Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-28 / 71. szám

Péntek, 1930 március 28 Ara 1© fillér \ VI. évfolyam, szám ElÖFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vldéiien «s Budapesten} ««, KUlIOId«n Ö--40 pengő. - Egyei izám 6rn hétköi» nap 16, vatar- <f-» Ünnepnap 44 Uli. Hírdetések telvítnle tarifa szerint Me<jJelentK i-éttít klvííelével napnnla reggel kat azoknak a tatarozás! munkálatoknak elvégzésére, melyek házaik lakályosságát emelnék s melyek elvégzésére kényszerittetésüket ma a »magántulajdon szentségéire való hivatkozással tagadnák meg. Sajnos, a telekértékadó felől ma nem pontos információjuk, csak demagóg jelszavakból táplálkozó félreismeretük vjq azoknak, akik ebben a kérdésben tehetnének valamit. A telekértékadónak nem meggyőződéses, hanem született ellenfelei a háztulajdonosokat azzal rémitik, hogy számukra uj közterheket akarnak behozni s elhallgatják (talán nem is tudják) azt, hogy a "árosi adóztatásnak ez a rendszere a mai igazságtalan, a termelést büntető, a termelő tőkét üldöző s a renyhe tőkét jutalmazó pótadórendszer helyett akarja a termelést serkentő, a tőkét mozgékonyságra biró értékadórendszert behozni. Nem uj terhet akar a j ház-, vagy telektulajdonosok nyakába varrni. hanem a mai elviselhetetlenül súlyos, kártékony s a mai amúgy is ingatag gazdasági helyzetet aláásó pótadórendszer helyett a telekértékadó rendszerére akar áttérni. A közteherviselésnek ez a rendszere állandóvá tenné azoknak a hatósági intézkedéseknek hatását, melyek ma a munkanélküliség ellen hadat üzennek. Amit hatósági intézkedéssel a munkanélküliség enyhítésére el lehet végezni, azt a közteherviselésnek ez a módja állandóvá tenné a jövőre is. Mennyi energia, törődés, idő és munkakészség szabadulna fel, ha a közteherviselés módjával lehetne minden ankétezés és intézkedés nélkül harcolni a munkanélküliség egyre fenyegetőbb veszedelme ellen. Tegyük tehát meg azt, amit ma meg kell tennünk, de gondoljunk a jövőre is. A pillanatnyi beavatkozáson tul gondoskodjunk a segités állandóságáról, a támogatás intézményesítéséről is. II nagvSiafafmalc Bethlent és iesies! Párisba lilviák a fioltpenfra jutott tárgyalások folytatására (Budapesti tudósítónk telefon jelentése,) Prágából jelentik: Benes külügyminiszter a minisztertanács hatáiozata éiielmében Párisba utazik, hogy belekapcsolódjék a keleti jóvátételi konferencia tárgyalásaiba. Miután a párisi tárgyalások a kisajátított nagybirtokosok kártalanítása körül felmerült tárgyalások holtpontra jutottak, a nagyhatalmak felkérték Bethlen István mi nisrter elnököl és Benes külügyminisztert, hogy már most vegyék kezükbe a tárgyalások irányítását. A Prager Tagblatt szerint a tárgyalások igen nagy jelentőséggel birnak és újból szóba kerül a keleti kérdés egész komplexuma, amit nagynehezen Hágában rendeztek. Peyer Károly interpellációiéra Vass József elismerte, hogy nagy feafok vannak a Társadalombiztosítónál »Ne kívánják, hogy a frttnkhamlslíóké és rovoíímulíuaké legyen a Társadalom* bizíosiló" — mondotta Peyer a parlament csütörtök! Qlésén SZEGED. ScerketztdSéq: Somogyi ncca 22. L emu Telefon: 13-33.^Kladóhlvoto>, k«lcsdnk»nyvtAr és Jegyiroda : Aradi uccn 8. Telefon: 306. - Nyomda • Löw Llpúl uccn 1». Telefon s 10-34. TA-vlratl é) levélcím: Délmagyaronzág Sreged. Hunkanélkiiliség és feiekérfékadó Nem véletlen, hogy a Szegedi Munkaadók Szövetsége a munkanélküliség leküzdése ellen szinte ugyanabban az órában intéz átiratot a város vezetőségéhez, amelyben a szegedi munkásság képviselői a főispán utján a közhatalom gyakorlóinak támogatását kérik a munkanélküliség leküzdésére. Munkáltató és munkás egymás mellett harcolnak az ellen a társadalmi katasztrófa ellen, amit a munkanélküliség görget a munkáltatókból és munkásokból álló társadalom felé. Nem lehet erről a kérdésről elég sokat beszélni s nem lehet elég sok időt, türelmet és szeretetet áldozni ennek a problémának, ha nem is a megoldására, de legalább a helyi enyhítésére. A helyi intézkedések úgysem jelenthetik a probléma megoldását, a feladat csak az lehet, hogy csillapító szereket találjunk a betegség tüneteinek enyhítésére. Mint ahogy van helyi érzéstelenítés, mely az érzéstelenséget csak a beavatkozást tűrő testrészre lokalizálja, éppen ugy meg kell találni a munkanélküliség gyötrő keservei számára is a helyi érzéstelenítés módszerét és eszközeit. A pénteken összeülő bizottság aligha foglalkozhatik más kérdéssel, mint azoknak a közmüveknek és közmunkáknak kijelölésével, melyek megvalósítása, illetőleg elvégeztetése pillanatnyilag enyhíteni tudná a szegedi munkanélküliséget. Természetesen nem lehet lebecsülni a pillanatnyi segítséget sem. Akinek nincs kenyere, akinek nincs tüzrevalója, az a szerencsétlen nem foglalkozhatik a holnap problémáival, neki nem holnapi megoldások, hanem mai fillérek kellenek. Primum vivere, dein philosoplari. Egy pillanatig sem szabad tehát késlekedni azoknak az utaknak s azoknak az épületeknek kijelölésével, melyek átépítése, vagy tatarozása munkát tudna adni a munkanélküliek nagy számának. A pillanatnyi megoldások után foglalkozni kell azonban a rendszeres megoldás módozataival is. Ha az idei tél szenvedésein át is ! vészel társadalmunk, a jövő év problémáival már most kell foglalkozni. Hóesésre nem lehet a munkanélküliség problémájának megoldását bazirozni. A munkanélküliség problémája sokkal akutabb és sokkal fenyegetőbb betegséggé vált, semhogy a hóesés véletlenére rá lehetne bizni megoldását. Gondoskodni kell olyan intézkedésekről, melyek nemcsak átmeneti, de állandó megoldását jelentik ennek a kérdésnek,, ha nem is állandó megoldását, mindenesetre állandó megkönnyebbítését ennek az egyre súlyosabbá váló helyzetnek s egyre fenyegetőbbé váló kérdésnek. Mi most a telekértékadó behozatalára gondolunk. A közgyűlésnek az az álláspontja nyilatkozott meg legutóbb is, hogy a háztulajdonosokat nem lehet sem tatarozásra, sem építkezésre kényszeríteni, mert minden ilyen rendszabály a »magántulajdon szentségének elvéibe ütköznék. Nekünk az a nem alaptalan gyanúnk, hogy a háztulajdonosok kicsit visszaélnek ezzel a felette népszerű politikai jelszóval s a magántulajdon ellen intézett rosszemlékű támadásokat most a maguk hasznára igyekeznek fruktifikálni. Gondoskodni kell tehát olyan rendszerről, mely a magántulajdon legteljesebb kímélete s a tulajdonjog legóvatosabb védelme mellett készteti a telektulajdonosokat az építkezésre s a háztulajdonosoBti(lapest, március 27. A képviselőház csütörtöki ülésen a fővárosi törvényjavaslat részletes tárgyalását folytaitál; az 58. szakasznál, amely az állások betöltésének módjáról szól. Ez az úgynevezett tanítói szakasz. A javaslat eredeti szövegében a tanitószemélyzeíet a polgármester csak a kultuszminiszter előzetes jóváhagyásával nevezheti ki, de ezt a bizottság ugy módosította, hogy az oktató személyzetbe a polgármester csak azt nevezheti ki, akinek alkalmazásához, a főpolgármester hozzájárul. G5I Jenő: Kegyek osztogatása és korteskedés, ez a cél. Kormánypártinak kell lenni a tanítónak, ha nem akarja, hogy vidékre helyezzék. Furcsa, hogy a miniszter ellen aláírásokat gyűjtenek. A palotaforradalom eddig nem volt szokásban a magyar parlamentben. Peirovácz Gyula helyesli, hogy a kormányhatalomnak biztosi ttassék az a jog, hogy a kinevezendő tisztviselők politikai megbízhatóságának kérdését megállapítsa. Peidl Gyula: Az adófizetésnél miért nem vizsgálják, hogy megbizhaló-e az adófizető vagy sem. Peirovácz Gyula: Ez a szakasz Gessler kalapja lesz, a főváros autonómiájának megalázása. Aki megszavazza, kimélyíti a szakadékot a kormány és a főváros közölt. Kozma Jenő: Joggal lehet követelni, hogy a fővárosi tanítókat legalább a főpolgármester nevezze ki A páríbüséget nem szegte meg és viszszautasitja azt az állítást is, hogy komplotbot teívczne. Fuko'.s József: A tő város büüséjéaefc 25 százalékát költi oktatási célokra, de i tanerőket a kormány akarja kinevezni. Ezt vissza kell utasítani. Se a minisiter, se a főpolgármester ne nevezhessen ki tanerőket, hanem csak a polgármester. Wolff Károly: Ennél a mostani javaslatnál csak személyi és hatalmi szempontokról lehet szó. Veszedelmes lesz ez a rendszer, ha tovább épitik. Szükségszerű önvédelmi álláspontot fognak kitermelni az autonómiák, — mondja minden szót hangsúlyozva Wolff Károly. — Ha az álláspontunk nem mehet keresztül, akkor a jelölési jogot adják meg az autonómiának. Talán meg méltóztatik engedni — mondja gúnyosan a jobboldal felé —, hogy a 46 millióval legalább jelölhessen az autonómia. Szilágyi Lajos után K'ebelsberg kultuszminiszter állt fel szólásra. Kijelenti, hogy az autonómia gondolatát a maga részéről szeretettel karolja fel és ennek bevitele a kormányzásba nagyon helyes. A kormány is megfelelő áldozatot hoz Budapestért. Itt van az Opera, a Nemzeti Szinház, itt vannak az egyetemek. Nagy zaj támadt erre. a kijelentésre a baloldalon. — A legtöbb adót itt fizetik, — kiáltják a szocialisták és a polgári ellenzék soraiból. A kultuszminiszter percekig nem jut szóhoz, majd ezt mondja, — Kérem, én tárgyilagos voltam és az is óhajtok maradni ebben a kérdésben Ilunyady Ferenc gróf: Nem mondhatnám. Ktelie'sbení miniszter: Az a kérdés, hogy a