Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-27 / 70. szám

SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucco 22» L em. Teletor»: I3-33.^Klndóhlvniol, KOIcsOnkönrWar «» legylroda : Aradi ucco S. Telefon: 300. - Nyomda : LÖW Lipót ucco 19. Telefon: 16-34. TAvlraíl és levélcím: Délmagyoromág Szeged. A polgármesíereslteii közigazgatás "A közgyűlés elhatározta, hogy a Belváros­ból — Klebelsbergvárosból — azonnali ha­tállyal áttelepíti a szekérpiacot a Mars-térre. Hol van azóta a szekérpiac? A Belvárosban. A közgyűlés elhatározta, hogy mámban hozzá kezd a munkanélküliség problémájának ta­nulmányozásához s elrendelte, hogy a nép­jóléti bizottság haladéktalanul üljön össze a megvalósítható feladatok tekintetében javaslat előkészítése végett. Négy hete annak, hogy a közgyűlés ezt a határozatot meghozta. A nép­jóléti bizottságot össze sem hívták ülésre. Kinek az akarata érvényesül ebben a vá­rosban, a város polgárságáé-e, vagy másé? A városi polgárság törvényes hatósága, a köz­gyűlés azért választott tisztviselőkét, hogy le­gyenek, akik a közgyűlés akaratát végrehajt­ják. A közigazgatási tisztviselőknek ez a leg­főbb kötelességük amellett, hogy az állami végrehajtó hatalom reájuk ruházott teendőit is végezniök kell. A közigazgatási apparátus azonban sohasem kerülhet szembe a közgyű­léssel, mert éppen az a feladata, hogy a közgyűlés akaratának végrehajtója legyen. Van államosított társadalom, van községesi­tett üzem és van polgármest ercsitett közigaz­gatás. A magyar nyelv szóalkotási szabályai­nak csak szabados alkalmazásával tudunk szót képezni arra a fogalomra, mely a szegedi köz­igazgatás jelenségeinek hűséges ábrázolása kelt életre. Szeged közigazgatása nem államosított, hanem polgármes/eresitett közigazgatás. Ha államosították volna, az történnék, amit az állam, vagy akaratának kifejezői akarnak. De mert csak polgármesteresitve van, az törté­nik, amit a polgármester történni akar, vagy az mulasztódik el. amit a polgármester el akar mulasztani. Az utolsó közgyűlések egyikén azt mon­dotta a polgármester, hogy amit eddig csinált, az körülbelül jól van csinálva. Érthetőnek tartjuk a megelégedés érzését, mert ha ez az önbizalom hiányoznék, a legerősebb lélek is összeroskadna a felelősség súlya alatt. Az, ön­bizalom erősebb pillér, erősebb és fagyállóbb, mint akár a vasbeton. Nem a jól végzett munka tudata, hanem az önbizalom viseli a felelősség sulvát. Ámde az emberi termé­szet ugy van méretezve, hogy dicséretből és önbizalomból kipróbálhatatlan a teherbíró ké­pessége. A mások dicséretének súlya alatt még nem roppant össze senki. A Széchenyi Istvánok, Teleki Lászlók, de még a Várady Zsigmondok is kivesztek, kipusztultak a ma­gyar közéletből. A polgármesternek a lelki nyugalma te­nyészti ki azt a hitet, hogy amit eddig csinált, az jól van csinálva. A mai tömjénnel telitett, magasztalásokkal teliárasztott közéletben kell valakinek az őszinteség és igazmondás misz­sziós feladatát is vállalni. Nem jól van az, hogy a közgyűlés határozatot hoz s a polgár­mester nem a közgyűlés határozatát, hanem a maga akaratát hajtja végre. A polgármester­nek meg van az a joga s meg van az a brilliáns képessége is, hogy a maga számára megnyerje a vele szemben állók véleményét is. Azt sem lehet tagadni, hogy — miként az énekes szeret énekelni, a fes'.ő meghalna, ha nem festhetne s az épitész, ha mást épí­teni nem tud, légvárakat épit, de épit — a polgármester e képességének kifejtésében s Csilíöríök, 1930 március 27 Ára 16 fillér ^ VI. évfolyam, ennek a tehetségének gyakorlásában nem kor­látozza magát. Ha mindennek ellenére a köz­gyűlés mégis a polgármester kedve, vagy meggyőződése ellenére határoz, mégis csak, ha elhinni nem is lehet, de feltételezni mégis szabad: talán a polgárságnak se az egyéniség bájával és tekintélyével, se a szavaknak ha­talmával félre nem vezethető kívánsága ju­tott a közgyűlés határozatában kifejezésre. S a polgárság akaratával szemben talán mégis csak egyetlen magatartás az ildomos^ a végre­hajtás. , Ahogy mi a közgyűlés temperamentumát, hangoltságát és — pardon lelkiségét is­ElÖFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-eo, KUlfHldUn b'40 pengO. — Egyes izém Aro héiköz^ nap 16, vosAr- éi Ünnepnap (111. Hlr~ deiéíek felvétele tarifa szerint. Megje­lenlk nétM Kivételével naponta reggel merjük, nem nagyon tudjuk feltételezni, hogy ez a közgyűlés is, mint az elődje, térdet-fejet hajtó alázattal fogadja majd jogainak korlá­tozását, akaratának és kívánságának semmibe­vevését. Mi sokkal őszintébb és sokkal hűsé­gesebb tisztelői vagyunk a polgármesternek, semhogy ne tanácsolnánk 61 el ettől az erő­próbától. A közgyűlés tagjai végtére is nem azért töltenek el nem is órákat, de napokat és heteket, hogy a polgármesteresitett köz­igazgatás számára ötleteket termeljenek. Az önkormányzatban mégis csak az önmagát kor­mányzó polgárság akaratának kell érvénye­sülni. A kereskedelmi iárca köllségveíése Kállay Tibor szerint klrakalpoliífka A képviselőház pénzügyi bizottsága megkezdte a költségvetés tárgyalását Budapest, március 26. A képviselőház pénzügyi hizottsága Kenéz Béla elnöklete alatt megkezdte az 1930—31. évi költségvetés tárgyalását. A kor­mány részéről TVeierie Sándor pénzügyminiszter és Bud János kereskedelmi miniszter volt jelen. Görgey István előadó ismertette a kereskedelmi tárca költségvetését. Csak a rendes kiadásoknál az előző éwél szemben közel l-t százalék csökkenés van, a központi igazgatásnál a csökkenés több mint 15 százalék. A légügyi hivatal kifejlesztése csak a mult évben indult meg. A mult évben a repülővonalak hossza 590 kilométer volt, ez a folyó évben uj járatok beállításával 1590 kilomé­terre emelkedik. Az államvasutaknál sikerült a kiadásokat 6 millió pengővel csökkenteni. A tel­jesítmény erős emelkedése várható. Rendkívül nyo­masztóan nehezedik a vasútra a 60 mii,'fényi nyug­dljfeher. A külföldi szén használata a mult. évi­hez képest 44 százalékkal csökkent. Kállay Tibor nem érti, hogy a súlyos gazdasági helyzet és a jól jövedelmező áruk forgalmának csökkenése mellett ax államvasutak üzleti hánya­dosa olyan javulást mutat, amely a vasút legszebb korszakaira emlékeztet. Nem szabad kirakatpoHtí­bát csinálni. Sándor pál azt hangoztatta, hogy a pénzügy­miniszter 5 százalékos budgetleszállitást igért Várnai Dániel nem tartja helyesnek a hivatalból való optimizmust, amely a pénzügyminiszter ré­széről megnyilvánult, sem azt a kétségbeesést, amely a költségvetéssel kapcsolatban a társadalom bizonyos rétegei részéről megnyilvánult. A költség­vetést nem fogadja el. Az ülés ezzel véget ért — Naponta leszavazzák a Tardieu-kormányí A gabona- és liszíkészlel biztosítását célzó javaslat tárgyalásánál maradt kisebb­ségben '(Budapesti tudósítónk telefonfelentésc.) j Párisból jelentik: A kamara törvényjavaslatot fogadott el arról, hogy népélclmczési célokra gabona- és lisztkészleieket kell biztosítani. A földmivelésügyi miniszter 15 millió frankos hitelt javasolt, majd hozzájárult ennek 30 millióra emeléséhez, határozottan ellenezte azonban Tribollet szocialista republikánus képviselő pótinditványát, aki 200 millió fran­kot követelt arra, hogy nemzetvédelmi cé­lokra gabonát tartsanak készenlétben. Ezt a pótinditványt a miniszter, a pénzügyi és a vámügyi bizottság állásfoglalása ellenére 310 szavazattal 277 ellenében elfogadták. Fábián Bé!a alársadaiembiifosüo bajairól interpellált szerdán a Házbuii Vass József vizsgálafot igért Budapest, márcus 26. A képviselőház szerdai ülésén a fővárosi javaslat tárgyalása után inter­pel'ációk következtek. Az első interpelláló Pakots József, aki az ecsédi földbirlokrendezésl tette szóvá. №ver János fötdmivelési miniszter azonnaf vá­laszolt az interpellációra. A panaszok tényleg olyan súlyosak, hogy ha valóknak bizonyulnak, akkor a legsúlyosabb következmények nem ma­radnak el. A legnagyobb eréllyel fogja megvédeni a kisemberek érdekeit. Malasiís Géza: Az almáskamarási és nagyka­maiási földmunkások üldözése tárgyában inter­pellálja a belügyminisztert. Az interpellációt ki­adják a távollevő belügyminiszternek. Griger Miklós az összkormányhoz intéz inter­pellációt a kartelek diktatúrája cimén. Magyar­ország ma néhány kartel hitbizománya, néhány bankvezérigazgató gyarmata. A nemzeü érdetek örve alatt vol atiépca saját anyagi érdeküket védik a fearíclek. Ma nem annyira a fegyveres erő, ha­nem a gazdasági konszolidáció a védőbástyája egy országnak. Hajlandó-e a kormány a tulnyere­séget megadóztatni a karteleknél és a szemérmet­lenül nyerészkedő karteleket hajlandó-e a kőz­szállitásokból kizárni? Bud János kereskedelmi mipiszter: Minden eset­ben élni kívánok azokkal az eszközökkel, melyek a kartelek túlkapásaival szemben^ már eddig is beváltak. Bud János miniszter kéri válaszának tudomásul véteiét. Gál Jenfl: E'i>bb válaszol ion * miniszter" ur (Derültség.)

Next

/
Thumbnails
Contents