Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-06 / 54. szám

1930 március 8. DftLMAfiYAHORSZÄG Uádió A nagyobb leadóállomások mai műsora Budapest. 9.15: A m. klr. Országos Tiszti Kaszinó szalonzenekarának hangversenye. 12.05: A rádió házikvartettjének hangversenye. 17.40: Magyar operettrészletek. (Zenekari hangverseny.) 19.30: A m. klr. Operaház előadásának közvetítése. »Gio­conda.« Dalmű 4 felvonásban, 5 képben. Szövegét irta: Tobio Gorrio. Zenéjét szerzette: Amilcare Ponchielli. Vezényel: Falloni Sergio. — Berlin. 19.35: Schnitzler—Strausz Oszkár A bátor Kasszián cimü énekes játéka. 21: Schrecker Ferenc kamara­zenemövei. Utána különböző nemzetek tánczenéje gramofonon. — Daventry Esp. 20: Cochrane he­gedümüvésznő játéka. 20.30: A birminghami városi zenekar játéka. — Genére. 20.45: A genével Bach­kör Bach-hangversenye. — Königsberg. 19.30: Stransz Oszkár legjobb operettjeiből, hatvanadik születésnapja alkalmából. — Leipzig. 21.10: Busont: Arlecchino cimü egyfelvonásos zenés színpadi mü­ve. — London J Lo. 21: Hangverseny a néppalo­tából Ronald Landon vezetésével, Greef Arthur zongoraművész közreműködésével. 23.25: Tánc­zene. — München. 21.20: Ramln, a leipzigi Tamás­templom orgonistájának hangversenye. — Praha. 18.50—23: Smetana Libusa cimü operája a Nem­zeti Színházból. — Róma. 21.02: Bellini Az alva­járó cimü operája. — Toulouse. 20.30: Operarész­letek. 21.25: Operarészletek. — Warszawa. 20.30: Wagner-est — Wien. 20.40: Beaufils »Medea« c. színmüve a stúdióban, utána a Silvina—Geissler­zenekar játéka. Mély fájdalommal ]elent|Qk, hogy szeretett Jó anyánk ö«v. MllRó Mórné ázlil, Lőbl Erneszlln március hó 5-én áldásos éleiének 79. évében hosszas szenvedés nlán elhunyt. Drága ha oltunk földi maradványalt március 7-én délelőtt 9Vl érakor klsérJOk utolsó nt|ára a szegedi Iir (emelőbe a clnleremből. MIlkA Andor, MUbó DezaO, MUkA József. Holtaann Andorne Mr k i Katalin gyermekei, -íllkft Andorne lengye Margit, MUkA JAzsafne Dégay BAialka me­nyei, Rof'mann Andor veje, Ml kft Anna, Hoifmann Magda férj. Fényé Oszkárn6, Hntfmonn Mérla és Hoitmann Pisla nnokAi, továbbá. testvérei u a kiter­jedt rokosn&g. Legyen emléke Áldott! Részvétlátogatások mellőzését kérjük. r&MtiáéSÁizY-v'.:..'v' '•'•'¿•a Köszőneinyllvániíás. Mindazok, kik felejthetetlen drága jó fiunk BAGINYI LAJOS temetésén meejelentek s ezzel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, fogadják ez uton is hálás köszönetünket. 899 A gyászoló család. A PélmagyarortzAg regénye STEFAN ZWEIG: R RENDŐRMINISZTER Fouché élete Forditolta: Szlnnai Tivadar. 9 A forradalom vezérei, Robespietre és Dan­ton még óvatosan nyúlnak az egyház és a magántulajdon kérdéseihez, de Fouché már bolsevista-szerű programot hirdet. Az Újkor első kommunista manifesztuma nem Kari Marx hires munkája, nem is a »Hessischer Landbote«, amit Georg Büchner szerkesztett, hanem a szocialista körökben alig ismert, sohasenf emlegetett lyoni »Instruction«, ame­lyet Collot d* Herbois és Fouché közösen irtak ugyan alá, de az igazi szerzője kétség­telenül Fouché egymaga. Ez az energikus hangú, még saját viharos korát is száz évvel megelőző dokumentum megérdemli, hogy az ismeretlenség homályából napfényre kerül­jön. Igaz ugyan, hogy a későbbi otrantói her­ceg kézzel-lábbal kapálózott ezen Irat szerző­sége ellen és letagadta mindazt, amit fiatalabb korában, Joseph Fouché elvtárs neve alatt irásba foglalt, de a tagadás nem ér semmit. Az okmány megvan és az otrantoi herceget, il­letve Joseph Fouchét a forradalom első kom­munistájává bélyegzi. A forradalom legszél­sőségesebb kilengését nem Marat és nem Chaumette formulázza meg, hanem Joseph Fouché, akinek jellemét kitűnően megvilá­gítja az irat eredeti szövege. Ez az »Instruction« mindenekelőtt kimondja a szélsőséges cselekedetek csalhatatlanságát: »Minden meg van engedve azoknak, akik a forradalom érdekében járnak el. Az igazi re­publikánust csak egyetlen veszély fenyeget­heti: az, hogy nem jár el teljes eréllyel. Csak mögötte maradhat a törvénynek, tul nem lépheti. Mert, ha túllépi a köztársaság tőrvényeit, közelebb jut a célhoz, mintha nem hajtja végre teljesen. Amig egyetlen szeren­csétlen ember van is a földön, a szabadság eszméje nem állhat meg az utján.* Az energikus, szinte maximalista előhang után Fouché következőképen határozza meg a forradalmi szellem mibenlétét: »A forrada­lom a nemzet számára lélesült. De a nemzet nem az a gazdag, kiváltságos osztály, amely az élet minden gyönyörét, a társadalom min­den birtokát magához ragadta. A nemzet a francia polgárok összesége, elsősorban a sze­gények' tömege, amely vérével védte a hazát és verejtékével táplálja az egész társadalmat. A forradalom politikai és erkölcsi képtelenség volna, ha néhány száz egyén érdekét tartaná szem előtt és huszonnégy millió ember nyo­morával nem törődnék. Sértő csalást követne el az emberiség ellen, ha egyenlőségről be­szélne, amig ember és ember közt jólét tekin­tetében ilyen óriási különbségek vannak!« Ezután Fouché kifejti azt a kedvenc teó­riáját, hogy a gazdag ember, a »mauvais ricíu, sohasem lehet őszinte republikánus és a polgári forradalom, amely a vagyonkűlönb­ségek eltörlésével nem törődik, előbb-utóbb kikerülhetetlenül zsarnoksággá fajul, mert amig gazdagok vannak, azok mindig más em­berfajtának fogják tekinteni magukat. Ezért Fouché zord elszántságot követel a néptől és a maradéktalan, integrális forradalmat hir­deti. »Jegyezzétek meg jól: csak az lehet igazi republikánus, aki önmagában is teljesiti a forradalmat. Belsőleg se legyen semmi hason­lóság a zsarnokok alattvalói és a szabad or­szág lakói közt. Minden cselekvéstek, min­den szokástok, minden érzésetek legyen u'J. Eddig elnyomottak voltatok, pusztítsátok el zsarnokaitokat; eddig vallásos babonák kötő­fékén jártatok, ezentúl ne legyen más vallás­tok, csak a szabadság. Akiben nincs ehez elég lelkesedés, ald önző gonoknak és örömöknek adja át a lelkét, aki hideg érdekekkel törő­dik, aki állását és tehetségét számító módon a saját javára akarja kihasználni, akinek vére nem forr fel, ha az elnyomásra és a kevesek pazarló fényűzésére gondol, aki szánalmat érez a nép ellenségei iránt és nem szenteli minden részvétkönnyét a szabadság hős már­tírjainak: az ilyen ember hazudik, ha re­publikánusnak meri vallani magát. Az ilyen emberek hagyják el ezt az országot, mielőtt felismerjük őket, mert akkor tisztátalan vé­rükkel fogjuk megöntözni a szabadság szent földjét. A köztársaság csak szabad embereket akar látni, a többit kiirtja könyörtelenül. Csak azt ismeri el édes gyermekéül, aki kész érte élni, érte küzdeni és meg is halni, ha kell!« (Folyt, köv.) Tavnszi és nyári KALAPTOMPS, gyapjú-, tweed és szelme­B O RTNI újdonságok megérkeztek. Glücksthal és Társa Csekonics-ucca 3. 907 Alföldi Cipő Károlyi ucca 3. Sszép, olcsó, tarlós! Tekintse meg Jtirakalun^at! 773 „a. a C" ulalvúnyolc érvényeaelc.

Next

/
Thumbnails
Contents