Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-19 / 64. szám

•1930 március 19. Felekezelieskedő felébhezések a város közgyűlésének határozatai ellen Gönczi és Karácsonyi lelkészek meqfelebbezték a kegyúri bizottság megválasztását ; Máriaföldi íanár felekezeti felebbezést adott be az — Iskolaszék megválasztása ellen Máriafőldy Márton, aki az állami Baross Gábor reálgimnáziumban természetrajz és földrajz tanára, nem pedig matematikus és igy a matematikában való járatlansága nem »képezheti különösebb lpfogás tárgyát« — azt elfelejtette megirni felebbezésében, hogy a negyventagu iskolaszéki bizottságban hány tagsági hely illeti meg például a görögkeletieket, akiknek az iskolák felekezeti statisztikája, illetve a felebbezés szerint a tagsági helyeknek csak 0.2 százalékára tarthatnak igényt. Mert negyvennek a 0.2 százaléka nem több és nem kevesebb, mint egy nyolcszázad rész és igen valószínűtlennek tartjuk, hogy akadna Szegeden olyan görögkeleti vallású polgár, aki hozzájárulna testi egységének századrészekre való fölosztdsához a felekezeti arány betart hatása kedvéért. Vagy talán az is lehetséges, hogy Máriafőldy-Mayer Méhely professzor ur fajbiológiai elmélete alapján oldaná meg a kérdést. A különböző felekezetű vérsejtek ke(A Délmagyarország munkatársától.) Emlékezetes, hogy a legutóbbi közgyűlésen, amely a városatyák első érdemleges bemutatkozása volt, milyen viharos jeleneteket okozott Gönczi Károly lelkész-városatya felszólalásával. Gönczi azt kifogásolta, illetve azt kivánta, hogy a kegyúri bizottság tagjait csak azok közül a katolikus városatyák közül válasszák meg a közgyűlés katolikus tagjai, akik nem tagjai semmiféle Ül kos társaságnak. A titkos társaságok közé sorozta a lelkész-városatya többek kőzött a Rotary Klubot is. Erre a felszólalásra méltó választ adott dr. Tonelli Sándor, az iparkamara főtitkára, kioktatva Gönczi Károlyt arra, hogy a Rotary Klubot a pápa sem sorozta a titkos, vagy tiltott egyesületek közé és a püspökökre bizta annak elbírálását^ hogy hiveiknek megengedik-e a klubba való belépést. Annak dokumentálására pedig, hogy a Rotary Klub nem titkos társaság, meghivta a klub minden ülésére a felszólaló lelkészt. A közgyűlés nsgy többsége ezután elvetette Gönczi Károly indítványát és ezzel bebizonyította, hogy Szeged közönsége távol tudja tartani magától azt a szellemet, amit a lelkészvárosatya felszólalása reprezentált. Mindenki azt hitte, hogy a közgyűlés im"ponálóan nagy többséggel hozott határozata egyszer és mindenkorra kiküszöböli a szegedi közéletből ezt a túlzó irányzatot, most azonban kiderült, hogy vannak még a közgyűlésnek Gönczin kivül is olyan tagjai, akik mindent a felekezetieskedés szemüvegén néznek és látnak. A kegyúri bizottság megválasztása ellen Gönczi Károly és Karácsonyi Guidó, mindketten katolikus lelkészek, felebbezést nyújtottak be és felebbezésüket többek kőzött a következőkkel indokolják: »Habár az 1867. évi 18. t-c. az izraelitákat a keresztényekkel minden polgári és politikai jogok gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilvánította, mindazáltal, minthogy a kegyuraság sem polgári, sem politikai, hanem egyházijog, melyet csak keresztény katolikus gyakorolhat, azért a zsidó vallású kegyúr, tekintettel a keresztény egyház szervezetére és szabályaira, a lelkész kinevezését igénybe nem veheti. A királyi dekrétumokból és miniszteri döntvényekből nyilvánvalóan megállapítható, hogy a kegyúri jogot csupán katolikusok gyakorolhatják. Ez következik az egyháznak mindenkor vallott felfogásából. A kegyúri jog az egyháznak nagy kiváltsága, melyet az egyház minden időben csak katolikusoknak adományozott. Az egyházi törvénykönyv egész határozottsággal kimondja, hogy kegyúri jog érvényesen nem adományozható más vallásuaknak. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a kegyúri bizottság nem egyszerűen szakbizottság, hanem sz. kir. városoknak adományozott privilégiumokból folyó egyházi jellegű bizottság, melynek választásába nem katolikusok a. fentebb felsorolt érvek alapján be nem folyhatnak, mert ezzel közvetve tisztán katolikusoknak adott jogot gyakorolnának £ Hasonló szellemű felebbezést nyújtott be vitéz dr. Máriafőldy Márton, a szegedi reálgimnázium tanára is. Máriafőldy az iskolaszék megválasztását felebbezi meg, még pedig egészen furcsa százalékos alapon. Ferebbezésének az a lényege, hogy az iskolaszék tagjait a községi népiskolák felekezeti statisztikája szerint kellett volna megválasztani. Közli is ennek a felekezeti statisztikának az adatait. A statisztika szerint a szegedi községi népiskolákba 5095 növendék jár, akik közül 4822 (94.64 százalék) a katolikus, 205 (4.2 százalék) a református, 41 (0.8 százalék) az evangélikus, 11 (0.2 százalék) a görögkeleti és 16 (0.3 százalék) a zsidó vallású. A közgyűlés ezzel szemben ugy választotta meg az iskolaszéki bizottságot, hogy a tagsági helyeknek csak 82 százalékát kapták meg s katolikusok, ellenben tiz százalékát a zsidók, 2.5 százalékát az evangélikusok és 5 százalékát a reformátusok. Ez Máriaföldy-Mayer szerint igazságtalan és reparációra szorul. PGLA NEGRI, nagy Slmtevel,« f Elsodort asszony ^ : oetitörtököii mutatkozik be a Belvárosi Moziban, i * NEM REPRÍZ I NEM REPRÍZ T j veredési arányát állapítaná meg mikroszkópiai vizsgálatokkal az iskolaszéki tagjelöltek ereiben. A jelöltek a választás előtt tartoznának felmutatni a vérvizsgálati látleletet Í3... A Ktiria Jogerősen elitélte a fajvédőlap munkatársát Zöldhelyi Annáról irt cikke miatt „A Jávor-afférról Irt cikk célfa az voíl, hogy a primadonnát megszégyenítse és színészi képességeiben lekicsinyelje" (A Délmagyarország munkatársától.) Még emlékezetes az a nagy port felvert szinházi affér, amelynek egyik szereplője Jávor Pál, a szegedi színház volt tagja és Zöldhelyi Anna primadonna voltak. A két szinész között ponu tosan nem rekonstruálható jelenetek játszódd tak le. Ügyükben a szinházi törvényszék is összeült és erről az ügyről Puskás Jenő cikr ket irt a szegedi fajvédő lapban. A cikk kitételei miatt Zöldhelyi Anna dr. Burger Béla ügyvéd utján sajtórágalmazás címén büntető pört indított. A vádlott kérte a valódiság bizonyítását, amit a törvényszék V/Zd-tanácsa le is folytatott és Puskás Jenőt elsőfokon felmentette, mert ugy találta, hogy a valódiság bizonyítása sikerült. Felebbezések folytán a szegedi ítélőtábla Skultéty-tanácsa foglalkozott a sajtópőrrel és hosszas tárgyalás után az elsS biróság Ítéletét megsemmisít ette, bűnösének mondotta ki Puskás Jenőt rágalmazás vétsége miatty mert cikkében többek között ilyen kifejezéseket használt: »Zöldhelyi Annus a jól konzervált művésznő, korát meghaladó temperamentummal rontott be Fodor Jenő szinházi intendáns hivatalos helyiségébe...« »Tüneményes szinipályáján voltak sikerei, de Szegeden megbukott...« »őnagysága botrány, árán is reaktiváltatni akarta magát...« A* Ítélőtábla Puskás Jenőt bűnösnek mondotta ki és 200 pengő pénzbüntetésre, valamint a költségek viselésére ítélte. Az Ítélet indokolásában kimondotta az Ítélőtábla, hogy az egész közleménynek az volt a célja, hogy Zöldhelyi Annát megbízhatatlan jellemünek tüntesse fel, megszégyenítse, őt szinmüvészi képességeiben lekicsinyelje és oly, egyéniségűnek állítsa az olvasó közönség elé, mint aki képes érvényesülése érdekében olyan eszközökhöz is folyamodni, amelyek általában szokatlanok. Puskás semmiségi panasszal élt a Kúriához, amely a napokban foglalkozott a jogorvoslatokkal. A Kúria Puskás semmiségi pa1naszát elutasítva helybenhagyta az itélőlábla Ítéletét és jogerőre emelte a vádlott bünös'-t ségének megállapítását, valamint Puskást további költségek viselésére kötelezte. Az ítélet jogerős, de a felek közötti ügyek még nem fejeződtek be, amennyiben Zöldj helyi Anna még 5000 pengő kártérítés iránt I is pört indított Puskás ellen. Harc a szegedi Igazgatói Igazgató felőliek íömegelése Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) A közgyűlés ismereles határozata, amely szerint a polgármester országos pályázatot tartozik kiírni a városi színház igazgatói állásának betöltésére, Szegedre terelte az érdeklődő igazgatók, rendezők és igazgatói állásra pályázó egyéb vállalkozók figyelmét. Kedden délig hat formális pályázat futott be a polgármesteri hivatalba, de értesülésünk szerint a hátralevő két nap alatt — a pályázat ugyanis 20-án jár le — még öt-hat jelöltre lehet számítani. A pályázók között vannak Tarnay Ernő, a színház ezidőszerinli igazgatója, Tolnay Andor énekes bonviván, dr. Németh Antal, Kürthy György, Szendrei Mihály, aki Aradtemesvári igazgatói állását szeretné Szegeddel felcserélni, dr. Vnger István, Moly Tamáí budapesti novellaíró, dr. Dalnoki Viktor, a» Operaház tagja és Jakabfy Dezső, Jakabfy városi mérnök fia, a reflektánsok között emlegették még Görög Sándor szinházi titkár éü Bárdos Arthur nevét is. Bárdos ArthWj aki tegnap látogatást tett dr. Somogyi Szilveszter polgármesternél, azt szeretné elérni, hog> őt a város pályázat mellőzésével hivja. meg « színház vezetésére. A szinügyi bizottság értesülésünk szeriní pénteken délután ül össze és hármas javas latot fog terjeszteni a jövő hét szerdájára ösa szehivandó kisgyűlés elé az igazgatói állát betöltésére vonatkozólag. Az ajánlás termé szeles a kisgyűlés elhatározását semmiféU