Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-02 / 74. szám

ÍO Dfi Í930 ínrilh 1 CJI^jpA JL la a HU o!a'°k. lakkok, zománcok, perkelt beeresztő és fényesítő, seprő és kefeárak, kékkő reffia, gyanta atk (BSKfsKeBCa !",ndenfél® W1 és háztartás! cikkek C7i|Anvi ác <£70 Bt ¿1 '««lékkereskedé.flVVn, Dugonics fér 1L Telefon W7. »ff V* BU^W yfrf legolcsóbban b c s r c r c z h c \ X V OZ!Sd«g?J S5 O A Cl üt? Kélvin «ér 2. Rel.-palola. Telefon 9-88 50 iuj.*m '^«»^^-»"•atff.TaiaanwgCTP. •'•^[•[••jiiLis.itLaii» 11 !•• IIIP || I,«» — —IJJ.»it. imsawigHi• «UÍ.IIIIJMWBBI rr—FTT¡»»JII^IIIIJU....„... , -I uu< »j»»^——H A DélmagyaroMzág regénye STEFAN ZWEIG Î A RENDŐRMINISZTCR FOUCHE ÉLETE Fordította\ SZ1NNA1 TIVADAR 26 Erre a terem végéről felsivit egy hang, egy jóformán ismeretlen, jelentéktelen képviselő hangja: »Et Fouché?« — Hát Fouchéval mi van? A szó elhangzott, végre kiejtették annak a nevét, akit általában az összeesküvés szervezőjének tekintettek. Robespierrenck most alkalma lett volna ellene fordulni, meg is kellett volna tennie. De sajátságos, érthetetlen módon Robespierre kitérő választ ad: — Azzal az emberrel nem akarok most foglalkozni, nem hallgatok másra» csak arra, amit a kötelességem diktál. Rebespierre hirtelen engedékenységének az oka olyan titok, amit magával vitt a sirba. Miért kiméli legnagyobb ellenségét, a döntő órában, amikor életről-halálról van szó? Mért nem csap le az egyetlen távollevőre ebben az alkalmas pillanatban? Hiszen igy megnyerné magának a többi képviselőt, akik örömmel kiszolgáltatnák Fouchét villámhárító gyanánt. Az»n az estén — Saint-Just állítása szerint — Fouché mégegyszer megpróbálta, hogy Robespierrehez közeledjék. Egyesek azt mondják, hogy látták egy padon egykori menyasszonya, Charlotte Robespierre társaságában. Talán találkozót kért az öregedő lánytól és könyörgött neki, hogy szóljon egy jó szót az érdekében? Talán annyira féltette a nyakát, hogy hajlandó lett volna összeesküvőtársait elárulni? Vagy talán csak színlelte a vezeklést, hogy biztonságba ringassa Robespierret? Minden lehetséges. A ravasz intrikustól kitelt, hogy most is kettős játékot űzzön. Es az is megtörténhetett, hogy Robespierre ilyen privát-közbenjárásra hallgatott, amikor az utolsó pillanatban lefékezte a haragját Biztosat nem tudunk. Robespierre alakját még ma, annyi év után is, titokzatos köd veszi körül, a történelem nem látja tisztán *zt a különös embert Végső szándékait sem ismeri senki Kérdés, hogy valóban a köztársaságért küzdőtt-e vagy a diktatúrára tört? Talán meg akarta menteni a forradalmat, talán örökségébe akart lépni, mint később Napoleon. Ki mondhatná meg, mire gondolt utolsó óráiban, a thermidor 8-ról 9-re virradó éjszakán? _ _ .A . Mert ezen a fullasztóan tikkadt júliusi éjr zakán dől el minden. A guillotine fenyegetően ragyog a holdfényben. Áldozatára vár. Vájjon Tallien, Barras és Feuché nyaka kerül holnap a kés alá vagy Robespierre feje fog legurulni? A hatszáz képviselő közül egyetlenegy sem tud aludni ezen az éjszakán. A pártok lázasan készülődnek a végsó összecsapásra. Robespierre a konvent üléséről egyenesen a jakobinusokhoz rohan. Lobogó Rvertyafénynél fe'háborodístól remegő hangon felolvassa nekik azt a beszédet ami az unént hatástalanul hangzott el a nemzetgyűlésen. Itt a jakobinusok kczt. tomboló helyeslés fogadja, de ez az utolsó siker nem téveszti meg a rossz sejtelmektől gyötört Robespierret. Háromezer hivéne!: hangos ünneplése közben kishitüen kijelenti, hogy ez a lieszéd a testamentuma. Ezalatt az adjutánsa. Saint-Just, keményen verekszik a bizottságban Collot, Carnot és a többi összeesküvővel. Hajnalig vitatkoznak és ugyanakkor a folyosókon is, magánlakásokban is szüntelenül folyik a tanácskozás. Fonják a hurkot Robespierre nyakára. Az éjszaka folyamán kétszer-háromszor megfordul a helyzet, hol Robespierre hivei az erősebbak, hol az összeesküvők. De hajnalra elkészül a paktum és Robespierre sorsa meg van pecsételve. Fouché, aki az ülésekre nem ment el, ezen az éjszakán mindenütt látható, ólomszürke arca az izgalomtól és félelemtől még fakóbb, mint máskor, szinte kisérteiies. De szívósan küzd az életéért. Suttog, könyörög, fenyegetőzik, felkeresi a tétovázókat, nem nyugszik addig, mig össze nem kovácsolja a határozatot Robespierre ellen. Joseph' Fouché nem ment el a konvent thermidor 9-iki ülésére. Nem is volt rá szükség. Kitartó aknamunkája biztosította a sikert. A többség megfogadta, hogy végei a veszedelmes zsarnokkal. Alig kezdi meg Robespierre zászlóvivője, Saint-Just a beszédjét amelyben le akarta leplezni az összeesküvőket Tallien máris a szavába vág és egyik közbelszólás a másikat követi. Eleve megállapodtak abban a taktikában, hogy sem Robespierret, sem Saint-Justöt nem engedik zavartalanul beszélni. Mert mindenáron meg kell akadályozni, hogy ez a két lendületes szónok hipnotizálja a tétovázókat. Az elnök ügyesen alkalmazza a taktikát, minduntalan az összeesküvőknek adja meg a szót és amikor Robespierre is beszélni próbál, olyan vihar keletkezik, hogy nem lehet érteni a hangját. Mindenki csapkod, tombol, üvöltözik, a hatszáz megkínzott, elnyomott, reszketésben tartott lélek most kiadja minden összegyülemlett haragját és gyűlöletét. Este hatkor már vége van mindennek. Robespierret kiközösítették és börtönbe vetették. Néhány barátja és azok a forradalmárok, akik még mindig a köztársaság lelkét látják benne, kiszabadítják Robespierret a börtönéből és elrejtik a városházán. De a konvent csapatai megostromolják ezt az épületet és éjjel két órakor Maximilian Robespierre már a konvent foglya. Tegnap még Franciaország leghatalmasabb embere volt, most pedig betört fejjel, vértől borítva hever két széken, a konvent előcsarnokában. Fouché ujjonghat — elejtette a nagy vadat. Másnap dél« után viszi már a recsegő targonca Robespierret a vesztőhelyre. A nagy terror végetért, de a forradalom tüzes lelke is kialudt Most jöhetnek az örökösök, a szerencselovagok és haszonlesők, a tábornokok és bankárok, a nagyravágyók és az élelmesek, az uj kurzus alakjai. Most jöhetnek valamennyien és kőztük Joseph Fouché is. Bámészkodó, ujjongó, üvöltöző tömeg sorfala közt döcög a kordé, amely viszi Maximilian Robespierret és övéit a guillotine felé. A Rue Saint-Honorén át mennek arra a tragikus útra, amelyen XVI. Lajos, Danton és Desmoulins és a forradalom többi hatezer áldozata búcsúzott a napvilágtól. Párfs örömmámorban úszik, az ablakokban és erkélyeken emberfejek ezrei, a háztetőkőn zászlók és szines rongyok hirdetik^ hogy a nép ezúttal ismét ünnepnek tartja a kivégzést Amikor Robespierre feje lehull a kosárba, egyetlen dörgő örömkiáltás tölti be az óriási teret Az összeesküvők csodálkozva néznek egymásra: ez is lehetséges? Páris megrészegül a boldogságtól, amikor meghal az az ember, aki tegnap még az egész ország bálványa volt? (Folyt kőv.)' Szegedi sz. "kii, városi szlnfiöa Szerda este */t 8 órai kezdettel Premierbérlet 7 Juliusi éfszakák Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Hunyadi Sánda» Személyek: A ház urnflje —• — —• — UH Glrai A ház ura — — — — Vágó Arthnr A menyasszony — — — Könyves Tóth Erzá A vőlegény — — Cselle Lajos Gábor — — — Táray Ferenc A herceg — — — —— — Bognár Elek Isti — — — — —i Ajtay K Andop A szép özvegy — — — —> Pártos Klári L,ajos — — — — —• Páger Antal Lili — — — — — Kiss Manyi Dadu* »— — — «— Kurusa Margit A állandóan gyarapodó kölcsönkönyvtárában havi dij előfizetőknek I pengő, tisztviselő-előfizetőknek 80 fillér, heti előfizetőknek 16 fillér. Az Idei szezon szenzációi az mn « mmm csodakerékpárok, -f Ballon-jjummi. MoMéssel. 2V2 mm.-es küllőkkel. PHILIPS-RÁDIÓK IS havi részletre. 892 SPORTKOCSIK gtimmik és alkatrészek legolcsóbbak gépáruhAzában HID UCCA 1, WOLF ICosssneiiteai Ènîészeiem ax egyéni Kezelési blxtosUfa. Estélyi kikészítés mUvésxlesen és ax egyéniségnek megfelelően. Hajszál távolítás. Fagykezelés. Sxemölcslríás. Helyi togyasxtús. H. Cengyel Greie, Vár ucca 7.