Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-23 / 68. szám

IZCOED. Szerkesztőség: Somogyi ucca ll.Lem Teleipn - 13-33.'Kladóhlvniel, feaicsenkönyvVAr «s legyiroda Aradi uccaS. Teleion! 30Ö. - Nyomda L»w llpól ucca 1». Telefon 16-34. Tűvlrntl fts levélcím: DélmaoyarorMAg "leged. Vasárnap, Ш0 március 25 Ara 24 fillér У VI. évfolyam, 67. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben >ZO vidéken és BudapestenЭ-ОО, uuitOldOo 6*40 pengd. - Egyes siám Ara hélkdsc nap 1«. vasár- és Ünnepnap 4IL Hlr» detések felvétele tarifa szerint. Megfeu? lenlk nétta Kivételével naponta reggel Országos íiliakozás Az az egyértelmüseg, az az anisono, ami között a város liberális törvényhatósági képviselői, valamint kereskedői és iparosai a Társadalombiztosító Intézet járulékainak felemelése elleni országos tiltakozásukat elindítják, elég demonstratív bizonysága annak, hogy politikai pártállásra és világnézleti beidegzettrégre való tekintet nélkül milyen általános elégületlenség, ijedtség és felháborodás fogadja a járulékok felemelésének torz, groeszk, szadista ötletét. A kormányhatalomtól évek óta azt várja már ennek a megszenvedett országnak sínylődő népe, hogy végre segítséget is kapjon 8 terhek mellé, hogy végre munkaalkalmat is kapjon a munkátlan kezek és munkátlan eszközök számára s végre könnyíteni fognak az elnyomorodás és munkánélküliség epidémiájában azokon a terheken, melyeket boldog idők boldog napjaiban méreteztek a dolgozó társadalom tagjai számára. Gazdasági programot négy év óta vár az ország s négy év óta hiába vár. A magángazdaságok szanálása négy év óta még csak szavakat sem kap. A pénzügyminiszter expozéja elhangzott, az expozé azonban olyan jelentéktelen kérdéssel, mint a gazdasági program, még csak futólag sem foglalkozott. A gazdasági élet számára a kormányhatalomnak évek óta nincs más szava, mint a bizalom követelése, az optimizmus kikényszerítése. Ha most kellene arról tanakodni, hogy szükség van-e erre az intézményre s meg kell-e szervezni a Társadalombiztosító Intézetet, munkáltató és munkás egyértelműen vallaná ennek az intézménynek feleslegességét. Hogyan deformálódott, hogy fordult ki sarkaiból a gondolat, amíg a szociális gondoskodásból a mai intézménnyé átalakult. Se munkás, se munkáltató, se orvos nem látja hasznát ennek az intézménynek. Csak a tisztviselők, akiket a hatalom, az összeköttetés, vagy a protekció helyezett el benne. A Társadalombiztosító Intézet monumentális alkalmat szolgáltatott a társadalom államosításához. A Társadalombiztosító a társadalomnak csak azt a részét biztosítja, amelyik tisztviselőiből és alkalmazottaiból áll. A tisztviselőtársadalomnak egy jelentékeny részét biztosítja a Társadalombiztosító, de nem azokat, akik tagjai, hanem azokat, akik alkalmazottai az intézetnek. A Társadalombiztosító járulékok a legelviselhetetlenebb közterhe lett a magyar társadalomnak. A munkabér liz százalékát veszik el olykor huszonnégyszázalékos késedelmi kamat s az adósok börtönének visszaállítása mellett. Mert aki nem fizeti a járulékot, kihágást követ el s aki kihágást követ el, azt elzárásra ítélik. Ha az adót nem fizetjük, legfeljebb transferálnak és árvereznek. De ha a biztosítási járulékot nem fizetjük, akkor transferálnak, áruereznek és lecsuknak. Ilyen szankciók, garanciák, biztosítékok és kautálék állnak őrt a járulékok mellett s ezek az őrök — a temetkezési vállalat huszárjai a magyar gazdasági élet ravatala mellett. Hová lett a szociális gondolat ebből az intézményből, hová lett a szociális gondoskodás azonfelül, hogy az alkalmazottai ellátásáról gondoskodik a pénztár, helyesebben: gondoskodni kénytelenek — árverés és adósok börtöne a kényszereszközök — a munkanélküli munkáltatók és munkanélküli munkások. Higyjék el, ha nem egyenlő, általános, községenkinti és immár nyílt elégedetlenség kisérné ennek az intézménynek működését, a járulékok emelésének terve sem keltette volna ezt az országos felhál orodást. Aki azonban figyeli az adminisztráció hibáit, figyeli ezt az elefantiázisban szenvedő szervezetet, aki látja azt, hogy hogyan helyeztek el benne embereket, hogyan minősítettek át forgalmi adóellenőröket a szociális gondoskodás munkásaivá, hogyan szervezték meg a tisztviselőhadosztályokat, mennyit költöttek lukszuskiadásokra s mennyi szükséges beruházással ma1 radtak adósok, aki összehasonlítja, hogy menynyit költenek adminisztrációra és mennyit betegellátásra, aki hiába kér feleletet arra a kérdésre, hogy hov& tették a rokkantalapra történt befizetéseket s hogyan lehetett ezeket a befizetéseket büntetlenül elvonni tőrvényben mm meghatározott rendeltetésétől, az osztozkodik a felháborodásban s erősiti a tiltakozás határozott és erélyes kiáltását. Nem a járulékokat kell emelni, hanem le kell építeni az adminisztrációnak bábeli tornyát. Az igaz, hogy a Társadalombiztositót szanálni kell s el kell tüntetni a deficitet. De a tervezett mód vétkesen hibás és bűnösen rövidlátó. Ne az intézmény szociális feladatainak betöltésén takarékoskodjanak, hanem azon a tisztviselőjóléti intézményen, amit ma még a Társadalombiztosító Intézet bürokráciájának neveznek. Ne a munkanélküli munkáltatók zsebéből racionálják ki az utolsó fillért s ne a beteg munkás szájából a táppénzen vásárolt kenyeret és tejet reformálják ki, — racionalizálják az adminisztrációt és reformálják a rendszert. Elejtették a Társsáalomíbiztosltó Járulékemelési tervét A néplöléí! miniszter nem férult Budapest, március 22. Vass József népjóléti miniszter ma délelőtt sürgős értekezletet hívott össze a Társadalombiztosító Intézet ügyeinek rendezése dolgában, az értekezleten résztvett Dréhr Imre államtitkár is, de megjelent azon a Társadalombiztosító Intézet egész vezetősége, valamint az intézet szakreferensei is. A tanácskozáson mindazokkal a kérdésekkel foglalkoztak, amelyek a Társadalombiztosító Intézet bajainak kiküszöbölésére vonatkoznak. A népjóléti miniszter tájékozódást akar nyerni az intézet egész anyagi helyzetéről, 8 bajok hozzá az Intézel felterjesztéséhez okairól és a betegségi ágazat pénzügyi egyensúlyának helyreállításáról, illetve az erre vonatkozó lehetőségekről. Mint illetékes helyen közölték, a mai tanácskozás anyagából a népjóléti miniszter már kikapcsolta a járulék' emelés kérdését. Vass ugyanis elhatározta, hogy a járatéit emeléséhez, amely az Intézet felterjesztéséhen foglaltatott, nem járul hozzá. Más módokon keresi a megoldást, amelyet olyan sürgősnele tart, hogy holnap, vasárnap délelőttre az értekezlet folytatását határozta el. MriantI íiÉoR^aíos tárgyalásai a spanyol UUlügymlnissierrel, a német és as angol nagyKöveitel (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Párisból jelentik: Briand külügyminiszter a szombati nap folyamán titokzatos diplomáciai tárgyalásokat folytatott le. Előszőr Hőss német nagykövettel tárgyalt, majd az angol nagykővet jelent meg nála, végül Alba herceg, spanyol külügyminiszter kereste fel a Quai d'Orsayn. j , Briand tárgyalásainak részleteiről és céljáról semmi sem szivárgott ki. Nem tartják kizártnak, hogy a londoni leszerelési konferencia ügyéhen folytatott bizalmas megbeszéléseket. Párisból jelentik: Egyes lapok híradása szerint Marinkovics jugoszláv külügyminiszter Genfből Párisba utazik, ahol érdeklődik a keleti jóvátételi tárgyalások iránt. Kormányválság Romániában az erdélyi tartományi főnök évek előtti visszaélései miatt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: A lapok ismét kormányválságról közölnek híreket. Michelaku földmivelésügyi miniszter követelte Maniutól, hogy hivja vissza Dobrescu erdélyi tartományi főnököt, aki ellen més államtitkár korában elkövetett visszaélések miatt bűnügyi eljárás Indult meg. Maniu nem akarja visszahívni Debrescut mire Michelaku lemondását kívánja bejelenteni. Liberális körök nemzeti koncentrációs kormányt követelnek 4