Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-13 / 60. szám
ВКЕСЕП. 9cerketzt6»«qi Samogyl чеса 32. L em. Telelőn: kületllnkOnyvilAr és fegylroda Aradi ueea S. Telelői» s ЭОб. ^ Nyomda • LUw Mpól ucrn 1». Telefon 16-34. TAvIrall és levélcím t DélmanyororizAg Szeged. Az uralom javai Szerdán este az egységespárt értekezletet tartott, melyen a gyufakölcsön felhasználásának módját tárgyalták meg. Az értekezleten történtekről nem sok került nyilvánosságra, hogy azonban az értekezleten megjelentek többsége milyen álláspontot foglalt el, »rra következtetni lehet egyes nyilatkozatokból. A volt pecsétőr ugyanis, aki a sors különös szeszélyéből a gyufakölcsön felhasználásának pecsélőre lett, elmondotta, hogy a rendelkezésre álló mintegy negyvenötmillió pengőből harmincöt millió pengőt akarnak a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. Az •úgynevezett kisgazdaképviselők viszont éppen e kijelentés miatt nyugtalankodnak, ők ugyanis — keveslik azt a harmincötmillió pengőt, amit az eddig rendelkezésre álló alapból a mezőgazdaságnak, talán inkább: a -mezőgazdáknak akarnak juttatni. A szivünkre tett kézzel mondjuk: nem sajnálunk semmi támogatást a mezőgazdáktól. Teljesen átértjük megnehezedett sorsukat. Jól tudjuk, hogy a konjunktura nyugodt évei régen elmultak fejük felől. A mezőgazdák ma sokkal nehezebb helyzetben vannak s problémáik sokkal súlyosabbak és sokkal megoldatlanabbak, mint amilyen helyzetben a háború előtt voltak s mint amilyen problémák a háború előtt foglalkoztatták őket. Az orszá¡gos bajokat világválságok mélyítik el és terjesztik ki. Hiába fantáziáljuk ki a legegzotikusabb ötleteket, hiába beszélünk arról, hogy zárt területié kell alakítani a mezőgazdaság számára az országot s kényszerárl'olyamot kell teremteni mesterséges módon s kényszerrendszabályok alkalmazásával, — mindez átmenetileg megnyugtathatja a mezőgazdasági válság áldozatait, de nem hozza számukra a megoldás segítségét. A kényszerárfolyam, amin akár az államkincstár, akár valamelyik kedvezményezett pénzintézet, akár egy uj Futura, vagy egy uj Faksz átvenné a piaci árnál lényegesen magasabb áron a terményeket, voltaképen azt jelentené, hogy a fogyasztók térítenék meg a mezőgazdáknak azt a veszteséget, mely őket a világválság nyomán éri. Ámde. hol van az a fogyasztó tömeg, amelyre ma rá lehetne lenni egy másik foglalkozási ág terheit? Kik a fogyasztói a mezőgazdasági termelésnek?. A kereskedők, „iparosok, lisztviselők, laleinerek. Ezek a maguk osztályának, maguk foglalkozási ágának terheit sem tudják viselni tovább, ezekre nem lehet áthárítani sem közvetlenül a magasabb árban, sem közvetve adóban, vagy gyufaárban a mezőgazdaságot szanálni akaró akció mérheletlen költségeit. Ezeknek az osztályoknak maguknak van szükségük az állami beavatkozás gyors, határozóit és áldozatkész segilségére. Ezek a foglalkozási ágak, ezek a társadalmi rétegek e tekintetben irigykedve nézhetnek a mezőgazdák felé, mert ha a sors terheit egyformán is kell viselni, a sors nem egyformán mostoha mindenkihez. Az uralom és a kormánykedvezmény nem egyformának találja a jogcímeket s a segilség szükségességet. Ma még azt akarják, hogy az ipar és kereskedelem rovására nyújtsanak segítséget a mezőgazdaságnak, ma még az ipar és kereskedelem terhének akarják tekinteni azoknak a kisérleleknek a költségeit is, melyeket a mezőgazdaság, sőt: a mezőgazdaság válságának egyéni megoldására irányuló kiserlelek okoznak. Csütörtök, 1930 március 13 Ara 1в fillér Л Q VI. évfolyam, 59. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2Г» Vldéhen és Budapestén Э-ЬО, tctllfiSldiSn 6-40 pengő. — Egyes szám Ara hélkifznap 16, vasár- és Ünnepnap 2-4 ím. Hír« detésele felvétele tarifa szerint. Megjelenik *>étfrt felvételével naponta regnél Ha a rendelkezésre álló negyvenöt, vagy hatvanmillió pengőt az ország gazdasági életének elevenebbé tételére, a gazdasági organizmus vérátömlesztésére használnák fel, még el kellene ismernünk, hogy a gyufagyártás elzálogositását is megéri az az előny, ami az egész gazdasági életnek jut. A helyzet azonban az, hogy majdnem az egész rendelkezésre álló pénzlőkét a mezőgazdaság céljaira akarják felhasználni s jelentékeny részét egyes mezőgazdák anyagi helvzelének szanálására. Egyes eladósodott, de közéleti érdemeket szerzett gazdáktól majd megveszik a gyufapénzen birtokait, megtörténhetik azonban az is. hogy politikai összeköttetések, esetleg kortes érdemek is mérlegeltetni fognak a vétel elhatározása s a vételár megszabása kérdésében. A gyufakölcsön terheit egyformán viseljük, de a gyufakölcsön előnyeit majd csak egyesek fogják élvezni. Egyesek személy szerint is s foglalkozási ág szerint is. A kereskedők, az iparosok, a magántisztviselők s a lateinerek vívhatják tovább is keserű harcukat a mindennapi kenyérért. Fölöttük nem vonult el a konjunktura, ők soha nem élvezték annak előnyeit, ők még ígéretet sem kapnak akkor, amikor fölmérhetetlen nagyságú pénztőkét rezerválnak a mezőgazdasági válságmegoldásának kísérleteire. Ne hangoztassák a társadalmi béke szükségességét azok, akik szembeállítják egymással a társadalmi osztályokat. Ha az élet terheit egyformán kell viselni, akkor az ursdom javai is egyformán illesse meg őket. Gandhit és larándoktársalt virággal és zeneszóval fogadiák a falvakban Nagy tüntetések Bombayben London, március 12. Indiában Gandhi első csapatával megindult százmérföldes uljárn és ezzel megindalt a harc india függetlenségének kimondására. Gandhi kijelölte utódját is arra az esetre, hogy ha útközben elfognák, vagy megölnék. Londonból jelentik: Gandhi és zarándok társai, miután ahmedabadi kiséretük lassanként elmaradozott, délelőtt 11 órakor ért el Aslali faluba, az első megálló helyre. A helység lakosai lobogókkal, virágcsokrokkal és zeneszóval várták őket. A zarándokcsapat holnap reggel folvtolja útját. A filmtársaságok képviselői, köztük egy német cég megbízottja is, kisélik őket és filmfelvételeket készítenek az r.t minden részíetéről. A polgári ellenállás megkezdését Bombayben tüntetések elózlék meg. 2000 diák a különböző középületek elé vonult és zajosan tüntetett az angol nemzett lobogó és az angol himnusz, valamint Bombay kormányzója ellen, akinek tiszteletére ma este lakomát ad Bombay város tanácsa. A diákok le akarták tépni a városháza angol vonatkozású diszitéseit. A rendőrök szétoszlatták a tüntetést és letartóztattak egy diákot. Erre az egész csapat a rendőrség épületéhez ment, társuk szabadonbocsálását követelve. A rendőrparancsnok készpénzletét ellenében szabadon bocsátotta a foglyot, de hangsúlyozta, hogy zavargások esel én erélyesebb eszközök' höz nyul. Más városokból érkezeit jelentések szerint a hindu nacionalisták nagy ünnepséggel ülték meg az ellenállás megkezdését, egyik helyen felvonták a hindu nemzeti lobogót és fogadalmat tettek, hogy azt csak a végső győzelem kivívásakor vonják be. Nacionalista diákok szerdán egész délután tüntettek Kolozsváron Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Ko'ozsvárról je'entik: A nacionalista diákság tüntetései szerdán délután újból megismétlődtek. A tüntető dinkok ellen lovasrendőröket vezényellek ki, akik a diákok közé ugrattak és szélszórlák őket, azonban ujból ás újból összegyülekeztek. Egésr délután tartott a diákok és lovasrendörök harca. A diákság egyébként j délután gyűlést tartott és elhatározta, hogy proklamálja az általános diáksztrájkot. A diákok rendkívül el vannak keseredve, hogy a kormány nem támogatja a kolozsvári egyetemet, aminek látható következménye az, hogy az egyelem rektora és a bölcsészeti kar dékánja a mult héten benyújtották lemondásukat. Kaíasszírófúlis ár^uípaná&oM a liverpooli <galb®naíösz&&én Január óla kilenc pengővel eseti a busa ára méíermássánklnt (Budapesti u. • bitónk tolrfnnj Jentér.e.) Liverpoolból jelenük: A határidőpiacon szerdán viharos bessz söpört végig. Az árfolyamok különösen a búzapiacon olyan mély ponlrc zuhantak vissza, amilyenre már évtizedek óla nem volt példa. Á márciusi búzáért 6 shilling 11 Dencel iegyeztek. Az utolsó négy nap alatt az áresés 9 pennyre rug, ami métermázsánkiul 2.40 pengőnek felel meg, Január elseje óta a buza kereken három shillinget vesztett árfolyamából, ami métermázsánkint 9 pengő 20 fillérnek felel meg. A piacon ismét az orosz export növekedéséről leriedlek el hirek.