Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-19 / 64. szám

"ZCGED, SzerketzlMéq: Somogyi uccn íl. I- cm. Teletem: Kiadóhivatal, kölcítlnklinj-víAr *« (egylroda : Aiadl 'icca 8. Teleion: 306. Nyomda •- LHw Upól ucca 1». Telefon 16-34. TAvIrnll levélcím: DélmagyaroniAg Szege«!. Szerda, 1950 március 19 Ara 16 fillér ^ VI. évfolyam, szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-00, kUlltlldOn 6*40 pengd. - Egyes izAm Ara hílköei nap 16, vasér- és Ünnepnap £-4 HII. Hír« delések felvétele tarifa szerint. Megte« lenlk hétlö kivételével naponta reggel A szegedi közigazgatási bizottság törvényellenes működése A legszerényebb hangon, de a leghatározottabb meggyőződéssel állítjuk, hogy a szegedi közigazgatási bizottság tegnapi ülésén több esetben a hatáskörét megállapító törvényes rendelkezéseket megsértette. A közigazgatási bizottság tegnap is az évtizedeken keresztül követett gyakorlattal kialakult napirendjét tárgyalta le. A főjegyző ur ismertette a hivatalok jelentéseit, azután az árvaszék elnöke az árvaszék működéséről, a rendőrkapitányságot vezető főkapitányhelyettes ur a rendőrség működéséről számolt be. Ezek után megtették jelentéseiket a pénzügyigazgató ur, az ügyészségi elnök ur, a műszaki főtanácsos ur, az állategészségügyi felügyelő ur s a bizottsági tagok fel-felszólaltak egyes jelentések után, indítványokat tettek, vitatkoztak és határoztak. A közigazgatási bizottság a hivatalok vezetői által ismertetett jelentéseket tudomásul vette s azok tárgyalása folyamán határozatokat is hozott.' Mindezekre nézve azonban a "közigazgatási bizottság hatásköre megszűnt s ezek tekintetéin a saegédi közigazgatási bizottság működését törvényesnek tekinteni nem lehet. Az 1929. évi XXX. törvénycikk 58. szakasza annak a kijelentésével kezdődik, hogy e törvénynek hatálybaléptével megszűnik a közigazgatási bizottságnak elsőfokú hatósági jogköré s a törvény életbeléptétől kezdve azokban az ügyekben, melyekben akár törvény, akár rendelet elsőfokú hatóságként a közigazgatási bizottságot jelölle meg, elsőfokon a törvényhatóság első tisztviselője jár el. A törvény hatálybaléptével egyidejűleg azonban megszűnik a közigazgatási bizottságnak felebbviteli hatásköre is s azokban az ügyekben, melyeknek eddig felebbviteli hatósága a közigazgatási bizottság volt, az ügyek természete szerint (1929: XXX. t.-c., 57. §, 2. bekezdés) a kisgyűlés, a polgármester, vagy a közigazgatási biróság fog eljárni felebbviteli hatóságként. Ezek után tehát a közigazgatási bizottság hatáskörét a fegyelmi jogkör gyakorlása, a gyámügyi felebbviteli küldöttség működése s a közigazgatási bizottság egyes különleges alakulatainak (gazdasági albizottság, telepítési, kisajátítási, börtönügyi útügyi küldöttségek stb.) miiködiss leszi ki. Ha a törvény világos rendelkezései s a törvény rendelkezéseinek általunk adott értelmezése bárkiben kétséget hagyhatna, utalhatunk a belügyminiszter urnák a törvény végrehajtásáról kiadott 42/1930. sz. rendeletére, melynek 11. bekezdése is kimondja, hogy a fentebb hivatkozott törvényhely »a közigazgatási bizottság eddigi elsőfokú jogkörét, vagyis intézkedő és határozó jogát kifejezetten elvonja és ezt a jogkört a törvényhatóság első tisztviselőjére ruházza (a) pont), a b) pont pedig a közigazgatási bizottság felebbviteli jogkörét vonja el. Ha pedig valaki azt gondolná, hogy a közigazgatási bizottságnak van olyan működési köre is, melyet a közigazgatási bizottság működését korlátozó s hatáskörét elvonó 58. § nem érint, ideiktatjuk a közigazgatási bizottságokat megalkotó 1876: VI. t.-c. 12. §-t, mely szerint a bizottság hatásköre háromféle: 1. intézkedik mindazon közigazgatási ügyekben, melyeket ezen és más törvény hozzá utasit. 2. fegyelmi halóságot gyakorolja az ezen, vagy más törványben kijelölt esetI ben, 3. határoz azon felebbezési ügyekben, melyek ezen törvény, vagy más törvény által hatáskörébe utaltattak. A közigazgatási bizottságok felállítását elrendelő törvény szerint a közigazgatási bizottságok működése három irányit, intézkedő, fegyelmi jogkört gyakorló és határozó felebbviteli hatóság. A közigazgatás módosításáról szóló törvény e három irányú működés közül kettőt elvon a közigazgatási bizottságtól s csupán a fegyelmi jogkörét hagyja meg általában, különösen pedig albizottságainak és küldöttségeinek hatáskörét tartja meg érintetlenül. Hatáskör nélkül, tehát törvénytelenül határozott azokban az ügyekben a szegedi közigazgatási bizottság tegnapi ülésén, melyekben elsőfokú hatóságként intézkedett. A közigazgatási bizottságnak ez a hatásköre megszűnt s a megszűnt hatáskörben a közigazgatási bizottság a törvény sérelme nélkül nem járhat el. Még szerencse, hogy a közigazgatási bizottság nem a nyilvánosság kizárásával tartja üléseit. Másként előfordulna, hogv a nyilvánosság ellenőrzése nélkül csak évek múlva derülne ki a törvényes hatáskörnek ez az éppen nem kívánatos túllépése. (Az nem vigasztaló^ hogy a kórházbizottság is törvény ellenére ülésezett. A szociálpolitikai bizottságot, bár a közgyűlés elrendelte összehívását, nem hívták össze, a kórházi bizottságot, bár nem lett volna már összehívandó, összehívták.) A közigazgatási bizottság törvényes hatáskör nélkül jár el. Valakinek kellene a törvények végrehajtására is ügyelni a szegedi városházán. Párlsban beomlott egy ötemslsffs bérpalota (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Kedden reggel az egyik külvárosban beomlott egy épülőfélben levő ötemeletes bérház. Szerencsére a munkát még nem kezdték meg és igy csak három munkát került a romok alá, akik életveszélyes sérüléseket szenvedtek. A bérház- építőjét, egy Pfeiffer nevű bécsi mérnököt, letartóztatták. »Fel kell hagyni A pénzügyminiszter költségvetési expozét mondott, amelyben megfeledkezett a kereskedelem -válságáról Budapest, március 18. Izgalmakkal kezdődött a parlament keddi ülése. Almdsy elnök közölte, hogy folytatják a fővárosi javaslat tárgyalását, mire az ellenzéken nagy vihar tőrt ki: mi van a pénzügyminiszterrel, aki bejelentette, hogy ma mondja el költségvetési expozéját. Szilágyi Lajos energikusan szóvá is tette ezt a dolgot felszólalásában. A javaslat tárgyalása közben azután megérkezett Wekerle és azonnal megkezdte beszédé^ beterlesztve az 1930—SU évi költségvetést — Nehéz volt az elmúlt év, különösen azért — mondta —, mert a búzaárak rendkívül csökkenése bennünket, mint búzát exportáló államot, súlyosan érintett. Tavaly országos határozattal arra utasították a kormányt, hogy kövessen el mindent a további takarékosság érdekében, hogy a kiadások apasztásával a közterhek továbbra is enyhíthetők legyenek. Végrehajtottam ai enyhítő rendszabályokat, rendeztem a régi adóhátralékokat, amelyek különösen a fővárosban, de a vidéken is erősen nyomták az adózókat. — A benyújtott javaslatban kereken 30 és félrr.V'ló pengővel csökken az á'lami kiadások költségvetése. A személyi kiadások apasztását csak akkor lehet végrehajtani, ha megfelelően csökkentjük az állami alkalmazottak számát. Ezért a kormány egy terv előkészítéséhez fogott hozzá, amelynek az a lényege, hogy az egész adminisztrációban uj normálstátust állapit meg, amely 10 százalékkal volna alacsonyabb a mainál és ez körülbelül öt év alatt érhető el. A költségvetés főbb tételeit Ismerteti ezután a pénzügyminiszter. Az állami közigazgatásnál 25 millióval kevesebb a kiadás, mint az elmúlt évben. A személyi járandó á oknál 4.1 millió az emelkedés és a nyugellátásoknál 3.9 millió. A dologi és átmeneti kiadásoknál 29.4 millió a csökkenés, csak a békeszerződési terhek emelkedtek 1.2 millióval, mert emelkedett az 1124-ben vásárol! adósságot rátája. — Az általáns kedvezményeknek megfelelően az összes egyenes és közvetett adókat csökkentettük, kivételt csak az illeték képez, amely 1.9 millió, vál emelkedett. Az állami üzemek 24.6 millió felesleget mutatnak. Kabók Lajos: Mert "éhbérért dolgoznak a munkások. (Nagy zaj a kormánypárton.) — A népjóléti tárca kiadásai 2.4 millióval apadtak. A kormány nem akarta apasztani a szociális jellegű kiadásokat, a betegápolás költségeit, a rokkantak ellátását, a hadiözvegyek segélyét és felelni akarok a konkolyhintőknek, akik kompromittálni akarják komoly szándékainkat, akik azt terjesztik, hogy az uccára szórjuk a betegeket Viharos felkiáltások a baloldalon: Ezt tették1 Wekerle pénzügyminiszter: A kórházak keretében is vannak bizonyos takarékossági szándékaink, azonban nem abban áll az, hogy a betegeket nem gyógyítjuk, hanem abban, hogyha pazarlás van ezen a téren, ezt megszüntessék és a kórház ne legyen munkanélküli menház és szimuláló betegek menháza. Nagy zaj tOrt U erre a kijelentésre az ellenzéken. — Keresztény fajvédelemt Szemtelenség betegnek lennil — hallatszanak az éles közbeszólások. Wekerle pénzügyminiszter: A közoktatásügyi tárca kiadásai 5.7 millióval csökkentek. Ezután az állami üzemek költségvetésére tért át, majd az elmúlt év gazdasági eseményeit Ismertette. — Az elmúlt év legfontosabb eseménye a hágai egyezmény megkötése volt. Mihelyt a viszonyok alkalmasak lesznek, javaslattal jövünk, hogy megfelelő kölcsön felvételére felhatalmazást kérjünk. A kölcsön felvételének nehézségei vannak. Hosszú lejáratú hitelek nyújtására a világpiacon az atmoszféra nem alkalmas. Olyan kölcsön felvételébe azonban, amely súlyos feltételek vállalását jelentené, nem engedjük magunkat belekényszeríteni. (Nagy mozgás a baloldalon.) Rothenstein Mór: Mert nem kapnakI