Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-02 / 51. szám

J930 március 2. OfLUA n r \nnvr~?; Szeded díszközgyűlése a kormányzó tízéves jubileumán (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged társadalma is impozáns módon vette ki részét abból az országos ünneplésből, amelyben Horthy Miklós kormányzó részesült szombaton, kormányzóvá történt megválasztásának tizedik évfordulóján. A köz- és magánépületeket már pénteken délután fellobogózták, a Párosháza tornyára is fölvonták a nemzeti színű zászlöl. Szombaton, a kora reggeli órákoan megkezdték fölvonulásukat a társadalmi Sgvesüleíeki az uccákon tollas katonák tűntek tél. Féltiz árakor gyülekeztek össze a törvényhatósági bizottság tagjai cs a városi tisztviselők a városháza közgyűlési termélen, ahonnan zárt sorokban, a diszmagyaros dr. Aigner Károly és az ugyancsak diszmagyarba öltözött dr. Somogyi Szilveszter polgármester vezetékével megindultak a fogadalmi templom felé. A templom oldalbejárata előtt tiz órakor már sürü tömeg várta a hivatalos ünnepi mise kezdetét. Egymásután érkeztek meg a testületek, egyesületek, amelyek saját zászlóikkal vonultak föl. Féltiz órakor kürtszó harsant, amely vitéz Kubinyi Pál altábornagy, vegyesdandárparancsnok érkezését jelezte. A templom előtt akkor már zárt sorokban várakozott a helyőrség tisztikara! köztük dr. Shooy Kálmán tábornok. A templom előtt díszruhás rendőrök vontak kordont. Amikor tizet ütött a toronyóra, diszes fogaton megérkezett a templom elé dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök, teljes püspöki ornátusban. Az ünnepi istentiszteleten megjelentek a hivatalok, hatóságok képviselői és igen sokan a város polgári társadalmából is. A díszközgyűlés A főispán meghívói szerint tizenegy órakor kezdődött volna a törvényhatósági bizottság ünnepélyes díszközgyűlése, a mise azonban tovább tartott és háromnegyed 12 is elmúlt, amikor a zsúfolt közgyűlési terembe bevonult dr. Aigner Károly főispán. Közvetlenül a főIspán előtt érkezett a közgyűlési terembe a diszbeőltözött megyéspüspök, aki előtt a város három díszruhás huszára lépdelt. A huszárok az elnöki emelvény mögött állottak fel. A főIspán után jött a terembe diszmagyarban a polgármester és a helyettes polgármester és dr. Szalay József kerületi főkapitány. Amikor mindenki elfoglalta a helyét, ünnepélyes csendben felharsant a karzatról a Hiszekegy, amelyet a szegedi dalárdák adtak elő Csornák Elemér karnagy vezényle. tével. A Hiszekegyet a közgyűlés állva hallgatta végig. Ezután tartolta meg dr. Aigner Károly főispán megnyitó beszédét, amelyben többek között a kővetkezőket mondotta: — Te deum laiidaraus! Ezekkel a szavakkal kezdem, amelyekkel az Isten házában végeztük. Hálát adunk jóságos Istenünknek, hogy azt a férfiút hívta el a legnehezebb időkben Csonka Hazánk országlására, aki ma már fogalom, meg személyesitője a magyar akarásnak, erőnek, báa kaszát, a szanádi biró szűrébe ís belekapott a Bodri kutya, a csókái bíró nadrágját ís megrángatta a Tisza kutya. — Ham, ham, hammar, ham, ham, hammar! — iiztatták előre a gazdáikat. A két haragos ember odalépkedett az árok5^irtra s hirtelen visszahökkent mindkettő. Az árok Jenekén, a lapulevelek alatt ott aludt édesen Marika, meg Milica. A nagy hadikészülődősben elbódorogtak hazulról, aztán összetalálkoztak 'és eltévedtek a vetések közt Ahol az este rájuk borult, el is aludtak, egymásra borulva, mint az oltáron az irott angyalok. Marika szanádi búzavirágokat szorongatott a csöpp tenyerében, Milica fekete hajában csókái pipacsok piroslottak. S mind a kettőnek maszatos aroocskáján harmatgyöngyök ragyogtak, amiket a tiszta kék ég hullajtott rájuk. A két apa szét akarta rángatni az alvó gyerekeket. Mindaketlő felnyitotta a szemét s még őszszébb bújtak álmosan hunyorgó pillákkal. Marika szólalt meg előbb. Elfintorította a bimbó-száját és rámutatott az apja kardjára: — Ejnye, de csunva nagy bicskája van édesapámnak, ugyan tessék elhajítani! És a csókái biró elhajította a rozsdás kardot. — Ejnye, édes apám, — utánozta Milica is a pajtását, — minek hordozza a vállán azt a nagy botot? Erre a szanádi biró is elhajította az öreg mordályt s helyette Marikát kapta az ölébe. A csókái biró meg Milicát ölelte magához s egymás kezét fogva állt a két vezér a két sereg közé. De tett is erre olyan őrömriadal, hogy a szanádi varjak mind a csókái határba repültek tőle, a csókái csókák meg a szanádiba. Ilven szén csata volt n csókái csata torságnak, a magyar reménységnek, a magyar jövőnek. (A közgyűlés tagjai felállnak helyükről és •gy éljenzik, tapsolják hosszan a kormányzót) — Horthy Miklós Kormányzó Urunk <3 F6A kormányzó legújabb fényképé. méltóságát mi szegediek talán nem is tudjuk cifra szavakkal ünnepelni, mert örömkönnyeink befelé folynak, a legszebb szavak és gondolatok nem az ajkunkat, hanem szivünket árasztják el. Nem is próbálkozom szavakban kifejezni a mi nagy örömünket, csupán fel óhajtok ujitani néhány sze gedi vonatkozású visszaemlékezést, hogy közkinccsé tegyem s az utókor számára megörökítsem az ő kimagasló markáns egyéniségét. — Mikor Károlyi Gyula szegedi kormánya meghívta hadügyminiszternek, önzetlen ha al's lelkesedéstől hevítve a legbizonytalanabb Időkben otthagyta családját, birtokát, eljött Szegedre s kijelentette, hogy: »kemény lelkitusa után eljöttem vállalom«, mert »nem hallgathatom Kenderesen tétlenül a fü növését akkor, amikor a Magyar Genius uj honfoglalásra készül« és beváltotta igéretét, a legnehezebb időkön átvezette nemzetét, mint Árpád, kiverte a pogányokat, inint Szent István s országtását folytatja bölcsen és igazságosan, mint Mátyás király. Áldásos kormányzásának tizéves évfordulóját pedig elhárítván magától, minden zajos ünneplést azzal teszi emlékezetessé, hogy először azokkal szemben kiván megbocsájtást gyakorolni, akik őt sértették meg. — Ezek a magasztos kormányzati tények emelték a mi Kormányzónkat arra a magas piedesztálra, amely előtt ma mindannyian őrömteljesen hó dolunk és további országlásának küszöbén egybedobbanó sziwel mondjuk a Veni Sanctét, hogy a Jóságos Isten erősítse és áldja meg Kormáuyzó Urunkat, hogy 'elke legszebb álmát, a magyar üreménvséget valóra válthassa. (Taps, éljenzés.) A főispán ezután felkérte a polgármestert, Ik'üv terjessze elő javaslatát. Mosáshoz — Mint a főispán ur ékesszavu megnyitójában elmondotta — kezdte a polgármester beszédét —, ma olyan 10 éves jubileumot ünnepiünk, amelyben Szeged városának döntő szerepe volt A kormányzó ur innen indult el, hogy történelmi hivatását teljesítse. Éppen ezért nekünk ezzel az alapvető okkal több jogunk van, hogy nemes, egyszerű ünnepünket a szeretet melegsége áthassa. — Az életben a léleknek talán legnehezebb pályája, ha valaki, mint uralkodó, hirtelen egy nemzet élére kerül. Horthy Miklós tengernagy, a kommün idején a szegedi ideiglenes magyar kormány hivószavára Szegedre jött, itt hadügyminiszter, majd a nemzeti hadsereg fővezére lett Itt lakóit, itt járt hónapokon át közöttünk mint polgár, alávetve a közvélemény bírálatának. A közvélemény az a bíró, akitől még a leghatalmasabb is retteg. — öróla ebből az Időből fel van jegyezve, hogy mint katona szigorú és igazságos, mint ember jószívű és előrelátó, mint hazafi tőrhetet, len és vasakaratu volt, aki nagy dolgokra van teremtve. Tiz évvel ezelőtt a nemzetgyűlés az ország kormányzójává választotta. Ez idő óta, mint államfőt bogy Madách szavaival éljek, csak földi értelemben vett gondolat illeti meg és nem bírálat. Az ő személye és Magyarország ma egy és ugyanazon fogalom. A magyar nemzet bánata és öröme az ő fájdalma és boldogsága. Jó és balsorsban egyek vagyunk. Egyek vagyunk vele a végzet utjain, mint naprendszerünk napjával a bolygó csillagok. — Lelkiismeretén keresztül csak Istennek, a nemzet jövőjének és a történelemnek felelős. Rettenetes felelősség olyan korban, amikor a katasztrófális földrengés után még mindig reng, inog lábaink alatt a talaj és talán még ismeretlen veszélyek felé sietünk. Végső veszedelmünkben őt küldte nekünk a magyarok Istene. A biblia szerint Jeremiás prófétának mondá az Ur: »Tma és ma téged prófétává teszlek az országodon, bogy gyomlálj, ronts, törj, épits és plántálj • A korn.ányzó is ilyen küldetést teljesít, vezet műiket jó és balszerencsében és mi mint hűséges alattvalók teljes erővel támogatjuk őt hisz ea által nemzetünket támogatjuk. Hódolattal járulunk eléje az évforduló alkalmából és mély tiszteiette! indítványozom, hogy feliratunkat juttassuk magad szine elé. (Éljenzés, taps.) Ezután dr. Tóth Béla főjegyző olvasta fel « felirali javaslatol, amelyet teljes terjedelmén ben közöltünk már a Délmagyarország szom«> bati számában. Az éljenzéssel fogadott előterjesztés utáo > dr. K6sz6 István jelentkezett szólásra és a következőket mr»a* dolla: — Az otrantói hős — mondotta —, a No var« parancsnoka a sülyedező és sok o'dalról megron9 Vasárnap, hétfőn és kedden is DOUGLIS FlffiMNKS diadalmas filmje: i R Vasátarcos a Belvárost Moziban. « Elóadfaok kezdete 5, 7, 9, vasár- és flnnepiiap 8, 5, 7, 9 4r»kor £ I •» orxó Most Március 2-án, vasárnap A

llÓl>B> IÁmIA 9 felvonás a spar.yol idegen Vtsrsss M35£VO légió borzalmaiból Honn» SiUvc («szereplésével. — Azonkivfll: PArl$l erkSlcsöh.. Szerelmi történet Andree LalayeUe-vaL j KlőadíUok kezdete 5, 7, 9, »«ár- én ünnepnap 8, S, 7, 9 órakor n.orzö Moxl Március 3, 4-én, hétfón és kedden Jt Cirkusz tlirténet Evelin Holt-tál. "SrCöa« Azonkivfll: | Asszonyrablás Marokkóban, Wladlmtr Galdarow fószoreplc sóval. I ElCadánok kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor i jiiii nriiimwxwn m in ai ipw—mm