Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-30 / 73. szám
1931) március 30. >;fcL.MV(.*AHOHSZAi» n"w .TT x^TfflBPHHPniHMBBBPffiBninVBRi!! 19 £ Pgm^qyaromág regénye STEFAN ZWEIG : A RENDŐRMINISZTER FOUCHÉ ÉLETE Fordította\ SZ1NNAI TIVADAR 24 A legtöbb történelmi könyv nem emeli ki eléggé, sőt alig említi meg Fouché veszedelmes, kétségbeesett és alattomos szerepét a Robespierre ellen szőtt összeesküvésben. A történelem többnyire csak azt jegyzi fel, ami a felszínen látható. Robespierre izgalmas végnapjainak a krónikásai is csak Tallieiit látják, amint színpadias gesztussal a kardiáim akar dőlni a szószéken, vagy Burrast, aki vad energiával csapatokat toboroz, Bourdonst, araikor elszánja magát a nagy vádbeszédre; csak a színészeit látják a nagy drámának, amely később thermidor hó 9.-én érte el a tetőpontját, de nem látják a szerzőket, köztük Fouchét. Fouché maga nem lépett ki a konvent színpadára azon a nagy napon, de a kulisszák mögött ő volt a veszedelmes színjáték rendezője. ö állapította meg a jelenetek sorrendjét, ő osztotta ki a szerepeket, ő adta a színészek szájába a nagy szavakat, ő tanított« be a gesztusokat — titokban, a háttérben, a félhomályban, amely mindig az igazi eleme volt, az a légkör, ahol dolgozni tudott. De ha a későbbi történetírók nem is vették észre Fouchét, volt egy ember, aki ösztönszerűen megérezte a közellétét a vihar mögött. Robespierre már tudla, ki kavarja ellene a vihart, el is nevezte Fouchét »chef de la conspiration* — az összeesküvés fejének. Igen, ez a gyanakodó, senkiben sem bizó ember érzi, hogy készül valami ellene. Észreveszi abból a váratlanul felviharzó ellenállásból, amely indítványait a bizottságokban fogadja és észreveszi abból a tulalázatos udvariasságból is, amellyel egyes képviselők üdvözlik, éppen azok, akikről tudja, hogy a legnagyobb ellenségei. Le akarják dőlni hátulról. A »chef de' la conspiration« ott ólálkodik mögötte a sötétben. Robespierre tapogatózni kezd. Saját magánrendőrségélől, megbízható kémeitől megtudja, hogy Fouché sűrűn találkozik Taliennel és néhány más elégedetlen képviselővel. Robespierre névtelen leveleket is kap, amelyek óvatosságra intik, vagy arra buzdítják, hogy ragadja magához a diktatúrát és csapjon szét az ellenségei közt, amig nem késő. De hogy megtévessze és zavarba hozza őket, Robespierre felveszi a közönyösség álarcát, llgy tesz, mintha "megunta volna a politikát és nem törődnék az ügyekkel. \Tem mutatkozik a konventben, még a bizottságok üléseire sem jár el. Hatalmas újfundlandi kutyája kíséretében, keményen öszszeszorilolt szájjal, könyvvel a kezében sélál az uccákon vagy a várost környező ligetben, mintha kedvenc filozófusán kivül nem érdekelné semmi a világon. De este, ha hazatér a szobájába, órákon át fur-farag készülő hatalmas beszédjének a fogalmazványán. A kéziraton rengeteg törlés és javítás látható, végtelen gondossággal foglalkozott vele, szellemének minden ragyogását, gyűlöletének minden hevét beleadta, mert ezzel akarja megvívni a döniő csatát. Váratlanul akar lecsapni vele, mint valami éles pallossal, hogy ki- j végezze valamennyi ellenségét, mielőtt meglepetésükből magukhoz térhetnének. Estérőlestére élesíti ezt a pallost és epébe mártja, hogy nemcsak élével, de mérgével is öljön. Sok nap vész kárba ezzel a munkával, ami nagy baj, mert a kémek jelentése folyton ujabb és ujabb titkos összejövetelekről számol be. Thermidor 5.-én kezébe jut az a levél, amelyet Fouché irt a testvérnénjének és amelyben ilyen vészjósló sorok is vannak: »Ne félts engem, drágám, most már nem árthatnak nekem Robespierre rágalmai. Nemsokára értesülsz majd ennek az ügynek a befejezéséről, amely, remélem, a knztársiság javára log eldőlni.« Tehát; nemsokárai Robespierre megdöbben. Elhivatja barátját, SaintJustöt és bezárkózik vele lakásán, a Rue Saint-llonoré kis házának padlás-szobájában, örákhosszat tanácskoznak, megbeszélik a nagy kirohanás napját és metódusát. Megállapodnak abban, thermidor hó 8.-án Robespierre eldörgi lesújtó beszédét a konventben és 9.-én Saint-Just kicsikarja a bizottságtól a halálos ítéletet az összeesküvők — elsősorban Joseph Fouché — ellen. A feszültség már-már elviselhetetlenné válik, az összeesküvők is érzik, hogy a sürü felhőkből nemsokára lesújt a villám. De még mindig haboznak. Nem merik megtámpdni Franciaország leghatalmasabb emberét, aki kezében tartja a kormányt, a hadsereget, a közigazgatást, a jakobinusokat és a nép széles rétegeit. Neve nemcsak rettegett név, de szeplőtlen név is, amelyhez nem tapadt szenny, csak dicsőség. Az összeesküvők még nem biztosak a dolgukban, még nincsenek elegen ahhoz, hogy a forradalom óriását nyíltan megrohanják. Egyesek még ingadoznak, kiegyezésre gondolnak — megtörténhetik, hogy a nagynehezen összegyúrt tészta szétmállik és semmivé porlad. De ekkor közbelép a Végzet, az a titokzatos erő, amelynek minden költőnél több fantáziája van. Ráveszi Fouchét, hogy robbantsa fel az aknát, éppen a kellő pillanatban. A száz kopótól üldözött, hóhérbárddal fenyegetett Fouchét ezekben a válságos napokban a családi életében is sulvos megpróbáltatás éri. Ez a különös ember, aki a közéletben hideg, rideg, kemény, könyörtelen, zárkózott és érzéketlen, otthon, a csaíádja körében mintaférj és minta-apa, aki gyrgéd, megható szeretettel csügg az övéin. Szenvedélyesen imádja rettentő csúnya feleségét és kislányát. Prokonzuli hatalma tetőpontján állt, amikor •i \ \ . \ V ^ss . — - ... J / / / \ \ ill/ ti' 3V4 / // \V. <A\W 1 //v/f V> Jubiláris i Vásár Budapesten, 1930. n.áius 3-12 A magyar ipar demonstrativ bemutatója számos külföldi állam részvéle'ével B.2!) 500/0-os utazási kedvezmény Felvilágosítás és vásárlgazolvány kapható: Budapesten- A Vásárirodánál, V, Alkotmány a. 8. Szegeden: A Kereskedelmi és Iparkamaránál. megszületett ez a gyermek, akit saját maga keresztelt meg »Nièvre« néven, Nevers város piacán. És Fouché kpdvence, a sápndt, vézna kislány hírtelen súlyosan meglietegedett. Thermidor hónapja szörnyű gondokat zúdított az apa nyakába és most saját életén kívül reszketnie kell egy másik életért is, amely mindennél drágább előtte. Pokoli gyötrelem vár rá tudja, hogy a tüdőbeteg, gyenge kis teremtés végóráit éli, de maga nem ülhet a haldokló ágyánál, mert idegen lakásokban, pincékben és padlásokon kell bujkálnia Robespierre bosszúja elől. Ahelyett, hogy a drágáiról gondoskodjék, ahelyett, hogy a beteg lázas szívverését és ziháló lélegzetét lesse, feltört lábbal és megtört szívvel szaladgálnia kell egyik képviselőtől a másikhoz, kilincselni, könyörögni, rábeszélni és lnzudozni! Évek óta nem veit olyan forró nyár, mint akkor és ezekben a pörkölő juliusi napokban a szerencsétlen üldözött félig őrülten szaladgál éjjel és nappal, mialatt gyermeke kiszenved. (Folyt, köv.) Szegedi ^ "esicknunká 707 termelő _ sxöveíRexeíe \at£é&/r\ïI» Szeged, rehelesas %&&€/!£ 0 22 Telefon 942 Részit eisfirendii Kivitelben lu!án*os árban szobafestést. mázolást, butorlényezésl, elmfestést és aranyozást. Női tavaszi kabátok már 26.— pengőtől Láncz Jenőnél, Széchenyi tér 13. (Barcsay-pollka mellett.) 169 Kerékpár! Egyedüli képviselete! Kerékpár! zető vtlágmárkáju Waffenrad Fcyyvcryyári X*™ Atlasz, Patent Csepel kerékpár ific heti 4 pengős részletre kapható. IWU P-ért Irógépek,Rádiók,Gramoíonok 6—12—18 havi részletre beszerezhetők. 874 Javító milhely. belemen Márton Kelemen ucca 11. (Főposta mellett) [! Szegedlek találkozó helye az !j István Király szálloda Budapest, VI., Podntaniczky u. 8(Nyugati pályaudvar mellel».) Telefon (Inlerurban) 202—43., 294—34. Sürgönyeim: ai f Holelisf. — Minden modern kényelemmel berendezett elsőrangú családi szálloda, -f y Minden szobában központi fűtés, hideg meleg folyóvíz és telefon. Lift. Szállodában 'J [• kávéház, cukrászda és fodrász terem. — A keleti pályaudvartól közvetlen villamos ^ f> összeköttetés 2, és 46-os kocsikkal. «7«