Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-20 / 89. szám

2 DftLMAfíTAIWm,-r<G Í^ÍT ffnrTTTS 3tr. leteli« s a jövő politikáját azok fogják csi­nálni, akik e szükséglelek kielégítésére a leg­több sikert igérő módszereket meg fogják ta­lálni. Mindez azonban csak a távolabbi Jövő ze­néje; a politikai élet csak akkor fog majd kezdődni, amikor a nép a maga helyzetét a mainál nehezebbnek és a mainál remény­telenebbnek fogja látni. De egy esztendőre a Bethlen-kormány helyretét egész bátran na­gyon olc6Ó díjtétel mellett lehetne biztosí­tani. .. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Magyar^Olasz Bank fuzionál (Budapesti tudósítónk telefonjelentést Nagyszombaton délután futótűzként terjedt el a budapesti pénzügyi körökben az a szenzációs, hlr, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Magyar-Olasz Bank fuzionál. A tárgya­lások ebben az irányban már régóta foly­nak, csütörtökön végre aláírták a megálla­podást. A Pesti Magyar részéről Welis Fülöp, az. Olasz Bank részéről Éber Antal aláírása szerepel a szerződésen. Az elterjedt hirek szerint az Qlást Bank beleolvad a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank­ba, elnök. Weiss Fülöp lesz, alelnök Éber Antal, vezérigazgató Stein Emil, helyettes ve­zérigazgató Haltrii Miklós. A fúziót húsvét után fogják hivatalosan publikálni. ' • fSagypéníeki istentisztelet 150 ffivö íüxöalálával Borzalmas ttlxRaiasxtrófa egy romdn faluban — Mindenki bent égéit a templomban Örfönaö asszonyok az emberi máglya körűi (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: Nagypéntek este ször­nyű katasztrófa tőrtént Kowesti falucska templomában. A templom falain sok koszorú volt s egy gyerlt/a lángja meggyújtotta az egyik koszorút, a lángok átcsaptak a koszorúk fölött levő függönyökre és pillanatok alatt lángtenger volt a kis templom. Minden, ami a templomban volt gyúlékony volt és a fából épült templom hatalmas fák­lyaként szinte percak alatt elhamvadt. A ször­nyű pokolból senkisem menekült. A lángok felcsapódása nyomán oly erővel rontottak az ajtóhoz közelállók a kijárathoz, hogy a be­felé nyiló ajtókat kinyitni lehetetlenné vált Szombat estig 108 halottat hoztak kf a romok alól. Még sok holttest hiányzik, a halottak számát 150—160-ra te­szik. A halottak agnoszkálása rendkívül ne­héz, mert csak üszkös, megszenesedett holttes­tek maradtak a jjolcoli tűz helyen. A legtöbb halolt férfi, körülbelül 100 asz­szony lett Özvegy, akik elhatározták, hogy hasvét vasárnap kimennek a temetőbe, férjük sira mellé fekszenek, nem vesznek táplálékot magukhoz és ott vár­ják be, ámig fii; is elpusztulnak. Több asz­saony megőrült; ' • . A helyszínen, tartózkodó ujs'ágirók ugy re­konstruálták! a borzalmas katasztrófát, hogy a tűz este lí órakor kezdődött. Amikor mflr fölcsaptak a lángök, az Imádkozó hivők mene­külését egy asszony őrjöngése A többi destruktivok Irta: Mára Ferenc. Megírtam én art a jó múltkoriban, hogy a kiszombori vályogosban engem akart betemette t>­nl a Zsiga cigány annak a sokbogláros hun hn­szárnak a helyére, akit az embereimmel kiszed­tem az agyagból. — Mit háborgassa az ur ezeket a seginy ha­lottakat sent hitünk tanítása ellenéret — kér­dezte Zsiga barátom vérben forgó szemmel — Ila én tenném a törvényt, én azs ilyen gonos emberre rásakajtatnám a földet, mikor benne bujkál. Nem szeretem a polémiát és tudom, hogy a világnézeti különbségeket nem lehet teoretikus vi­tákkal elintézni. Én destruktív ember vagyok, mert üvegszekrényekbe rakom az Ssók csontjait, Zsi­ga pedig konstruktív férfiú, ennélfogva belegyurja őket a vályogba és beletapasztja a falba," anélkül, hogy szent hite tanítása eszébe jutna, fleax gon­dolnám, hogy Kis-Zombor tapasztó-cigánya Shakespearet tartaná az éjjeli szekrényén, de a gyakorlati életben az ő utasításához tartja magát: »Fejedelmi Cézár, ha föld röge lett, lyukat töm, hogy kizárja a szelet«... Egy szóval, nem kezdtem tudományos dispn­tát a felháborodott Zsigával, hanem bedugtam a száját az utolsó szivarommal Mondhatom, a legjobb metódus v.lágnézeti különbségek ki­egyenlítésére. Másnap már lapáttal kellett elfe­gyclmezni Zsigát a hunoktól, akiket tíz körmével akart előkaparni, hogy kedvemben járjon. A hu­nok ugyanolyan jó emberek, hogy ez ellen sem emelnek óvást, hanem a tetanus igen gonosz nyavalya s a jó Isten Zsigát mégse avégre terem­tette, hogy tudományos szenvedélyének essen ál­dozatul Hanem hát nem a magam destrukciójával akarok én már megint kérkedni, mert az nem újság s vannak, akik számon tartják, még ha magam elfelejteném is. Azokat a destruktivokat akarom én itt most beárulni, akikről senki se beszél, mert senki se tud róluk s akik olyan megátalkodott destruktivok, hogy még nekeu is boszuságot okoznak. Mindig megelőznek az isten­verték a csontok csűrj ében s hol az ősök közt ütnek szét; hol engem tesznek bolonddá. Termé­szetes, hogy szaktársaim, — ilyen aknamunkára csak kollégák képesek. És milyen szívósak és milyen könyörtelenek és milyen kegyetlenek! Aki olyan közelről látja a tevékenységüket, mint én, bizonyisten háromszor is meggondolja, hogy ér­demes-e halottnak lenni, ha igy bánnak az em­berrel! '.''*" Mert ne tessék ám azt hinni, hogy halottnak lenni olyan könnyű, mint például muzeumlgazgató­nak, vagy albán királynak. Nem csak annyiból áll az, hogy az ember befekszik a koporsóba, a fülire húzza a szemfődelet és végre kialussjs magát, de olyan szép csöndesén, hogy nem is horkant addig, rnig meg nem szólal a nagy trombitaszó. •'•-'. : Mondhatom és meg Is mutathatom akárkinek, hogy nincs nagyobb tévedés, mint mikor azt mondják az emberről, hogy elment az őrök nyu­galomba Kívánságnak nagyon szép, de a tett­helyen csak annyira gílt, mint a Kellog-paktum, hogy egyebet ne mondjak. Arról nem beszélek, hogy mi lesz a halott­ból tlz esztendő, vagy száz esztendő múlva, mert ilyent még nem láttam. Az én hatáskörömbe csak az olyan halottak tartoznak, akik legalább ezer esztendősek. Azokról meg tudja mindenki, mi lett belőlük, - • • Hát először is nem lett belőlük por & hamu. Az örömeikből, a bánatukból, a haragjukból, áz álmaikból igen, bár abban se vagyok egész biz­tos. Mindig az az érzésem, hogy a tarlóvirágok a föld alá vitt álmokból lettek, a pici kék tiksze­mek kisgyerekek, a pipacsok szép asszonyok, a búzavirágok költők, a vadpénzecskék bankigaz­gatók, a szamárkórók metafizikusok és a nyul­árnyékok osztrák generálisok álmaiból. (A mu­zeumigazgatókból az ötödik fizetési osztályig pap­sait lesz.) A csontok azonban megmaradnak . J2-, (O. M. T. K.) M39 tffKpastőrözött tej­sztlkségletél naponként pontosan házhoz szAl­lttl&k, ha megrendeli 15—48 telefonszámon. akadályozta meg. A kapu elé lépett és őr­jöngve kezdett kiáltozni, hogy addig nem me­nekül ki senki, amig két nővérét nem men­tik meg. Közben becsukta az ajtót, amit többé nem lehetett kinyitni. Az ajtó ugyanis befelé nyílt, a templomban lévők szinte emberbá­rikádot alkottak mögötte, mig a kint tartózko­dók éppen a menekülni próbálók rettenetes tusája miatt kénytelenek voltak benyomni ax ajtót, Az. egész katasztrófa félóra alatt folyt le. Harminc perc alatt emberi máglyarakás ma­radt a templom helyén, öriási lelkierőről lelt tanúságot a templom lelkésze, aki helyén maradt és még akkor is, amikor a lángok belekaptak ruhájába, fen hangon ol­vasta az evangéliumot. Vele halt meg az ól­tárnál papnövendék fia is. Foíó­amaí&röK! Sikerült megszerezni a létező leg­érzékenyebb angol lemezele és filmek egyeddrusitását. lemezekkel és filmekkel csalt egy kísérletet tegyen. Nem fog többé mdst használni. Sandberg Széchenyi-tér 17. * WMMMMMMMMMMMMUMMMMMMMMMHMMMyMIW^ csontoknak ötezer év múlva 1«, még ha olykn vékonyak is, mint a halszálka. Még az a tejfogacska is megmarad, amelyik még ki se hasadt az áll­csontból. Ellenben nagyon sokszor nem ott találni a csontot, ahová az Isten rendelte s ahol az ¡08 viselte. Van ugy, hogy a térdkalácsot a koponya alul szedjük ki, vagy a fogakat a lábujjizek kö­zül, vagy a kulcscsontot ugy találjuk, hogy hegy­gyei áll a halott öléből. Ki garázdálkodható« ittt A Totentanz nagyon szép kitalálás, de csak irótt és .festett halottak «zámára, a földbe temetettek nem hányják-vetik magukat.. Ami sirt halottrab­Iók verték föl, ai már az első ásónyom ntán kia­bálja, hogy: »itt ember járt« Abban ugy össze van forgatva minden, hogy olyant oktalan állat nem csinál. Róka, menyétke, görény, vakondok és a mezei közélet más jelesei • nem fejtenek ki ilyen mélyreható tevékenységet s ugy látszik, él is kerülik a halottakat (Amiből világos, hogy embereknek nézik őket) Az az ar­cátlan féreg, amely keskeny csatornákat furkál a mély csontvázak alatt, specialistája a sirrablásnak. A napszámosaim ugy is hívják: sirrabló. A becsü­letes foglalkozását és hivatalos nevét nem értem rá kibogarászni. Valami rágcsáló állat lehetett, látom a kis koponyájáról, amit egérének nagyol­tok, pocokénak csekélylek. Elég gyakran találom a halottak alatt, amelyekhez tán ezer éve lebujt. Hogy mit keresett náluk bicsérdista létére, azt csak ő tudná megmondani. Lehet hogy hombárnak használta az üres csontjaikat, némelyik koponyát egészen telehordta * valami apró sárga szemmel, amit vadrepcemagnak nézek. Ugy látszik aztán, közgazdasági tevékenysége közben néha elspor­tolgatott az apró csontocskákkal, újjporcokkal, fogakkal, mikkel A luxus Iránt ls lehetett valarűi érzéke, mert néha a gyűrűket is el hempergett® egész a lábfejekig. Elég gyakran megesett aztán vele, hogy beleszorult a saját vermébe és rászakadt a föld a legvirágzóbb konjunktura idején, amely üzemi baieset a jelenkorban sem tartozik a ritka­ságok közé.

Next

/
Thumbnails
Contents