Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-15 / 62. szám

1930 március 15. B gázgyári bizottság nem fogadta el a részletes tárgyalások alapiul a gázgyár ajánlatát (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken délulán négy órakor ült össze dr. Pálfy József polgármesterhelyettes elnökletével a gázgyári ad hoc bizottság, hogy letárgyalja azt az ajánlatot, amit a gázgyár igazgatósága nyújtott be a polgármesterhez a koncesszió meghosszabbítása ügyében. A gázgyár, mint ismeretes, ebben az ajánlatában a koncesszió huszonöt évvel való meghosszabbítása ellenében hárommillió pengő készpénzt, hárommillió pengő függőkölcsönt, az egységárak leszállítását és négyszázalékos bruttó haszonrészesedést ajánlott föl. A bizottság zárt ülésen foglalkozott a kérdéssel. Az ülésen a polgármester, Back Bernát és Szíjgyártó nem volt jelen. Az ülés után dr. Pálfy József a következő tájékoztatót adta ki: — A bizottság határozott álláspontja, hogy a háramlási idő bekövetkezése után a r áros föltétlenül vegye házikezelésbe a gáz- és villanyfejlesztést, mert ez a rendszer felel meg leginkább a város érdekeinek. — Ezen álláspont ellenére a bizottság behatóan foglalkozott a vállalat ajánlatával, annak minden egyes pontját tüzetesen megvizsgálta és egyhangúlag arra a meggyőződésre jutott, hogy a vállalat által ajánlott szolgáltatások oly csekélyek, hogy az ajánlat részlete* tárgyalás alapjául nem szollá1 hat. így tehát semmi remény sincs arra hogy a bizottság az eddig elfoglalt álláspontját megváltoztathassa. Két siegedi halász pöre egy felbontott sürgöny körül I törvényszék felmentette Rntaltfy Untat! a levéltitok megsértésének vádja alél (A Délmagyarország munkatársától.) Két szegedi hal kereskedő régen húzódó érdekes ügyében hozott pénteken határozatot a szegedi törvényszék Hábermann-tanácsa. Antalffy Antal és Bitó Antal halkereskedők évekkel ezelőtt társas viszonyban voltak. Ez a társas viszony később megszűnt és Bitó Antal külön üzletet nyitott. A mult év januárjában Antalffy Antalnak táviratot kézbesített a posta, amelyben egy mezőkovácsházi cég nagyobb mennyiségű halat rendelt. Antalffy felbontotta a táviratot és akkor vette észre, hogy a távirat nem neki szól. Utólag megnézte a cimet és akkor látta, hogy a Bitó-cég részére küldték a sürgönyt. Antalffy ekkor visszaküldötte a táviratot a postának, amely aztán kikézbesitette a címzettnek. Amikor Bitóék látták, hogy a távirat kétszer van leragasztva, érdeklődtek a postánál ennek okáról. A posta értesítette Bitó Antalt, hogy a sürgönyt tévedésből először Antalffy Antalnak vitték ki és ő bontotta fel a sürgönyt. Bitó Antal ezekután levéltitok megsértése miatt bűnvádi feljelentést tett Antalffy Antal ellen. A járásbíróság annak idején letárgyalta ezt gákkal kötöttem. Vallattak, hogy a szegedi szereplőknek adok-e jobb osztályzatot vagy a váradiaknak. Megpróbáltam azzal vágni ki magamat, hogy én tanár koromban Is jelest adtam minden gyereknek, de ebbe nem nyugodtak bele. Már nem a gyerekek, hanem a váradi kollégák. Nyaggattak a párhuzamért de nem vallottam szint, mert minek veressem én be az egymagam fejét, mikor én csak egyharmad szerző vagyok? Végre is abban egyeztünk ki. hocv mindakét helyen egyet, vallok: — A váradi bárány jobb volt, mint a szegedi. Ez igaz is, de csak bizonyos határig. Amikor elővezették a bárányt, sokkal aranyabb volt, mint a szegedi Tudniillik bevonták aranylameéval s azt igen fegyelmezetten viselte egész a felvonás közepéig Akkor azonban Tádé és Jutka nagyon neki adták magukat a csókolódzásnak s ezt az ártatlan bárány nem tudta nézni. Elhatározta, hogy észrevétlen visszavonul termeibe s ez ellen nem Is lehetett volna semmit vetni. Csak azt csinálta rosszul, hogy a felháborodását időnek előtte kimutatta. Mikor a szinpad szélére ért, rázott egyet magán s ugy vonult a kulisszák mögé, hogy az aranygyapját ott hagyta a főidőn. — Ez semmi, — nyugtatott meg később Imre .íándor, a helyettes igazgató. — Legalább nem végződött az eset olyan tragikusan, mint Kolozsvárott. — Hogyhogy? — Ott három halált okoztak a bárányok. Az első este befestettük a címszereplőt arannyal, az anyja lenyalta róla s reggelre felfordult tőle Másnap másik bárányt szerződtettünk, azzal is ugy járt az anyja Harmadnapra aranyporral kisérle teztünk, abból is birkahalál lett. Ugy eszeltük aztán ld az aranvlameét így értettem meg Váradon, hogy mért kaptam én olyan birkái zü báránypörkölteket Kolozsvárod Ez volt a bűnhődés a hármas anyagyilkosságért. az ügyet és Antalffy Antalt a vád alól felmentette. Antalffy ugyanis azt a védekezést terjesztette elő, hogy nem szándékosan bontotta fel a táviratot, hanem a sietségben nem nézte meg, hogy kinek a címére szól. Amikor látta, hogy Bitó Antalé a sürgöny, azonnal odaküldötte. A bíróság is ugy találta, hogy nem forog fenn szándékosság. Bitó Antal a felmentő ítéletet megfelebbezte a" törvényszékhez. A pénteki tárgyaláson Antalffy ismételten előadta a járásbíróságon elmondott védekezését. Bitó Antal elmondotta, hogy tudomása szerint Antalffy azóta, hogy a me^ő kovácsházi cég sürgönyét elolvasta szállítója lett ¿írnek a cégnek. Dr. Mezei Pál védőbeszéde után a törvényszék helybenhagyta a járásbíróság felmentő ítéletét, mert nem láita fenforogni a szándékosságot. Az i'é'et >V> . >ős PANNÓNIA SZALLO BUDAPEST, VI'!.. RAKÓCZt-UT 3. •S» Elsfirancni szálló. Az előkelő családok régi, hirnevü találkozóhelye a főváros központjában. A legmodernebb felszerelés és minden kényelem. Fürdők. Hideg és meleg: folyóvíz minden szobában. 937 Forduljon bizalommal Szeged legrégibb rádfószaküzletéhez!! 18 havi részletre ka ihat|a PHILIPS és 8~.*zea világmárka* rá4<óVéc7"<:éVeV«t és tcatrészekell — Dlifalan vételkölelezeflség nélküli bemutatás! i«4 Deuísch ASberí rádió és vt'lamossáfli vá'le'alinál Kárász u. 3. -* Telefon 8-71. Zsarkán József "ffv « maga. mini gyermekei JÓZSI. Ilonka és IrénVe n*TPben télda'ommat megtart szívvel tudatják, hogy a legjoob anya és feleség Zsurkán Józ«efné szül. Dávid Ilonka hossza, Uno* szenvedés után mégha l. Temetése foly 15 en délu'án 3 érakor 'es* a Fecske uccu 5 tzám oaiti gyá«zházb 1 •><> onnan a felsővárosi Cyevl lemetfben örök nyugtlomra helcezni E"(jesitelő «zent mise folvó h* 17-en 10 Takor a felsővárosi templomban iesz az Egek Urena'i bemutatva. 13 o gyászold csalid. MagyaronzAn leqfobb htrnevU ArAscége BR4USWETTER JÁNOS 1 OrAI Appinyl Alherl (l»Vnh) uccn 23.»zAm. Felebbezés a kizárási szabályrendelet ellen közmorál szabá'yai Szegeden sem lehetnek lazábbak, mint Budapesten" (A Délmagyarország munkatársától.) Ax első érdemleges közgyűlés hosszú és érdekes vita után megalkotta a kizárási okokról szóló szabályrendeletet és az elhangzott indítványok alapján lényegesen módosította a kisgyűlés által elfogadott tervezetet. Dr. Dettre János törvényhatósági bizottsági tag most felebbezést nyújtott be a szabályrendelet több pontja ellen. Felebbezésében többek között a "kővetkezőket irja: »Törvényt és közérdeket sért a szabályrendelet első szakasza, amikor csak az állandó vállalkozókra és állandó szállítókra állapítja meg a kizárási okot. A szabályrendeletet a törvény rendelkezése folytán a Budapestre érvényes jogszabályok alapul véiele mellett kellett megalkotni, a helyi viszonyok pedig e tekintetben eltérésre okot nem adnak. A közmorál szabályai Szegeden sem lehetnek lazábbak, mint a székesfővárosban. Hogy ki állandó vállalkozó és ki állandó szállító, ex a kérdés minden konkrét esetben állandó vitára ad csak alkalmat. Az érdekeltséget s a függő helyzetet egyszeri vállalkozás, vagy egyszeri szállítás sokszor sokkal kétségtelenebbé előidézi, mint a kisebb keresetre alkalmat adó, de »állandó« vállalkozás, vagy szállitás. A szabályozásnak ez a módja a korrupció visszaélései előtt gátat nem emel s sem a tőrvény szavainak, sem a törvényhozó intenciójának nem engedelmeskedik. A szabályozásnak ez a módja a nagyvállalkozót védi s a kisiparosok ellen irányul. A törvénnyel és a közérdekkel ellentétes a szabályrendelet 4. paragrafusának második be-1 kezdésre is; mely a haszonbérlőket minden korlátozás nélkül kiveszi a kizáró rendelkezések hatálya alól. A haszonbérlők ma sokkal inkább függnek a közigazgatási hatóságtól, mint azelőtt. Alig van a városnak olyan haszonbérlője, akinek haszonbérét nem a közigazgatási hatóság állapította meg. A haszonbérek befizetésére halasztást a közigazgatási hatóság ad, a hátralékos haszonbérek behajtását a hatóság rendeli el, a haszonbérletek átruházásához a hatóság hozzájárulása szükséges. Ily körülmények kőzött majdnem tökéletes a függőségi helyzet a haszonbérlők és a hatőr_i ság között. A törvénnyel s a közérdekkel ellentétes a szabályrendeletnek az a rendelkezése is, amoly szerint az a bizottsági tag, akire nézve a kizárási okot megállapilotlák, az ok megállapítása után megszűntetheti a kizárási okot s ez eselben tagja maradhat a közgyűlésnek. Elképzelhetők esetek, amikor ez a rendelkezés méltánvos. Ha azonban a kizárási okot létesilö összeköttetés folytán a bizottsági tag már vagyoni előnyhöz jutott, akkor a közérdeket sértené s a közmorál szempontjaimi ős:• szecgyeztelhet etlen lenne az elintézésnek az a mó'l ja. hogy az immorális összeköttelés vngyoni előnyeivel zsebében a bizottsági tag tagja maradhasson a közgyűlésnek. Ez a rendelkezés csak azokra az esetekre tartható fenn, ha bizottsági tag — esetleg, mint a szerződésre lépő cég alkalmazottja — tudta nélkül kerül kizárási okot létesítő viszonyba a várossal. Ez esetben éppen olyan méltánytalanság lenne közgyűlési tagságától megfosztani, mint amilyen méltánytalan, sőt a közmorált sértő intézkedés lenne igazolni annak a bizottsági tagnak mandátumát, akikre nézne a kizárási okot csak akkor észlelték, amikor a közerkölcs szabályaiba ütköző viszony anyagi előnyeit a maya számára már biztosítottá s az immorális haszonnal zsebében szüntetné meg az igazoló választmány határozata után az esetleg már. amúgy is alapját vesztett kizárási okot.* Dr. Dettre a felebbezés végén a szabályrendelet három pontjának megsemmisítését kéri.