Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-17 / 87. szám

SZEGED. SzerKesztOstq: Somogyi ucca 22. L emu Telefon: 13-33.^Kladóhlvntal, kölc»önkíinyvíAr é» (egylroda Aradi ucca 8. Telelőn: 30Ö - Nyomda L8w LIpAI ucca ÍM. Telefon : 18-34. TAvlratl é« levélcím: Délmonyaronxág leged. Szegednek semmi ? A székesfőváros munkanélküliségének problémájával foglalkozó ankét tegnap megállapította, hogy ebben az évben hatvanhárommillió pengő áll rendelkezésre székesfővárosi közmunkák költségeinek fedezetéül, megállapította továbbá, hogy ezeket a közmunkákat még a húsvéti ünnepek elölt meg lehet kezdeni 6 az év hátralévő hónapjaira elosztva a rendelkezésre álló pénzt, megállapították azt is, hogy havonkint mintegy nyolcmillió pengőt fordíthatnak közmunkák végzésére. Különös dolog, hogy intézkedések és elhatározások bennünk csak akkor kelthetik a megelégedés érzését, ha — nem Szegedre vonatkoznak. De vájjon bennünk van-e a hiba? Mi vagyunk-e konokul elégedetlenek, mi vagyunk-e született gáncsoskodók, mi keresünk-e csomót a közélet kákáján, vagy az intézkedések olyanok, hogy azokban, akik minden földi hatalommal szemben nem érzik az elragadtatás mámoros, józanságtól irtózó szédületét, a megnyugvás és megelégedés érzését nem is alkalmasak felkelteni. Nem mondjuk, hogy Szeged város hatóságát a kormány a munkanélküliség problémájának megoldásánál teljesen elhanyagolja. Elvégre csak a minap történt, hogy a város polgármesterét felrendelték a minisztériumba, amikor a — dorozsmai kubikosok részére kellett munkaalkalmakat találni. Azóta Lillafüreden gyógyítgatják a dorozsmai munkanélküliség kórját, de a szegedi munkanélküliek messze estek a kormány kegyétől. Ha a fővárosnak havi nyolcmillió pengő jut közmunkákra s ha a népjóléti, a pénzügy-, a belügyminisztérium kiküldöttei a székesfőváros képviselőivel karöltve megállapíthatják, hogy hatvanhárommillió pengő áll rendelkezésre a fővárosi közmunkák végzésére, miért nem jut valami ebből Szegednek is, miért nem kapunk valamit mi is a pénzből és a gondoskodásból? Loyalitásból, sőt szervilizmusból már többet nem is kívánhatnak tőlünk, mint amennyit magunk önként adunk. Ha jó uraink többet törődnének a várossal, a város népének exisztenciális érdekeivel, a holnapi nap problémáival s a mai nap egyre keserűbb feladataival, taláu Szegeden sem egyesekre sugározna az államhatalmat gyakorlók kegye s talán magának a városnak lehetne hasznosítani azokat az áldoza;okat, melyekkel a város népének áldozatkészségén keresztül a maguk loyalitását, megbízhatóságát, minden felülről jövő kívánságnak alázatos és gyors végrehajtását bizonyítják. Két súlyos oka van a szegedi elégedetlenségnek. Az egyik oka az, hogy itt nem történik semmi a város érdekében, a másik oka pedig az, hogy másutt törléník. Van pénz közmunkákra, csak nekünk nem jut. Van pénz a munkanélküJiség enyhítésére, csak Szegednek nem jut belőle. Van itt áldozatkészség, csak máshova hullatja a támogatás kincseit. Van itt gondoskodnitudás, van ilt komoly gondoskodás is, csak nem jut belőle semmi ennek a városnak. »Lázárok vágjunk a közmunkák lakomáján.« Hiába udvariunk, sajnos, nemcsak szóval, hanem pénzzel, rálátással és relieffel a földi hatalom urainak, ellátatlan gyermekei maradunk az államhatalomnak. Amikor a dorozsma k bi osok megsegítéséről voll szó, hogy szágdlutak az intézkedések, röppentek a rendelkezések, suhantak a százezrek, milyen szóditő iramban müCsütörtök, 1930 április 17 Ara 16 fillér VI. évfoíyam, 87. szám kódtek össze a hivatalok. Nem kifogásoljuk s nem sajnáljuk a dorozsmai kubikosoktól a segítség határozottságát és gyorsaságát. Ám ha ennyi törődés jutott osztályrészül a dorozsmai munkanélkülieknek, a szegedi munkanélkülieknek miért nem jut más is s miért csak sorbanállás a menhely előtt? Nem eleget nyomorított rajtunk a történelem s nem tett bennünket eléggé a nemzet minden szenvedésének szenvedőjévé? Ha az állami végrehajtó hatalom különbséget tud tenni a támogatásra szorultak között, elsősorban azokat támogassa, akik legtöbbet szenvedtek és legtöbbet vesztettek. Szeged város aMaMMMUMMMMH ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-ZO vidéken és Budapesten 3-fMt. KUlfOldön 6-40 pengd. — Egyei ilAro éra hétliör. nap 10, vasár- es Ünnepnap 24 Ull. Hirdetései« felvitele tarfta szerint. Meq|elenik -élf« kivételével naponta reggel majdnem mindent elvesztett abból, ami városi életének bázisa volt. S most ezt a felmérhetetlen veszteséget azzal is tetézik, hogy nem juttatnak semmit abból, amit a nemzet vagyonából támogatásra fordíthatnak? Ne politikai, nemzeti célok jelöljék ki a közvagyon felhasználásának sorrendjét és módját s amit egyéb teendőik mellett nem tudnak Szegednek megszerezni azok, akikre eziekben a súlyos időkben az intézkedés felelőssége sulyosodik, szerezze meg a nemzet életösztöne, mely nemcsak a fehér asztal mellett parancsolja és akarja ennek a városnak életét jövőjét és boldogulását Véres összeütközések Indiában A tömeg megrohanta a törvényszéket és a rendőrséget verte vissza az indusokat A rendőrség sortűzzel Két haiotf, harminc súlyos sebesült (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Bombayből jelentik: Az indiai helyzet szerdán még jobban kiéleződött A zavargások, amelyek eddig csak Kalkuttára szorítkoztak, Koracheeben és Punásban véres összeütközésre vezettek. Az előbbi városban letartóztattak hat vezető indust A letartóztatott indusokat a tőrvényszék fogházába vitték, mire a felizgatott tömeg megrohanta a fogházat. A rendőrség néggszer adott sortüzet a zavargókra, két halott és huszonöt súlyos sebesült maradt a harc szinhelgén. Punásban is hasonló zavargás volt Egy letartóztatott indus miatt a zavargók itt « rendőrség épületét támadták meg, a rendőrök azonban visszaverték a támadást, miközben több indus megsebesült Kalkuttában a zavargások foíytatödtak. Az indusok az európai negyedben megtámadták az irodákból ebédidőre kiözönlő tisztviselőket és kőzáport zúdítottak rájok. Kalkutta egész helyőrségét és rendőrségét riadókészültségbe helyezték. ü^tsdlhi felszólította hiveit, hogy ssiiSIasiak szembe e karhatalommal Lahore, április 16. A nemzeti ellenállás kedden a pendzsabi tartomány fősárosában, Amrizárban is megkezdődött. A pánindiai kongresszusi párt hivei bezáratták az iskolákat és hazaküldték a gyermekeket A város több pontján kisebb-nagyobb összeütközésekre került a sor a tüntető hinduk és a rendőrök között. Néhány sebesülés is történt. Amrizárban Gandhi egyik bizalmas híve, Kitzhlew irányi.j i a nenueii e lenállást. Dél. után nagygyűlés volt a városban, amelyen \ Kitzhlew felszólította Amriza ^.oit, csatla- ' kozzanak a sőmonopólium ellen indított harchoz. Lahoréban riadókészültségbe helye-lék az angol katonaságot_ mert Uomoly zavargásoktól tartanak. Gandhi a keddi napét Novsari városkában töltötte. Keddi beszédeiből kiderül, hogy Gandhi most még egy lépéssel tovább akar menni az indiai kormány ellen indított akciójában. Felszólította híveit, hogy ne engedelmeskedjenek a karhatalom utasításainak és védelmezzék, ha kell, életükkel is, a törvényellenes módon termelt sót. Gandhi beszéde azt mutatja, hogy a függetlenségi mozgalom vezére egyre erősebb eszközökhöz nyúl és már nem ragaszkodik régi elvéhez, az erőszak nélküli ellenálláshoz. Borzalmas reptliőffépszerencséflenség egy francia városban Két katonai gép összeütközött és lezuhant — Az egyik egy házra,, a másik egy seekérre zuhant ;'Budapesti tudósítónk lelefon jelentése., Párisból jelentik: Szörnyű repülőgépszerencsétlenség történt szerdán Chateau Roux városban. Két gyakorlatozó katonai repülőgép összeütközött és lezuhant. A katasztrófának három emberélet esett áldozatul. Az egyik repülőgép a városháza elé esett egy ott álló parasztszekérre. A kocsis súlyosan megsebesült, a kél lovat halálra sújtotta a lezuhant repülőgép. A pilóta nyomtalanul eltűnt. Csak hosszas kutatás után találták meg az 500 méterre fekvő pályaudvar egyik tehervagonjában. A szerencsétlen pilóta valószínűleg kiugrott a zuhanó gépből és a teherkocsiba esett. A másik gép egy parasztházra zuhant. A benzintartály felrobbant a ház tüzet fogott és leégett. A házban bennégett egy öregasszony. A pilóta az udvaron feküdt holtan, fej nélkül. Zuhanás közben egy vastag faág a fejét lemetszette. <