Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-17 / 87. szám

1930 április 17. l)f-l>MACiV ARORSZAO O n földmhrelési miniszter 150 ezer raesigő áüamsegéSyt és 250 ezer pengő kölcsönt folyósít a Dcrozsma—algyői főcsatorna kiépítéséhez Négyszázezer pengőről az Armentesitő Társulatnak kellene gondoskodni — A tár­sulat nem togadja el & miniszter ajánlatát fA Dél magyaron zág munkatársa'61.) A földmivelésügyi miniszter szerdán délelőtt te­lefonon értesítette a polgármestert, hogy a Do. rozsma—algyői ármentesilési főgyűjtőcsatorna kiépítéséhez szárötvenezerpengős álla-nscgélyt utal ki és kétszázötvenezer pengő kedvezmé­nyes államkölcsön kiutalását engedélyezi, úgy­hogy ez az összeg hét és félszázalékos kama­tokkal tizenhat év alatt térítendő vissza. Mi­vel a tizenküenc kilométer hosszú csatorna kiépítése a költségvetés szerint körülbelül nyolcszálezer pengőbe kerül, a még hiányzó négyszázezer pengő fedezetéről az ármente­sitő társulatnak kell gondoskodnia. Mint emlékezetes, ebben az ügyben két hét­tel ezelőtt küldöttséget vezetett a polgármester a kormány tagjaihoz, közöttük a földmive­lésügyi miniszterhez is, aki előtt kifejtette, hogy a kérdéses csatorna kiépítése nemcsak helyi érdekeket szolgálna, hanem országos érdekeket is, ugy az ármentesítés, mint a munkanélküliség szempontjából. A csatorna, amely tulajdonképen a Szegedi Armentesitő Társulat negyvenezerho'das területén vonul vé­gig. ezenkívül ármentesitene még mintegy há­romszázezer katasztrális hold olyan területet is, amely nem tartozik az ármentesitő lársu­lat körzetéhez. A csatorna kiépítését a fontos vízvédelmi szempontokon kívül a Csongrád­megyében uralkodó nagyarányú munkanélkü­liség is sürgetően megindokolja, mert ennél a munkánál körülbelül ezer munkás juthatna bal hónapon keresztül kenyérkeresethez. Az ármentesitő társulat saját költségére a mun­kát nem végezheti el, mert a körzetébe tartozó földek tulajdonosai nagyobb hozzájárulási nem vállalhatnak. A földmivelésügyi miniszter a minisztertanács elé terjesztette ezt a kérel­met, amellyel később foglalkozott a pénz>­ügyminiszter is és a földmivelésügyi minisz­ter szerdai telefonértesítése jelenli az elintézés módját. —• A Szegedi Armentesitő Társulat csütörtö­kön foglalkozik a földmivelésügyi miniszter értesítésével — mondotta a polgármester —, de előre megmondhatom, hogy a társulat köz­gyűlése a miniszter ajánlatát semmiesetre sem fogadhatja el, mert ez a biztos csődöt jelen­tené. Az árme«tesitő társulat területéhez tar­tozó földek minden egyes katasztrális hold­jára jelenleg is már hat-hét pengő ármente­sitéói járulék esik, ez pedig olyan nagy meg­terhelés, hogy növelésére gondolni sem lehet. Ha a miniszter által felajánlott százötven­ezer pengő államsegélyen kivül igénybeven­nénk a kétszázötvenezerpengős államkölcsönt is, ami évente 18.750 pengő kamatterhet jelen­tene. a törlesztéssel együtt körülbelül huszon­ötezer pengőt, szükség lenne még külön rrgy­százezerpengős kölcsönre is, ami viszont éven­te negyvenezer pengő terhet, így összesen hatvanöt-hetvenezer pengő terhet jelen­tene. A holdankinli ármentesilési járulék te­hát körülbelül két pengővel emelkedne. Ezt pedig az ármentesitő társulat közgyűlése sem­miesetre sem szavazhatja meg. Ezért a köz­gyűlés valószínűleg ugy határoz, hogy ujabb /elicrjesztést intéz a főldmi elésügyi rri isz­terhez és kéri. hogy az államsegélyt emelje föl legalább ötszázezer pengőre. Elmondotta még a polgármester, hogy maga a város ebben az ügyben csak néhány ezer hold földdel érde­kelt, a többi föld magánbirtok. A városi föl­dek ármentesitési járulékát pedig a bérlők fizetik a szerződés értelmében. A nagy föklbérhátraié^ok miatt az egyetemi kölcsön nagyrészét Nehézségek az esedékessé vált egye:omi számlán kifizetése kerül (A Délmagyarország munkatársától.) Klebelsberg kultuszminiszter szegedi Látogatásával kapcsolat­ban beszámolt már a Délmagyarország azokról a tárgyalásokról, amelyek a miniszter és a város között lefolytak az egyetemi építkezések ügyében. Mint utólag kiderült, a megbeszéléseken a már nyilvánosságra hozott dolgokon kivül más fontos megállapodások is történlek. A kultuszminiszter az államháztartás idei költ­ségvetésének keretében már nem ulalhalfa ki azokat az összegeket, amelyeknek kifizetése az egyetemi építkezésekkel kapcsolatban már régebben aktuá­lissá vált. Az uj állami költségvetési esztendő ju­lius elsején kezdődik és tart 1931 junius har­mincadikáig. Ebben az időben a kultuszminiszter az egyetemi építkezések céipira további hétszáz­ezer pengőt utalványozhat ki. Mivel azonban ezt az összeget is csak később, a költségvetési bevételek megvalósulásának arányában utalhatja ki, a kifize­tések körül ismét komoly nehézségek, késedelmek keletkeznének. A szegedi iparosok, kereskedők és vállalkozók viszont már régóta sérelmezik, hogy iogos és megszolgált járandóságukat csak nagy késedelem után kaphatják meg, ami súlyos kamat­veszteséget jelent számukra, de a forgótőke hiánya képtelenné teszi őket az ujab'i munkavállalásokra. A kultuszminiszter kívánságára a polgármester kötelezettséget vállalt arra, Ingy a város által megajánlott egyetemi hozzájárulás második rés V téből még ezen a héten ötszázezer pengőt befizet az egyetemi építkezések pénztárába azzal a felté­tellel, hogy ebből az összegből elsősorban a sze­gedi vá'l'ilkozók számláit kell kiegyenlíteni. Ezen az ötszázezer pengőn kivül rövidesen átutal a város még négyszázezer pengőt az egyetem pénztá-ába, majd soronkivül kifizeti a hozzájárulás második részletéből fennmaradó kilencszázezer pengőt is. hogy a munkálatok körül fennakadás ne legyen a pénzhiány miatt A polgármester ezzel a kötelezettséggel súlyos probléma megoldását vállalta magára Az egyr'eml hozzájárulás céljaira fölvett külföldi kölcsönt a város annakidején a szegedi pénzintézetekben he­lyezte el, hogy a kamatokat megtakaríthassa mind addig, amig csak esedékessé nem válik a hozzá­járulás befizetése. A pénzintézetekben elhelyezett betétek azonban nem maradtak sértetlenek, msrt a város apródonkint igénybevelte azokat, hogy a főpénztár fizetőképességét biztosithassa. A városi jövedelmek, az adók, a foldbérek ugyanis igen I Húsvéti nagy nő p vasar 329 I fCralttelr&él | s^SÍSn^ér 2. síSS*. MérsékeSS árak,? ? Húsvétra a légiód nevelteid műsor! B&ssfer ICeaiom pazar vlgJAtéko, a Buta ember szerencséje szombat, vasárnap Bel -Aro»! Mor! nehezen folytak be az utóbbi időben. A város kinn* lévőségei annyira leiszaporodtak, hogy ma már meghaladják a kétmillió pengőt. Ebből a kétmillió pengőből körülbelül ötszázezer pengő végérvénye­sen elveszett pénznek tekinthető. A földbérbuza árának visszaesése következtében a várost ugyani« százhatvanezer pengő effektív kár érte, a föld­bérek revíziója mintegy száznegyvenezer pangó­vet csökkentette a költségvetésben előirányzott be­vételeket, körülbelül ugyanennyivel károsodott « város az Országos Földbirtokrendező Biróság íté­lete következtében, amely a legjobb városi földek bé­rét leszállította. De tekintélyes összeg veszett el a hátn ralékos fóldbérek leirása miatt is, mert sok bérlő, aki nem tudott fizetni, visszaadta bérletét, bér­tartozása pedig a város szempontjából behajtha­tatlanná vált, mert a földjétől megvált bérlőknek rendszerint nem volt végrehajtható vagyonuk sem. Az egyetemi hozzájárulásra szánt pénz tehát csak papíron van meg, a valóságban alig van belőle már valami. A városnak ezért kölcsönt kell fel­vennie, hogy az esedékes részleteket befizethess se az egyetemi építkezések pénztárába. Ez pedig a mai viszonyok között meglehetősen kellemetlen kötelezettséget jelent A polgármester azért a miniszter kívánságára még más hasonló kötelezettségeket is a városra vállalt Mint ismeretes, a Leszámolópalota audi­tóriumainak felépítése, valamint az épület belső átalakítása és berendezése négyszázezer pengőb« kerül. Ezt az összeget a kultuszminiszter magára vállalta, de csak talán egy év múlva fizethetné ki. Mivel pedig a munka sürgős, hogy az egyetemi intézetek által, lefoglalt épületek, közöttük az ál­lami gimnázium épülete, a Szentgyörgy-iskola, a Felsőipariskola épülete, végre ebben az évben fel­szabaduljanak. A polgármester megígérte a kuW tuszminiszternek, hogy a város előlegezni fogja ezt a négyszázezer pengőt ugy, hogy kölcsönt vesz fel a kultusztárca terhére. 6500 é!e miszeres csomagot és 25 vagon burgonyát osz­tanak ki húsvétkor Budapest szegényeinek Budapest, április 16. Vass József népjóléti mi­niszter közölte a főváros vezetőivel, hogy a kor­mány a húsvéti ünnepekre való tekintettel 65M éíe'm'szcres csomagot és 25 vagon burgonyát ősit szét a főváros szegényei között. Az 5—6 kilo­gramos élelmiszer csomagok lisztet, cukrot, stb., tartalmaznak^ a burgonya pedig 25 kilós adagok­ban kerü'- kiosztásra. A miniszter felkérte a fő­város vezetőit, hogy tegyenek meg minden Intéz­kedést, hogy az adományok sürgősen, még az ünnepek alatt szétoszthatók legyenek. Egy párisi templomban megmérgezte magát egy leány Páris, április 16. Két héten belül már a har­madik öngyilkosság történt a párisi templomban. Szerdán reggel a St. Trinité székesegyház főol­tára előtt egy fiatal leány megmérgezte magát. A fiata! leány, Paulette de Cadauar, kerülni akarta a feltűnést és a lármás revolver helyett a mérget választotta. Letérdelt a főoltár elé, néhány percig imádkozott, majd egy üvegcsét vett elő s felhaj­totta annak tartalmát. A méreg azonnal hatott és a leány szörnyű fájdalmában sikoltozni kez­dett A templomban imádkozó hivők között pá­nik támadt. Az életunt leányt kórházba vitték, ahol a halállal vivódik. öngyilkosságát szerelmi bánatában követte eL Eső!, zivatart jósolnak A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor: Hazánkban a -nap £oIyamán is voltak, főleg a Dunántúl^ kisebb-nagyobb esők, helyenként ziva­tarral, Budapcsiea aprószemü Jéggel. A hőmér­séklet a nyugati megyékben 10—12 fokig, az or­szág közepén 16 fokig, az Alföldön 18 fokig emel­kedett. Prognózis: Egyelőre még enyhe idő várható, sokhelyütt esővel, zivatarral.

Next

/
Thumbnails
Contents