Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-20 / 89. szám

so 11MB DfiTJWAGYARrrr ' in 1930 április 20. PETRI ANTAL készruha áruházában, Széchenyi tér 2, tavaszi felöltő és ruhauidonsájrok szenzációs olcsó árban szerezhetők be! m Angol uri szabóság! Mi a tanya és mi a szállás? Irta: Gáspár Zoltán. A tanya szó a mai magyar nyelvben elválaszthatatlanul össze van forrva a mezőgazdasággal Magától értetődőnek tűnik fel mindenki előtt, hogy ez a szó a város határán szétszórtan élő nép világát zárja magába. Jelenti a tanyai ember házát, szántóföldjét, legelőjét; jelent települési formát, gazdálkodási rendszert; jelenti mindezeket különkülön és egyszerre, egymás mellett és egymással összefüggőn. Az élet száz és száz árnyalata fonódik össze egy közömbös és szürke szóvá. Ki ezt, ki azt, ki többet, ki kevesebbet lát meg benne a való világ gazdagságából, amelyet a nyelv titokzatos munkája egyetlen kifejezés szürke vasládájába halmozott mindenki használatára. Azt azonban már igen kevesen tudják, hogy a tanya szó nem mindig ezt a jelentést hordozta. A nyelvtörténet tanúsága szerint ez a szó ősi értelmében a halászok szókincséhez tartozott Régi nyelvemlékek fenntartották ezt a jelentést, a tájszólások pedig frissen és elevenen őrizték meg mindmáig. Tanya alatt régebben halászok települését értették. De már ez a jelentés maga is származékosnak látszik. A szó legősibb jelentése szerint annyi, mint halászatra alkalmas viz. A tájszólásokban, nyelvjárásokban ma is élő értelem szerint pedig: széles, mély viz, a folyónak elcsendesedő, lassú folyású helye Ez a jelentés tovább is fejlődött, alakult, formálódott, úgyhogy egyes vidékek nyelvhasználatában »tanya«, »tonya«, »tornya« állóvizet posványt, pocsolyát, tócsát jelent De térjünk vissza az ősi jelentésre. A folyóvíz lassujárásu részeit a vizén élő nép jól megtudta egymástól különböztetni, csak olyan jól, <:ár a szántóvető ember a föld egyes darabjait Es igy a tulajdonszerzés ösztöne csakhamar feldarabolta az áramló folyót, mint ahogy később feldarabolta a szilárd földet. A halas vizek igy oszlottak szét tanyákra s minden tanya kfilön nevet kapott, hasonlóan a föld dűlőihez. Ami a dülő a mezőgazdaságban, az volt a tanya az ősi halászatnál. Persze a vizén élő embernek is kell azért egy darabka szárazföld, ahol a lábát megvesse. A parton állott a halász kunyhója, körülötte idővel talán alföldet is munkába Vették, már ahol lehetett s amennyire mód volt rá. A nyelv pedig tudomásul vette és megerősítette, amit az élet rendelt: ettől kezdve a tanya nemcsak vizet, hanem szárazföldet, nemcsak mesterséget, hanem a mesterségnek élőket és nemcsak helyet, hanem települést is jelent De akkor miért hivják ma a tanyát tanyának. LTgy kell lenni, hogy a szárazföldi településre valaha valami más szó szolgált Ez a szó pedig a szállás volt Ezt a szót a magyar nép még az őshazából hozta A magyar nyelv legmélyebb rétegébe tartozik, ősi egyformaságára az uj és változó jelentések számos rétege rakodott reá: ezért ütődik oly sokszor belé a nyelvész csákánya. Egyformán ősi értelemmel jelenteste a barmoknak, mmmmmmmm———m—mmmmm Jószágoknak nemzedékről-nemzedékre, apáról-fiura való áf-szállását, tehát az öröklést; a kóborló emberek megszállását egy bizonyos földön, azaz a települést; jelentette a madarak eZszállását, vagyis a repülést A mozgás és a nyugalom egymásnak ellentmondó és egymást feltételező ősi képzetei élnek és öltenek különböző formákat ebben az ősi szóban. Vitathatatlan tény, hogy ezzel a szóval jelölt a magyar nyelv minden honfoglaláskori települést Már most általános tünemény a nyelv életében, hogy ha egy szó. sokféle jelentésbe ágazik el, a jelentések közül egyiket-másikat elfoglalja, »megszállja« egv másik kifejezés. (íme egy szinte önkéntelen ujabb adat a »szállani« ige jelentésbeli gazdagságához!) Igy történt ez a »szállás« szó »telephely« jelentésével:! a tanya szó, mikor már nemcsak halászóhelyet, halásztelepet, hanem általában települést jelentett, magához vonta ezt az értelmet és a szállás szó ebben az értelemben kiveszett. Uj települések megjelölésére nem alkalmazták, de tovább élt a helységnevekben. Ezekátán nézzük meg, mi jelentősége van annak, hogy Szeged határában vegyesen vannak tanyák és szállások ? A felelet szinte magától kinálkozik. Szállás szárazföldi települést, tanya halászati eredetű telenüIést jelentett egykor, ennélfogva a tanya szó egykori halásztelepek emlékét kell, hogy őrizze Amúgy szemre mutatós magyarázat és amint a végén kiderül, sok igazság van benne De ilyen könnyen nem adják az igazságot Megkérdezhetné valaki és pedig joggal, hogy már most, ahol tanyák vannak, ott valaha okvetlenül halászoknak kellett élni Szeged körül csak még megy az ilyesmi, de hát mit kezdjünk ezzel a tudományokkal olyan helyeken, ahol vizet csak a gémeskutban lehet találni? Azonkívül szó volt már róla, hogy ennek a szónak a jelentése alaposan megváltozott s ha egykor csak a halász tanyáját jelentette, most már a szántóvetőét jelenti. Sőt tréfásan a városi ember is beszél igy néha a tartózkodási helyéről. Való igaz, hogy pusztán különböző szavak egybevetésével nem lehet egész biztosan eldönteni a kérdést. Az igazságra lelni csak ugy lehet, ha az igazság egy részét keressük, az egész itt a darabjaiban él. Minden tudomány csak saját magá ért áll jót, ami ebben a példában annyit jelent, hogy tisztán nyelvészeti eszközökkel itt nem boldogulunk. Szükség van itt még gazdaság- és kultúrtörténeti ntmutatásra Is. Nem feltűnő és gondolkodásra késztető jelenség-e, hogy az ősi »szállás« szó, miután jelentését a »tanya« szó vállalta magára, az ország egyes részeiben mégis fennmaradt? Délmagyaroi szádon általánosan használják a tanyák megnevezésére (értvén most már ezalatt a szó jelenlegi ériel • mét), még feltűnőbb azonban, hogy a szegedi tanyavilágban vegyesen él a tanya és a szállás név. Az Alföld túlnyomó részén a tanya szó, a déli részeken a szállás szó használata ál'alános. Szegeden azonban egymás mellett él mind a kettő. A nyelv logikája itt alig tür kétséget: a tanyavilág egy része halásztelepek emlékét őrzi. Ezért tartotta itt ébren a nyelv géniusza mind a két szót. Mert a halászat az előidőkben sokkal nagyobb területre terjedt ki, mint manapság. Oly magától értetődő dolog ez, hogy alig kell neki sok magyarázat. Ma a halászat a folyóparthoz tapad, régebben azonban parttalan vizén jártak a halászcsónakok. Ma a mérnök körzője szabja meg a folyó járását a gondozott és szabályos partok kőzött. Régen a Tisza és a Maros mellett végeláthatatlan mocsaras, vadvizes területek terültek el s csak a magasabb kiemelkedéseken vethette meg az ember a lábát Szeged maga is a Tisza szigetein keletkezett. Halász, vadász, pásztorkodó nép szállott meg ezen a földön, még pedig a határban szállott meg, ahol még évszázadokon át folytatta kóbor vadász-halász életét A határ pedig nem volt olyan nagy, mint ma. A helyi hazafiság szereti emlegetni, hogy ekkora földön a németek nagyfejedelemséget alapítottak volna, nem is egyet, de mindjárt kettőt Csakhogy a város területére vonatkozó régi történeti adatok nem igazolják ezt a szólásmondást. A honfoglalástól kezdve él Szeged határában az élet. A határból, a tanyákról ment a nép a városba és nem fordítva. Az alföldi tanyavilág keletkezésének az újkorban munkáló történeti okai vannak, — a török pusztítást s a pusztulást nyomon kővető uj településeket mindenki ismeri. Sok ujabbkeletü gazdaságpolitikai körülmény is közrejátszott ebben a fejlődésben. Ezek az okok a szegedi ta'nyavUág kialakulásában is munkálkodtak. Mindez már más lapra tartozik, — itt Csak a szegedi tanyavilág legősibb voltára figyeltünk, amelynek a vonásai ma is kitetszenek a tanyai nép arculatán. Hölgyeim! ArohAmlasztók, kézápolő preparátumokból, azonkívül szeplők, mótloltok, pattanások sikr« arobSr rinoossAgra hajlamos börhlbáknak szavatosság melletti megszüntetésére a körismert „Modi-a" konneükns szerekből lerakatot "PRRFÜMERIE GEORGETTE" Elsőrangú készítményei, parfümök, kölni vizei kimért és lesirt üvegekben, zománepnderok, fog- és szAjApolAsi cikkei lemét kaphatók. Kozmetikai tanácsosai dijta anul szolgálunk forduljanak bizalommal minden ez ügyben Belvárosi Illatszertár Szeged, Kis u«a 3. céghez. 394 Fényképeket t esalAdi-képet, csoportképet, N levelezőlapokat legohsábban i SIMONYI fényképésznél. Szscheu 1 tér 8 Jernev hárhon. Korzó Mozival szemben. Költözködéseket helyben és vidékre jutányos Árban vállal • Hzállltó, Kelemen ucca t. ungar «evto icin»n 3-*. m Művészi kivitelű modern bútorokban és anyagokban MüihoH •ernei sw Tekintse meg az Ünnepek alatt. 471