ez a riport egy ma már köztiszteletben álló. dúsgazdag, fiatal férj memoár ja lenne), ha a hitelezők nem hamar kod ják el a dolgot. .. De ez már a riport végére jön. Báthory közben egész otthonos lett Szegeden, hogy világnézetet is szerzett és ettől kezdve sem volt dühösebb antiszemita nálánál. Ez a világnézete azonban hasznos volt, mert jól beleilleszkedett vele az exlusiv társaságba. A sok kiderülés és beborulás után végeredményben a mérleg szép hasznot mutatott javára. Szegedre, amint később kiderült^ 5 pengővel és egy öltözet ruhával érkezett. Négy hónap alatt ugy megszedte magát, hogy egyike volt a legelegánsabb szegedi fiatalembereknek. A házasság lul lassan haladt a beteljesülés felé. Báthory már nyeregben érezte magát, amikor egy napon megingott alattta a föld. Az egyik indolens hitelező elhatározta, hogy tovább nem vár. Felkereste a fiatal arisztokratát és komolyan, őszintén elébe tárta a helyzetet. Hogy ő most, ha nem kapja meg a pénzét, átsétál a rendőrségre és lelkiismeretesen elmond mindent. Legyen, ami lesz.. Báthory sokkal jobb ismerője volt az emberi léleknek, mintsem ne látta volna, hogy itt egy eltökélt emberrel áll szemben. Félóra alatt felhajtotta a pénzt és elkövette azt a végzetes hibát, hogy kifizette hitelezőjét. Az elsőt és utolsót Ennek a hire rövidesen elterjedt a kereskedők körében és megindult a lavina. Mindenki följelentéssel fenyegetőzött, ha n-em fizet. Cselekedni kellett.... Felkereste jövendőbeli apósát és elmondta, hogy szorongatják, fizetnie kell. Az após azonban minden támadást visszavert és egy vasat sem adott A késői utód csatát vesztett. A kereskedőknek mosolyogva, jókedvűen mesélte» hogy minden rendben van, másnap pénz lesz. Este pedig vonatra ölt és örökre elvitorlázott. Történt pedig mindez pár nappal ezelőtt. Csak elutazása után derült ki előélete, mégpedig igen érdekes módon. Volt itt Szegeden egy nő ismerőse, akivel évek óta, még Budapestről, jóban volt. A nő jól tudta, hogy Báthory egyáltalán nem Báthory, sőt. De hallgatott, abba a reményben, hogy majd, amint igérle, feleségül veszi. Amikor aztán értesült a készülő gazdag házasságról, elhatározta, hogy feteplezt a fejedelmet. Igy tudta meg az após, hogy Báthory egyszerűen Lőbi Vilmos... Lőbl mielőtt fejedelemmé avanzsált volna, kereskedösegéd volt Pesten és onnan jött önállósítani magát Szegedre. Itt egy darabig a nő nyakán élősködött, míg aztán fejedelem és ulánus tisz lett.. A becsapott kereskedők az apóshoz fordultak követeléseikkel és azzal érveltek, hogy Báthory a vásárlásokat »vői< minőségben követte el és ők is csak erre adtak neki. Az após akceptálta a kereskedők okoskodását és hogy kellemetlenségeket elkerülje, kifizette a hatalmas, több ezer pengőre tehető adósságot. Báthory dicsőségesen bevette SzegedetKlamár Gyula. Nem állíthatok kí az Ipartestületi vásáron, mert megfelelő helyei nem kaptam, de raktáramon nagy árengedménnyel árusítok a vá'ár tartama alatt Rubin József kárpitosmester, Kossuth Lajos sugárul 8. Teleion: 14 - 65. 363 Alapítva: 1876. Elegáns, STáo 276 ^ M divatModellkalapok olcsóbban Vilma kalapszalonban Feketesas u.16 A „ • * _ 3 r B | modern nagyvárosi berendezésével minden igényi kielégit. Szonyi furdo es csonakkskoto »»Eraaas Sffi'SSSS&JTB^ hideg-meleg étetekkel és frissítő italokkal