Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)
1930-04-12 / 83. szám
SKEOED. Sicrke«injía: Somogyi uoca SS. L cm. Teleion: 13—33. - Kladöhlvatol, kOlMOnkOnynlAr 6s Jegyiroda Aradi acca S. Telefon: 30«. * Nyomda s Lttw Llpól ncca 1». Telefon < 16-3-4. Távirati í» levélcím t DélmogyoroncAg Sieged. Szombat, Í930 április 12 Ara lO fillér VI. évfolyam, 83. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-00, KlIIIHldiín 6-40 pengd. - Egyes szám Ara hélliöí» nap 16, vasAr- és Ünnepnap 24 Ull. Hirdetéseit felvétele tarifa szerint. Megjelenik héttő kivételével naponta reggel A városok könnyelmű költekezése! 'A vSrosok szénája tehát teljesen rendben van. Az állami költségvetés pénzügyi bizottsági vitájából a legnagyobb bizonyossággal lehet erre következtetni. Töredelemmel irjuk tehát le, hogy eddig — tévedésben voltunk. Akinek fáj, az jajgat és nem tudjuk elképzelni, hogy a városok jajszava el ne jutott •volna legalább azoknak a törvényhozóknak a füléhez, akik városokat képviselnek. A parlament — amint mondani szokták — az ország közhangulatát képviseli és fejezi ki, ha tehát bajok lennének a városokban, ha megértek volna sürgős megvalósításra alapvető városi intézmények, ha dúlna kulturális aránytalanság, rendszertelenség és rendezetlenség, ha hiányoznának az arányos fejlődés és egészséges naggyáemelkedés eszközei és föltételei, az okok & kívánságok, a rideg helyzet és célszerű tennivalók egészen bizonyosan szóhoz jutottak volna a városi kerületek képviselőinek felszólalásaiban. De az állami költségvetés pénzügyi bizottsági tárgyalása során csak egyetlen egyszer esett szó a városokról. Nem a kultusztárca, nem is a kereskedelmi vagy népjóléti, hanem a pénzügyi tárca költségvetésénél. Akkor sem valamelyik városi kerület képviselőjének volt kifogásolni vagy javasolni valója, megállapítása, bírálata, vagy sürgetése, hanem a pénzügyminiszter mondott egy helyes ideát és kemény kritikát. Azt mondta, hogy a városok függő adósságait át kell változtatni hosszúlejáratú kölcsönökre és hogy »a legszigorúbban meg kell akadályozni a városok könnyelmű költekezését*. A függő kölcsönökröt a városok tisztelettel osztják a pénzügyminiszter felfogását és reménykedve várják az állami közreműködést a hosszúlejáratú kölcsönökre való átváltoztatás körül. A városokat az állam mély hálára fogja lekötelezni ezzel a tranzakcióval, pedig a városok meg vannak győződve róla, be is tudnák bizonyítani, hogy nagyon is rászolgáltak ennek a kérdésnek a rendezésénél a kormányhatóságok támogatására. Nagy városaink egészen biztosan kevesebb függőkölcsőnre szorultak \olna, ha állami funkcionáriusok évtizedek óta folytatott áldatlan gyakorlata folytán nem kellett volna magukat megerőltetniük állami intézmények létesitési és fentartási költségei egy részének átvállalásával. Bizonyára gondolt a pénzügyminiszter ezekre a megállapodásokra is, amikor a városok könnyelmű költekezéseiről beszélt. Ebben az esetben azonban első sorban nem városi hatóságoknál vagy testületeknél kellene közbelépni gazdaságosabb gazdálkodás inaugurálása céljából. Jóval felsőbb hatóságoknál kellene megkezdeni a munkát. Szabadjon megjegyezni, hogy a városoknak nem nagyon használ, ha a parlamentben könnyelmű költekezéseikről beszélnek. Ha egy ellenzéki szónok mond ilyet, még megjárja. Nem tudjuk ugyan, nem illették volna-e az illető szónokot a destrukció vádjával és megkérdezzük, hogy az ilyen kijelentésnek a városok szempontjából mikor van c^jstruktivabb hatása a pénzpiacon: akkor, ha Friedrich István, vagy akkor, ha W'ckerle Sándor, a pénzügyminiszter teszi meg? A városi gazdálkodás és adminisztráció ellenzékei nagyon örüllek, amikor látták az utóbbi években, hogy a költségvetések belügyminiszteri fölülvizsgálata túlmegy az általánosságokon és kiterjed egyes részletkérdések helyes megoldására is. A néhány emberből álló ellenzék örömmel tapasztalta, hogy a jó adminisztráció és a szolid gazdálkodás érdekében nagyon sok mindent elrendelt a belügyminiszter, aminek megvalósítását hiába sürgették a mindenfajta hatósági akarattal szemben gerinctelen közgyűléseken. Az ellenzék abban a hitben volt, hogy azokban a helyes meglátásról tanúskodó okos észrevételekben része van a pénzügyminisztériumnak is és hogy a pénzügyminiszter ezekkel az észrevételekkel fogja helyes mederbe kényszeríteni a városi gazdálkodásokat... Költekezett Szeged is könnyelműen. Nemcsak állami intézményekre, hanem akkor is, amikor Barcelonába négy főtisztviselőt küldött ki, amikor dupla lakbért adott, amikor Budapest, április 11. Az ismeretes Windischgrátz-üggyel kapcsolatban pénteken este a következő félhivatalos közlést adták ki: A MTI jelenti: »Tudvalevő, hogy néhány hét előtt nyugdíjas tábornokokból álló zsűri ült össze annak megállapítására, hogy Windischgrátz hercegnek a frankpörben tanúsított magatartása érintette-e a magánbecsületnek és a tiszti állás becsületének kérdését A zsűri, amely nem hivatalos katonai becsületüjjyí kisajátított csak a rálátás kedvéért, amikor áttért a házikezeléses színházi rendszerre. A legnagyobb könnyelműséget azonban akkor követte el, amikor nem költekezett minden mást megelőzően arra, hogy mindenkinek legyen ebben a városban egészséges lakása, hogy legelőszőr az eszményi nívó jusson eszményi megoldáshoz, hogy minden uccának legyen csatornája, kövezete és minden lakásnak vízvezetéke. Ezt a könnyelműséget nagyon nehéz lesz jóvátenni. Sokat segítene, ha a városok képviselői hangot adnának a parlamentben a városok elmaradottságának, rámutatnának a haladásért égő vágyukra és hozott áldozataikra s föltárnák, hogy a városoknak legnagyobb könnyelműségeikben kik voltak a tettestársaik... fórum, hanem épp arra való tekintettel* Üogy Windischgrátz herceg volt őrnagy, nem tagja a magyar honvédség tisztikarának, kizárólag erre a célra összeállított alkalmi fórum volt, megállapította, hogy Windischgrátz herceg az úgynevezett frankügyben való részvétele által a tlszll állás becsületéről alkotott fogalom, valamint a salát tiszti becsflle'e ellen nem véteti. A döntésről szóló tudósítás, amely ma regjzcl Siralmas helyzetük favlíását követeilék — A katonaság puskatussal verte szét a tüntetőket — Két hadirokkant a kórházban meghalt (Budapesti tudósítónk telefonjelen'ése.) Bukarestből jelentik: Pénteken délelőtt a román fővárosban véres zavargások voltak. A hadirokkantak rendeztek tüntető felvonulást, amely vad uccai harcba fult. A hadirokkantak ellen katonákat vezényeltek ki és az összeütközésnek két halottja és több sultjos sebesültje van. A hadirokkantak országos szövetsége által megtartott kongresszusra az ország minden részéből jöttek delegátusok. Arról tárgyaltak, hogyan lehetne javítani a hadirokkantak siralmas helyzetén. A kongresszuson rendkívül elkeseredett hangú felszólalások hangzottak el, majd »gyerünk a királyi palota elén jelszóval felvonultak az uccán. A rendőrség riadóké, szültségbe helyezkedett és segítséget kért a katonaságtól. A tüntetők a Calea Viktórián találkoztak össze a karhatalommal. A rendőrség és a katonaság visszaszorította a tüntetőket a rendőrfőnökségig. Itt a többezer hadirokkant lefeküdt a fóidre. Egyik vezetőjük kijelentette, hogy addig nem kelnek fel a földről, amig a rendőrség nem teszi szabaddá nekik az utat. Az általános zűrzavart felhasználva, kommunisták és Avarescu-párti diákok vegyültek a tüntetők közé, akik feltüzelték a hadirokkantakat. Az izgatás hatása alatt a tüntetők megtámadták a karhatalmat és kSzáport zúdítottak a rendőrségre és katonaságra, úgyhogy több rendőr és katonatiszt súlyosan megsebesült. Erre tűzoltók vonultak fel fecskendőkkel a tüntetők ellen, de ez sem használt. Végül is a katonaság puskatussal verte szét a hadirokkantakat^ akik közül húszan súlyosan megsebesültek, ketten közülök a késő esti órákban a kórházban meghaltak. A fővárosban óriási az izgalom. A kamara délutáni ülésén Bagaune$cu rokkant képviselő & Lupu ellenzéki hevesen támadták a kormányt, követelték a hadirokkantak járulékainak emelését. Madgearu pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kormány segíteni fog a hadirokkantakon, de a péntekihez hasonló tüntetéseket nem türi. A tüntetésből folyói ag számos letartóztatás történt. Letartóztattak egy rokkant ezredest is. Bukarestből jelentik: A hadirokkantak tüntetésével kapcsolatban a kamarában is szóba kerültek a lefolyt incidensek. Egy képviselő aki az egyik rokkantegyesület elnöke, kijelentette, hogy a tüntetést olyan emberek tervezték, akik komoly ellenőrzés nélkül jutottak a rokkanttá minősítéshez s most az orvosi felülvizsgálattól féltek. Félhivatalos köziéit adtak ki WindischgrMtz rehabilitálása ügyében „A zsűri Ítéletében nincs politika it