Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-07 / 55. szám

HMBH SZEGED. SierUeíitöiía: Somogyi ueea 8Z. Lem Telefon: 15-33.^Kiadóhivatal, kHlc»«ik«nyviAr es legylroda Aradi ucca 8. Telefon: 30ö ^ Nyomda • LHw Llpól ucca 1». Telefon • 16-54. TAvlratl és levélcím: DélmaqyaronzAg Szeged. Péntek, 1930 március 7 Ara 1© fillér VI. évfolyam, 54. szám Klasszikus vagy nem klasszikus? Néhány hét óta nagy a mozgolódás a tanügyi berkekben. A kultuszminiszter egymásmán két cikkében bejelentette a középiskolai oktatás reformját, amely az úgynevezett klaszEzikus nyelvek, a görög és latin tanításának visszaszorításában fog kicsúcsosodni. Tani'ani ezután is fogják ezeket a nyelveket, de megszűnik a gimnáziumokban és reálgimnáziumokban az az állapot, hogy a latin nyelv óraszámban a magyart eléri és nem a latin gramatizálás és memorizálás lesz a középiskolai oktatás gerince. Óraszámban kevesebb jut a latinnak, oktatási ideje pedig az alsó osztályokból feltoiódik a középiskola felsőbb osztályaiba. Szülők, diákok és egész polgári közvélemény osztatlan őrömmel fogadták a hírt, mely a középfokú oktatás racionalizálásának első lépéséi jelenti. Annál meglepőbb az a hideg magatartás, mellyel a reform híre tanári körökben találkozóit. Szükkörü társaságok, melyekben ugyanazok a »szakérlök« mozognak, egymásután hozzák meg a humán oktatás védelmében határozataikat; cikkek jelennek meg napilapokban és szakfolyóiratokban, melyek szinte a nemzeti veszedelem rémképét mázolják az iskolák falára és máskülönben igen jó nevelésű és fegyelmezett professzorok szinte a tiszteletlenség hangján nyilatkoznak a kultuszminiszterről, aki hozzá mer nyúlni a megkövesedett oktatási rend tabujához. Mert hát a szakemberek véleménye szerint óriási veszedelmek válnak a magyar társadalomra, ha ezentúl nyolc esztendő helyett csak hat vagy négy éven keresztül fogják a latint heti hat órában csöpögtetni a szegedi és balmazújvárosi nebulók fejébe. Kockára van téve vezető osztályaink értelmi színvonala. Szórói-szóra ezt olvassuk ugyanis az egyik latin-apostol felhördülésében. Elvész az a sok szépség, amely elrejtve lappang az lilás hexametereiben és hasznavehetetlenné válik az a fegyelmező erő, melyet a latin nyelv acélos szerkezete kinál a pedagógus számára, — mondja a másik. A harmadik azt véli, hogy a latin gramatizálás nélkül az anyanyelvet sem lehet sikeresen tanitani. a negyedik pedig egyenesen felveti a kérdést, hogy van-e lyiszna a hajdúböszörményi gyereknek, ha a jövőben fokozol!abban tanítják a némelet, franciát, vagy angolt a latin helyeit, amelyre papnak, orvosnak, jogásznak egyaránt szüksége van? Hogy pikantéria se hiányozzék, ráolvassák Klebelsbergre, hogy valamelyik képviselőházi beszédében esztendők előtt ő is ugy nyilatkozott, hogy a latin civilizáció a mi kulturánk édes mamája és nincs jogunk megtagadni a tulajdon szülő anyánkat. A vitának ezt a részét intézze el a miniszter a tulajdon tanáraival. Ebbe nem szólunk bele. Mi csak a nagyközönség osztatlan álláspontját képviseljük, mikor azt mondjuk, hogy már csakugyan a tizenkettedik órája érkezett el a klasszikus nyelvoktatás megreformálásának. Egyetemi és egyéb tanár urak ne akarjanak hamis érvekkel és álolco-.kodásokkal az egyenes és józan polgári ész útjáról letériteni bennünket. Inkább vallják be, hogy a holt nyelvek egész oktatásának rendje csődöt mondoít. Ma az átlagos diák nyolc esztendei latin tanulás után ugy kerül ki a középiskolából, hogy nem tud estv éo latin mondatot megszerkeszteni. Kevesebbet akkor se tudhat, ha csak négy évig fogja a latint tanulni, viszont a megtakarított időt fel lehet használni valamely modern nyelv olyan terjedelemben való oktatására, hogy a legprimitívebb ismereteket elsajátíthassa. Talán igazuk volna a tanár uraknak, ha 6k tudnának latinul. De köztudomású, hogy nagyon kevés kivétellel ők se tudnak. Ellenben, ha a legkisebb hajlandóság is volna bennük a kérdés elhumorizálására, az ő cikkeikben való szemezgetéssel bizonyíthatnánk, hogy a nyelvérzék fejlesztésének mennyire az ellenkezőjét eredményezi az accusativus cum infinilivo és participiumok kultusza. A serdül gyereknek, ha nincs veleszületett kifejező készsége, a nyelvérzékét határozottan rontja a latin gramatizálás rendszere. Anakronizmus ma beszélni a latin és görög nyelv hasznáról és don quijotei szélmalomharcot folytatni a modern nyelvek oktatása ellen. Ha a papnak szüksége van a latinra, a teologián úgyis újra kell kezdeni a középiskola eredményekben szegény latin tanítását. Az orvosi reoepturát a gyári preparátumok korában igazán el lehet sajátítani nyolcesztendei latin tanítás nélkül is. Ami pedig a jogászokat illeti, mutassák meg azt a birót, ELAnZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-ftO, uUIIHldtfn 6-40 pengő. — egyes szám Ara hélkltínap Itt, vasAr- és Ünnepnap ¿4 illl. Hír. detéaetc telvétele tarifa szerint. Megjelenik nélM Kivételével naponta reggel vagy ügyvédet, aki eredetiben akarná olvasni a Triparlitumot, vagy a pragmatica sanctio cikkelyeit. De fehér holló gyanánt lehetne mutogatni azt a latin tanárt is, aki odahaza, szabad óráiban a kötelező bepuskázáson tul Suentonino, vagy Terentius olvasásában gyönyörködik. Ellenben valóság az, hogy ma, mikor Jobban be vagyunk kapcsolva a nemzetkőzi érdekek szövevényébe, mint bármikor azelőtt, vannak nagy városok, melyeknek toronyalján nincs egyetlen szorosan vett főtisztviselő, aki élő idegen nyelven tizenöt szót el tudna mondani. Valóság az, hogy az életben való elhelyezkedésnél és érvényesülésnél többet jelent akár orvosra, akir mérnökre, akár kere kedőre egy idegen nyelv tökéletes tudása, mint nyolc esztendő minden klasszikus 6allangja. Valóság az is, hogy bármennyire a görög szellem és a római államalkotó érő kulturánk és civilizációnk alapja, mindazt, ami múltbeli érték, azt nem a görög és latin nyelvoktatáson keresztül, hanem attól függetlenül, sál annak ellenére raktározzuk el értékeink kincsesházában. Klasszikus kifejezéssel élve, csak a vis inertial. a tehetetlenség ereje az, amely eddig is tartotta a latin és görög oktatás mai rendszerét. Itt az ideje, hogy leszámoljunk vele. ÖsszeűtközStt és lezuhant két repülőgép a Masaryk-Unnepen Négy piloía szörnyethalt (Budapesti tudósítónk tele fon jelenítse..! Prágából jelentik: A Masaryk-únnepség csütörtöki napján borzalmas szerencsétlenség történt. A prágai helyőrség díszszemlére vonult ki és ezzel egyidejűleg negyven katonai repülőgép is felszállott. Egy repülőstaféta az osnici elmegyógyintézet fölölt gyakorlatozott. Alig fejlődtek rajvonalba a repülőgépek, két gép közvetlenül az elmegyógyintézet ¿ölött összeütközött A két gép azonnal zuhanni kezdett, mind' kellőben két-két pilóta ült, akik közül egy, ejtőernyővel kiugrott a zuhanó gép~ bői. azonban az ernyő nem nyílott ki és a pilóta a sokezernyi tömeg elölt zuhant le a földre, ahol összeroncsolt tagokkal, holtan terült el. Közben a másik két gép is leért a földre, ahol izzé-porrá zúzódott és mindhárom, utasa szörnyet halt. Ssilyos börtönre Kélték a belgrádi kommuni$ía~pör vádloítfaii (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból je'entik: Az államvédelmi törvényszék többnapos tárgyalás után csütörtökön este hirdetett ítéletet az utóbbi évek egyik legnagyobbszabásu kommunista bünpörében. A pörnek 29 vádlottja volt, akiket a mult év juniusában tiltott propaganda és lázító tartalmú kommunisia röpiratok terjesztése miatt tartóztattak le. Tizenhárom vádlottat mondott ki államellenes bűncselekményben bűnösnek a törvényszék, a legnagyobb büntetést Gyorgyevits belgrádi ügyvéd, a kommunista párt elnöke kapta, tizenkélévi fegyházat. Tamardsik egyetemi hallgató tízévi fegyházat kapott. A többieket egy tői-nyolc évié teriedő börtönnel sújtották. M@isz0nlk igyer-osztrák vízumkényszer (Budapesti unfösilönk telefonjrlentése.} Bécsből eredő hirek szerint az osztrák-magyar forgalomban rövidesen megszűnik a vízumkényszer. A nagyfontosságú ügyben a maavar illetékes helv eddia méű nem nyilatkozott. A vízumkényszer megszűntetésének Igen jelentős hatása lesz a magyar közgazdasági életre is, mert lehetővé teszi a régi osztrák magyar közvetlen kereskedelmi kapcsolatok felújítását és zavartalanabb föntartásáL