Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-02 / 51. szám

MV DPT M »r" i »notA központi fUtés As olyan fűtőberendezést, amelynél a tüzelőanyagot a fütendő helyiségen kivüi égetjük el, központi fűtésnek nevezzük. A központi melegkőzvetitésre éa továbbításra leginkább az alanti négyféle eljárást használják: a) füstgázok, b) meleglevegő (légfűtés), c) vizgőz, d) melegvíz fűtés. A füstgáz, fűtés és fégfüiés. A füstgázokkal való fűtés lényege egy tüzelőkamra, egy kürtő és a kettőt összekötő füstcsatornák. A tüzelő kamrába keletkező füstgázok a csatornában áthaladva, azok falait felmelegítik, a felmelegített csatornafalak melegüket továbbítják a rütendő helyiségnek. E füstvezető csatornákat eléggé nagyra készítik, hogy a füstgázokból • henne lerakodó kormot könnyen el lehessen távolítani. E kezdetleges és primitív berendezésekből fejlődött ki a modern kaloriferes légfűtés. Kalorifernek nevezzük azt a berendezést, mely a levegőnek, mint melegkőzvetitő anyagnak a felmelegítésére szolgál és minden ilyen fűtőberendezéseknek a legfontosabb része. A knlorifer zárt fütőkamrába van elhelyezve és a fütőkamrából indul ki a légcsatorna. Az ilyen kaloriferes légfűtésnél a felmelegített levegőt bebocsátjuk közvetlen a fütendő helyiségbe. Ez esetben a fütendő helyiségben lévő levegőt valamilyen formában mindég el kell távozni engedni, hogv i folyton tóduló friss meleglevegőnek helvet adjunk. Ez történhetik ugy, hogy a benti levegőt szellőző nyílások közvetítésével a szabadba engedjük. Ez az eljárás azonban a fűtés folyama ilatt káros, mert a szabadban a helyiség melegével egyenlő meleg levegőt engedünk távozni. E légfűtést szellőzős légfűtésnek nevezzük. Helyesebb az az eljárás, midőn a fűlött helyiséget a ffitökamrával egy visszavezető csatornával kötjük össze. Ilymódon állandó körforgás jön létre. Az ilyen légfűtést cirkulációs légfűtésnek nevezzük. A gőzfűtés. A legelső gőzfűtést James Walt, a gőzgép feltalálója szerkesztette, mellyel saját gyárát fűtötte Gőzfűtő berendezéseknél a kazánban termi it gfiiz elosztó csőveken keresztül jut el a f ' tekbe, átadja melegét a fűtőtest falának, mely ez. fütendő térbe továbbítja. A lehűlt gőz Iecs; oö és mint kondenzviz visszafolyik a vissza ,ezi-. csőhálózaton a kazánba. A gőzfűtésnek három főrésze van: • gőz ter melő kazán, a vezető csővek és a fűtőtest, vag\ radiátor. A kazánok kis nyomásra készülnek (0.15 -0.50 légkőrnyomás) és már anyagukat illetően s eltérnek a megszokottnál, amennyiben nem a' 51ból. tanem öntöttvasból készülnek és több rés kből annak összeállítva. A kazánok Is ép ugy e vanak látva a szükséges armatúrákkal, mint a többi agvnyomásu kazánok. A csővezetékek kovácsolt vascsővekből I észülr.ik és mel»?veszteség ellen szigetelik. Szige -"lésre b isználnak rossz hővezető anyagokat (kender asz! b szt, parafa, szalma, agyag). A fűtőtestek lénvegükben szintén csőből állanak, melyekre a melegadó felület növelése céljából bordák vannak elhelyezve. Készítik tatőttva bői és kovácsolt vascsővekből is, melyek közül az előbbi 2—3 légkörnyomásra, utóbbi en> él nagy >bbra is igénybe vehető. A melegvízfűtés. A melegvízfűtés lényege abból áll, hogy a kazárban melegvizet termelnek, mely kisnyunásos berendezéseknél 100« C-nál nem nagyobb nagynvomásu berendezéseknél 100« C-nál nagyobb hőmérsékletű szokott lenni. A melegvízfűtésnél a vízáramlást a kaz intól a fűtőtestig és vissza a víz fajsulykülömbsége idézi elő. A kazánban lévő melegebb viz kisebb fajsulyu mint a fűtőtestben lehűlő viz, tehát előbbi a magasba, utóbbi pedig onnan lefelé igyekszik. A kórforgást előidéző mozgatóerő a fűtőtestben keletkezik és annál nagyobb, minél magasabban van a fűtőtest és minél nagyobb a hőfokkülőmbség a menő és jövő viz között. A melegvízfűtés szerkezetileg teljesen megegyezik a gőzfűtéssel, lényeges eltérés csak a csőhálózat légtelenitésében van. Ugyanis a csővezeték és fűtőtestek legmagasabb pontján a vizben lévő levegő lassanként kiválik a vi/MI és ha a háló1W30 március 2. AMIG ÖN ALSZIK DARHOL DOLGOZIK CiokolAeMs haahoitA. Buh», tym biztos. Egy pTóbaewicagolta 1« flűtaéil meggyőzi önt «rril l zatból távozni nem tud, akkor idővel nagyobb tő« megben összegyűl és kiszorítja helyéből a vizet< elzárhatja a vízáramlást és lehetetlenné teszi • fűtést A légtelenitésre szelepek szolgálnak, mo> lyeket időnként ki kell nyitni, hogy az összegyűli levegő azokon kiáramolhasson. Napjainkban központi fűtéssel már táv, est* port és város fűtéseket Is végeznek. Az első ilyefl fűtőkőzpont Nev.'-yorkban készült el. Azóta aj Egyesült-Államokban számos nagy teiep épült, meJ lyek fűtőgőzzel látják el a házakat A távfűtésnél a gőznyomás rendszerint 4—10 alm. kőzött van( a vezetéket pedig szigetelve, minden különösebb vé.dőesa torna nélkül fektetik a főidbe és vezetik az ucrákon. Utóbbi időben Európában is, főleg Németországban épültek távfűtő berendezésele (Berlin, Hamburg, Drezda). A központi fűtések speciális fajai közé tartóz* nak még a villamosfűtések különböző válfajai, olaj és gáztüzelésű fűtések. Ezek azonban nálunk nem igen fordulnak elő. A központi fűtések közül a gőz és melegvízfűtések azok, melyek a külső hőmérséklethez a leg« könnyebben alkalmazkodnak és ezért legáltalánosabban ezek terjedtek el. Szönvl György, oki. technikus. Károlyi ucca 3. Sszép, olcsó0 íaríósi Tekintse mea MrnkatunVot! vi B. C." u/o Ipdnyok érvényesek. ísSS&sSRr A I ^nV-.VÍOVg; ¡(¡nvs.i OVfj I « 1 ff ff i ff 1 I ff « c ii az egyeciill magyar gyártmányú am- Óvakodjunk az érftékfteien utánzatoktól. Gyári lerakat: ekonlcs ucca és iér. 840