Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-20 / 89. szám

1930 április 20. r>fcT,M4GV4TínilS7AG A Nemzeti Szabadelvű PárI zászlóbontása Szegeden Rassay Károly beszámolója A Nemzeti Szabadelvű Párt orsz'ágos megalakulásával kapcsolatosan, Rassay Károly 26-án, tudvalevőleg ellátogat Szegedre, hogy az uj párt zászlóját választói között ünnepélyes nyilatkoza'.ok keretében kibontsa és him előtt kifejtse az okokat, amelyek ezt a nagyjelentőségű országos mozgalmat szükségessé és időszerűvé tették. A párt szegedi vezetőségével tőrtént előzetes megállapodás szerint Rassay mához egy hétre, tehát a következő vasárnap, április 27-én tartja meg beszámolóját. Elkísérik szegedi útjára gróf Sigray Antal, Friedrich István, dr. Nagy Emil, Strausz István és még mások, akik közéleti tekintélyük egész súlyával állnak Rassay mellé nagyhorderejű akciójának sikere érdekében. Szeged szabadelvű polgársága ezt az illusztris látogatást a liberálizmus ünnepének tekinti s a pártvezetőség minöent elkövet, hogy kiváló vendégeit méltóképen fogadhassa. Rassay és a kíséretében levő kitűnőségek április 26-án, szombaton délután érkeznek Budapestről Szegedre. Este 8 órakor a szabadelvű polgárság vacsorára gyülekezik az ipartestület székházának dísztermében. A felszólalások, amelyek az országos politika vezér, férfiai részéről már a fehér asztalnál el fognak hangzani, méltán keltik fel a polgárság legnagyobb fokú érdeklődését. A rendezőség Mbocsájtott vacsoraivei már közkézen forognak s igy mindenkinek módjában áll, hogy a nem mindennapos politikai eseményhez mihamarább helyet biztosítson magának. A Nemzeti Szabadelvű Párt ünnepélyes sze. gedi zászlóbontása másnap, vasárnap délelőtt fog megtörténni és ez alkalommal tartja meg Rassay Károly nagy érdeklődéssel várt beszámoló beszédét, ismertetve az ország súlyos külső és belső problémáit, amelyeknek megoldását az uj politikai alakulás célul tűzte ki maga elé. Az országos nevekbe vetett bizalommal eltelve hisszük, hogy nem szólamokat, hanem férfias szavakat fogunk hallani. Az Ígéretekből nem kevesebbet, mint amennyiből a jövőért aggódó szivek uj reményt meríthetnek, de egyetlen eggyel sem többet, mint amennyinek beváltása lehetséges. Ebben a hitben fogja Szeged szabadelvű polgársága a körében megjelenő vezéreket körülvenni. Mi pedig ebben a tudatban kérjük Szeged liberális polgárságát, tartsa kötelességének megjelenésével emelni a zászlóbontás ünnepélyességét, megerősítve ezzel a liberálizmus zászlóvivőinek önbizalmát, ami nélkül nagy feladatokat megoldani nem lehet. mf. ********************************* t Nevünk a reklámunk! a legtökéletesebb motorkerékpár és kerékpár! Helyi képviselő: LUKÁCS JÁNOS SZEGED, FEKETESAS UCCA S

E9 k vi titka a gondazottsxíg. — x rMinden apróságot ápolnunk kell mert csak nqjtuk keresztül ¿cdónyesUlhe£ tarlóson, izlés ¿s űnomság. Jtpojja. minden, kisebb-nagyobb darabját Cux-ban.ALux enyhe, habja lehetővé, teszi Ónnak, hogy gyakran, üáibscm., " mindig ujat hordjon-egyszeri beszerzés melleit. ffLm..^ ."II. Ml III CSAK A KÉK DObOZBM.— AMIT KIMERVE ÁRULNAK AZ NEM LUX | A szegedi tanyák iparosítása Irta: Szlvessy Lehet dr. Szeged város közgazdasági helyzetét elszigetelten elképzelni nem tudom. Ha a közgazdasági viszonyok országos, sőt világviszonylatban nem kedvezők, ugy természetszerűleg nem lehetnek kedvezőek a szegedi viszonyok sem. Mégis arra kell gondolnunk, hogy ha egy ilyen nagy város közgazdasági helyzetét akarjuk megrajzolni és kiépíteni és ki akarjuk jelölni a jövő időkre is a város közgazdasági célkitűzését és jelentőségét az országban, akkor részletes és mindenre kiterjedő programot kell készítenünk. Azok a gazdasági módok és elgondolások, amelyek alkalmasak voltak a háború előtti időkben, ma már nem alkalmasak. Azok a szempontok, amelyek biztosították a város költségvetési egyensúlyát és fej'őJési lehetőségeit 50 vagy 40 év előtt, ma már nem biztosítják azt Továbbá, ami helyes elgondolás és közgazdasági tevékenység voit, vagy lehetett a város életében Nagymagyarországon, az ír.a már nem elégíti ki az egyetemi várossá kifejlődött kulturális centrumnak gazdasági előfeltételeit. Mindezeknek előrebocsátása után keresnünk kell azt, hogy a város gazdasági életét és kifejlődésének alapjait a jövőre nézve mi biztosítja. Az épületek léfesitmények és intézmények, továboá intézetek közül csak a bérházak hoznak jövedelmet. A jövedelmezőségnek azonban természetszerűleg határai vannak. Szükség van és szükség volt építkezések lebonyolítására és tény az, ho^y a bérházak az elmúlt esztendőben, a kezeim között levő zárszár.idás szerint 474.025.— pengőt jövedelmeztek. Mégis, a törzsvagyon — a föld — az, amelyben faniázia van és amelynek fejlesztésében és ipari kihasználásában látom a város uj fejlődésének egyedüli lehetőségeit. A váios bérbeadott földjei összesen 1,322.207.— pengőt hoztak és az 1929. év végén 605.873.— pengő hátralékot mutat ki a főszámvevő. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy milyen óriási földterület az, ;.mely ilyen jő veimet hajt és ha tekintetbe vesszük azt, ho.^ -z előirányzatnak majdnem 1/3 része nem folyt be, akkor látnunk kell, hogy a város bérletgazdálkodás ma már nem jelenti azt a megfelelő közgazdasági koncepciót, amely a mai időknek megfelel. Itt valami hiba van. Mégpedig nemcsak az a hiba, hogy ma általában igen szomorú a mezőgazdaságnak a helyzete, hanem hiba van magában az elgondolásban is, hiba van a külterjes gazdálkodásban, amit a tanyákon ma is folyatnak. A tanyát kell teljes egészében megreformálni. Ez nem csupán városi, hanem egyéb állami feladat is. A nagy monarchiában, ahol a mezőgazdasági termények elhelyezése , egy* általában nem volt probléma, a külterjes gazdálkodásnak ez az ősi módja is bevált. Ma azonban a világversenyben igy gazdálkodni tovább nem lehet Feltétlenül szükségesnek tartom a tanyai központok további fejlesztését és ujabb központok létesitését. Az analfabéták ma már megélni nem tudnak. A tanyai nép életnívóját feltétlenül emelni kell. Csakhogy az életnívót magában, kulturális eszközökkel, emelni nem lehet mert a végtelen szegénységben élő tanyai polnek és iparnak fogyasztója soha nem lehet A legnagyobb áldozatok árán is ki kell tehát építenünk az úthálózatot, a lehetőséghez képest fejleszteni kell a kisvasutat, de a fősúlyt . a mai körülmények között arra helyezném, hogy megkezdjük a tanyavilág iparosítását. Igy elsősorban arra gondolok, hogy Wekerle Sándor pénzügyminiszter a legutóbbi parlamenti megnyilatkozásában jelezte azt, hogy száz uj mezőgazdasági szeszgyárra ad engedélyt. A városnak feltétlenül el kelt járnia abban az irányban, hogy legalább három mezőgazdasági szeszgyárra kapjon koncessziót és ezeket a gyárakat a tanyaközpontokon kell elhelyezni. Igy eg ' csomó munkáskéz jut munkához, de a szeszgyártásnak köztudomásúlag igen nagy halá..a van az állattenyésztésre is. ami által