Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-23 / 68. szám

ö 1930 március 23. BUTOR 855 legfőbb legszebb legolcsóbb I ¿cv!Á butorgyárosnál Címre figyelni! ^BSISi^r iiÜMBy Feketesas u. 15. Ré«i.ttiz.ié«r. kész»*«**«,. AZ ELET MOZIJÁBÓL (A drága díszlet) Juhís* Gyulát megszólította a tavaszi napsu­gár, most már megint a miénk a színes fantáziá­jával, a mosolyával együtt El lehet vele évődni, ő is neki.nekibátorodík, akár csak maga a nap, amely olykor felhők möaé bújik., hogy után? an­nál melegebben süssön. Beszélgetünk régi dolgokról, felplevertődnek kfd-, ves históriák, de mindegyikből csak az ő rom­latlan naivsága derül ki. Mert ebben Juhász Gyula vezet megjátszás, erőszakosság nélkül. Így jövünk rá, hogy Gyula színpadi szerzői múltja olyan régi, hogy maholnap elérkezik a ju­bileumhoz. Debreceni színigazgató korában mu­tatta be az Atalanta cimü operettjét Zilahi Gyula, maga Is jobb sorsra érdemes művész. Az egésx ország bálványa volt Zsül, feledhetetlen, kedves tagja a Nemzeti Színháznak, az utolérhetetlen Riliczky kadét, akinek szük volt Macedónia és vagyont akart gyűjteni, mint színigazgató. Aztán letört, mint annyian mások, akik azt hiszik, hogy a fák az égig tudnak nőni. Egy-két. év alatt ugy elfelejtették ,hogy fájó szívvel láttuk, milyen nehe­zen tud vidéki szavaló.turnéün fél és nenyedháza­kat vonzani Azonban direktor volt Debrecenben s mikor bemutatta az Atalantát, a premierre átment az akkor még Nagyváradon tanárkodó Juhász Gyula Is, kisérve egész sereg Ifjú tehetségtől, akikből azóta országos nevü költők váltak. Zilahi maga válogatta össze a darabhoz szük­séges díszleteket, a legkedvesebb görög oszlopait vonultatta fel, sziklákból annyi volt. hogy a Karszlokban se több Meg is volt mindennel elégedve Juhász Gyula » mikor fáradtra dicsért a főpróbán mindent, a diretorr!)! is udvariaskodott. — Nem csak meglepetten, dfe meghatottan is látom, hogy milyen ragyogóak a díszletek. Zilahi Ismeretes volt mindig arról az oldaláról, hogy semmiféle dicséretet nem szalasztott el ki­aknázatlanul, — hót villámgyorsan ésshez tért most is. — Oh tgen, nálunk ez már így mrgy, mert mindig méltó keretet szoktunk adni a tartalomhoz. Az Atalanta pedig olyan remekmű, hogy semmi költséget nem kíméltem. Ez a díszlet, ahogy itt látod, direkt az Atalanta számira készült S ke­rek 12 000 koronámba került A szinház főrendezője akkorifcan Ferenczy Frici volt, viszont arról hires, hogy ő sem vetette meg a sport sulyokvető ágazatát, meg bármit, ami ki­aknázást jelent. — Pardon, igazgató ur, szólt közbe, a dísz­letek pontosan 12.063 koronába kerültek. — Persze, persze, tűnődött Zilahi, azt hiszem, csakugyan annyi volt. De hát az ember nem tarthat számon minden garast. Juhász Gyula pedig a poétát megillető szent áhítattal bámulta most már fokozott mértekben a díszleteket. Mit tudta ő, hogy milyen horribilis pénz volt abban az időben tizenkétezer korona! Ennyi hozománnyal legalább Is ügyvédre tartott igényt a falusi kisasszony. Egy azonban bizonyos: Juhász Gyula még ma sem ért a pénzhez. (Az olcsó díszlet) Fereuczy Frici aztán Szegedre került, s itt vált nélkülözhetetlen tagjává a bohémkonpán'áknak. örökké derült kedvű, mindig udvarias, akit előzé­kanyiégben lehetetlen felülmúlni. Akkoriban még szokásos volt, hogy halottak napján a színtársulat koszorút helyezett az összes lialott.szinészek sirjára. A református temetőben van belőlük a legtöbb, hotzá olyan drámai en­stnnble, amilyent ma egyetlen magyar színtársulat sem tud kiállítani, — a fővárosiakat se véve ki. — Csodálatos véletlen ez, mondta valaki. A református színész mind meghal. — Na Igen, kapott a szón Ferenczy, azok végig­küzdik a pályát s nincs annyi eszük, hogy ideje­korán elmeneküljenek róla. ! '» Ahogy pedig állanának ott az őszi borongásban, kétségtelenül meghatottan, elérzékenyül Almássy F.ndre is. — Csak szép ez a kegyelet, fiuk. De mit tudom én, gondoltok.« maid szeretettel rám is, ha egyszer meghalok? Tiltakozó hangok morajlotlak fel, dfe megint az udvarias Frici adta be a garast ' — Hogy lehet llvet mondani, direktor url Bi­zonyisten gondolunk, koszorút Is hozunk. Az önkéntelenül kitört nevetéssel sem engedte magát zavartatni. — Hát nincs igazam ? Miért tételezi fel, hogy éppen az ő emlékét nem őrizzük megl Ferenczy csak délutón engedett meg magának rövid ozsonnázó szórakozást a kávéházban, egyéb­ként minden Idejét a színházban töltötte. Tréfált, vitatkozott. Egyszer Papp Gáborral tűzött össze festészeti kérdésen. -- Csak te ne beszélj, Gábor, mondta. Nem ér semmit a mesterségtek. — Te a'zt mondod, hogy nem ér semmit a mes­terségünk? szótagoltó igen kényelmesen a festő. Fricikém nevetséges vagy, de legalább fejtsd ki a szempontodat. — Kifejtem én. de még mennyire kifejtem. Láttál.e már ^színpadon szalonberenclezést, ami­kor képek is lógnak a falon? — Persze, hogy láttam. Vacakok. Itt van, megfogtalak. Azok mürcmekekv de nem mutatnak a távlatból semmit. Rpp azért nem, mert finoman vannak festve. Ide nagyvonalú­ság kell. ehhez csak a Végh Pista ért, aki me­szelővel niégy iieki a vászonnak. Ez hal, de ehhez n,em érietek U; akik a pepecselést tekintitek mű­vészetnek. -»- Szamárság, tiltakozott l'app Gábor. Fogadok veled, hogy negyedóra alatt megfestek meszelővrl egy olyan semmit. Ferenczy ugrált nevettében. — Nem fogadok, mert biztos vagyok benne, hogy elveszte_d, akkor pedig nem urt dolog fo­gadni. ~ v — Gyáva vagy, mondd inkább azt Frici nagyon komoly lett — Ezt már nem hagyom magamon sziraíni, ez vért kíván, vagy legalább is kávét. Hát fogadok, de csak egy findzsa kávéba. — Gilt. — Azt mondom, hogy nem tudsz félóra; nem is negyed, alatt megfesteni egy diszletet. — Amilyet akawszl — En választom meg a témát. — Tőlem... — Aztán, persze, várjak, amíg diszponálva tettet. — Marhal — ordította Papp Gábor, követetem, hogy gyere fel azonnal a műhelyetekbe. , Mentünk valamennyien. Ott aztán Ferenray rá­mutatott egy hatalmas darab kifeszített vászonra s nagyon .elgondolkozott. > . — Hát például... például... mázolj fel erre egy száguldó autót, benne egy lobogó fátyolu nőt.. Papp Gábor előszedte a meszelőket s nem telt husz percbe, megvolt a pompás kép. Ahogy kí­vánták. A nagyvonalú. — Xesze, le vagy főzve. Most pedig fogd be • a szád. ­— Gá&oroin, dadogta Frici,, nagyon halk hangon, /íocsáss meg, tévedtem. Elvesztettem a fogadást rendelkezésedre áll a kávé. — De kiflivel I" Kettővel 1 V-. ...Frielvel aznap verebet • lőhetett volna fogatni . Rettenetes.bajban voltom, mesélte, hiányzott a mai premierhez,ez a diszlet. Végh Pista pe$:g irirn*diilallan beteg. Ha ünnepélyesen kérem meg Gábort, — elutasítja. így azonban megmentette -az előadást. . Thb' Szegedi Q -Q 'esiemunkásek 797 l'észl' etsCrenilü kivitelben jutányos írhan termelő _ szüvetlcezete .inHSieged, rehetesas IpcM/K, 22. Teleion 942 zobafeslésl. mázolási, ftti'orlénvezisl, cimlestésl És aranyozást. Főzni és sütni szórakozás J a füst és szagmentes SCrOtipPŐnZ petrolgázgéppel. Összpontosítható ós szabálvozható lángok a főzőedények alatt és ezáltal külón­h—J^ le^es ós gyors a főzés. - Ugyanilyen a «ütós és a fűtés is. 70 per« cent megtakarítása a tüzelőanyagnak. — Ara 20 P-ifll. Próbafőzés minden csütörtökön 3 órától Budapest, VI., Andréssy ui 31­Kérje ár- és referenciajegyzékünket! V. 2! Wronprinz Wcrheíöl P. 0. KfimpinK, öumíramsdorf b Wien. „Kronprinz* pénz- és időmegtakarítást jelent a mai háziasszonyoknak! Szállítás vám- és bérmenleeen, Ingyen csomagolással. -SBB| Házaló ügynököket nem alkalmazok. .LflCKI 1 WÊÊ I Olcsóbb lett a MERAY motorkerékpár Már 50 pengős havi részletfizetésre kaphatók 398 cégnél Kölcsey ucca 11. szám. Ugyanott elsőrendű német gyártmányú Iceréic­pároK 155-— pengőéri részletfizetésre Kapöai6l£T TUNDERUIIAK magyar kézimunkaulsá'j kedvezményes előfizetősé! március hó 30-ig ,el,£Sll: Fischer Izsó kézimunkaháza «63 Sxeqed, Kölcsey ucca ÍO. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents